Eger - hetilap, 1870
1870-09-22 / 38. szám
308 szók kezébe. Ezenkívül 400 tábori, 180 várágyu s 80,000 mázsa lőpor vétetett el. Egy szept. 15-iki párisi sürgöny szerint egy amerikai corvette 500 amerikai önkéntessel s 7000 fegyverrel Toulonba érkezett, honnan hir szerint Lyonba küldetik. Politiai hetiszemle. Az olasz csapatoknak nem nagy munkát ad a pápai államok megszállása, mert csak kevés helyen találnak némi ellenállásra. Civita-Castellana uál a pápai zuávok puskalövésekkel fogadták az olasz csapatokat, melyek a tüzelést viszonozták, s egy óra múlva a pápaiak megadták magukat. Rómától 3 kilométernyire szintén volt egy kis csetepaté, melyben a zuávok 3 halottat és 3 sebesültet, az olaszok egy halottat s 3 sebesültet vesztettek. A csetepaté eredménye a zuávok visszavonulása lön. Civita-Vecchia minden vérontás nélkül megadta magát; az olasz csapatokat alakosok lelkesedéssel fogadták, s a királyhoz föliratot intéztek. Cadorna olasz tábornok parlamentärt küldött Rómába Kanzler római tábornokhoz, azon föl- szólitással, hogy adja föl a várost; de tagadó választ kapott. Rómát tehát az olaszok alkalmasint csak fegyverrel foglalhatják el. Ha az angyalvárat és a Leó-városrészt az olaszok nem szállják meg, a pápa a vaticanban marad, s meghítta a diplomatiai testületet, hogy előtte tiltakozzék. A pápai állam megszállása után azonnal népszavazás rendeltetik el, s ha a nép — mi kétségtelen — az Olaszországhoz való csatlakozást mondja ki, rögtön elrendeltetnek a képviselőválasztások az olasz parlamentbe. Bajorország hir szerint tiltakozott az olasz csapatoknak római területre való bevonulása ellen; de a tiltakozásnál tovább nem fog menni. A békealkudozásokról soknemti, de egymással ellenkező hírek keringnek. Thiers a frauczia kormány megbízásából Londonba utazott,hogy a kormány közvefitéséta béke érdekében kieszközölje; de minden eredmény nélkül tért vissza Toursba. Londoni hírek szerint Thiers következő ajánlatot tett: Francziaország 250 millió hadi kárpótlást fizet; Metz és Strassburg érődéit lerontatja,a franczia pánezélos hajóhad felét, sőt egy franczia gyarmatot is átenged Poroszországnak. E föltételeket a porosz király még az alkudozások alapjaul sem akarta elfogadni. Egy berlini szept. 18-iki sürgöny szerint, Favre franczia külügyminiszter és Bismarck találkozni fognak. Talán Favre szerencsésebb lesz, mint küldöttje Thiers. Különben még az is kétes, vájjon Poroszország hajlandó-e a köztársasági kormánynyal alkudozni a békekötés iránt? Porosz hivatalos lapok kijelentik, hogy a köztársaság rájok nézve nem létezik, s kormánya tagjait csak magánszemélyeknek tekintik; Németország csak Napokon kormányát ismeri el. Oly hírek is keringnek, hogy Poroszország azon kormánynyal fog békét kötni, mely részére kedvezőbb föltételeket biztosit, s e kérdés csak Paris elfoglalása után fog véglegesen eldöntetni. Az egészből eddig csak annyi bizonyos, hogy a semleges hatalmak által a közvetítésre eddig tett kísérletek eredménytelenek maradtak, Bismarck határozottan visszautasított minden közvetítést. Legújabb hir szerint azonban a fegyverszünet már megköttetett volna. Favre miniszternek egy f. hó 17-röl kelt körirata kiemeli az az alkotmáuyozó gyűlés egybehivására vonatkozó határozat fontosságát, s a kormány politikáját a következőkben resumálja : Midőn a vészteljes föladatot átvettük, csupán egy gondolatunk volt: becsületünket megmenteni, és a nemzetnek a tőle származó kormányhatalmat visszaadni. Reméljük, hogy az államférfiak vonakodni fognak, az istentelen háborút, melyben már több pusztult el 200,000 embernél, — tovább folytatni. — Azt mondják, a kormány nem bir szabályszerű meghatalmazással. Mi ezt eli-merjük, s ennélfogva egybehívjuk a nemzeti gyülekezetei, melynek Ítélete alá vetjük magunkat. Francziaország föl akar hagyni a háború folytatásával, azonban a baleseteket eléje helyezi a megbecstelenitésnek. Nem igaz, hogy az ország kívánta a háborút. Az 1869-iki választások jelszava volt: béke, mit a plebiscitum ki is mondott. Senkisem állíthatja, hogy Francziaország szabadon megkéid'-ztetve, viselte volna a háborút Poroszország ellen. Mindenesetre mi is felelősek vagyunk, mert eltűrtünk egy oly kormányt, mely bennünket a romlásba vezetett. Mi elismerjük azon kötelességet , hogy az általa okozott helytelenségeket nekünk kell jóvá tennünk ; ha azonban Poroszország visszaél szerenc-étlenségünkkel, hogy bennünket elnyomjon, mi kétségbeesetten fogunk ellenszegülni, és akkor világossá van téve, hogy Poroszország meg akarja semmisíteni ezen nemzetet. Ha a kérdés igy állittatik föl, minden franczia megteendi a maga kötelességét. Hogy mit várhatnak a poroszok győzelmeiktől a kormány részéről, arra nézve szolgáljon például a következő eset: A braunschweigi social-democrata munkáspárt választmánya egy párt-manifestü- mot bocsátott ki, mely a nevezett párt álláspontját fejti ki a jelenlegi helyzettel szemben, kifejezi a párt rokonszenvét a jelenlegi franczia kormány iránt, hivatkozva Vilmos király proclamatiójára, mely szerint Németország csak a napóleoni kormány, nem pedig a franczia nép ellen visel háborút. Elsass és Lotharingia bekeblezése: ellen fordulva, ajánlja a manifestum, hogy Francziaország területi épsége érintetlenül hagyassék, mivel az annexio csak egy nyugati Lengyelországot teremtene Németországnak, és uj, véres háborúkat idézne elő. A manifestum végül azon meggyőződést fejezi ki, hogy Németországra nézve is meg fog jöui az idő, midőn a köztársaság áldásaiban részesülhetni fog. Ezen manifestumért a social-democrata muukáspárt egész választmánya elfogatott, s megkötött kezekkel, erős katonai fedezet alatt, Magdeburgba szállíttatott. Facta lo- quuntur. Törökország hir szerint nagy gyorsasággal fegyverkezik, s; főleg lovasságát egészíti ki. Magyarországban is nagy lóvásárláso kát tesz. Úgy látszik, mozog valami keleten. Ausztria. A birodalmi tanács f. hó 17-én nyittatott meg ünnepélyesen ő Felsége által, ki trónbeszédében sajnálatát fejezé ki a fölött, hogy Csehország képviselői még hiányzanak. „A kormány föladata lesz — úgymond a trónbeszéd — minden törvényes eszközt fölhasználni, hogy ezen királyságnak is minél előbb biztosítsa résztvevősét ezen ülésszak fontos dolgainak elintézésében. Önök feladata lesz, uraim, vezettetve a mérsékeltség s igazság eszméjétől, azon rendszabályokról tanácskozni, melyek alkalmasak lesznek, az alkotmányban az alapot biztosítani, melyen minden tartomány és néptörzs egyes kívánalmait a monarchia hatalmával megegyezően teljesiti.“ A trónbeszéd egyebek közt törvényjavaslatot igér a kath. egyház és állam egymáshozi viszonyáról is. A császárt a trónteremben megjelenése a távozásakor zajosan megéljenezték; a trónbeszéd több helyt élénk helyesléssel fogadtatott, névszerint azon része, melyben minden törvényes ut fölhasználásáról van szó a végből, hogy Csehország közreműködése a reichsrathi munkálatokban biztosittassék. Ö Felsége f. hó 18-án fogadta a cseh tartománygyülés küldöttségét, mely a többség föliratát áthozta. A császár haugsulyozta a fogadtatáson, hogy ragaszkodik az alkotmányhoz, és azon kívánatét fejezte ki, hogy a tartománygyülés minél előbb teljesítse a reichsrathi választásokat. E föliratot a cseh tartománygyülés szept. 14-én egyhangúlag fogadta el, miután a német kisebbség elhagyta a termet. A fölirat elfogadása után a tartománygyülés bizonytalan időre elnapoltatok. A krajnai tartománygyülés kisebbsége óvást tett a közelebbi ülésszakban eszközölt reichsrathi választások érvényessége ellen. Ezen óvást, melyet 13 tag irt alá, a reichsrathi képviselöház elé terjesztendik. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1870. szept. 3-ántartott igazg vál. ülés jegyzőkönyve. (Vége.) Fölolvastatott a f. év jul. 4-én tartott igazg. vál. ülés 71. sz. a. határozatával kiküldött Szavoszt Frigyes és Györky Imre vál. tagoknak a f. évi aratási kilátás eredményéről szóló jelentésük. A jelentés az esztergomvidéki gazd egyesületnek megküldetni rendeltetett, azon hozzáadással, hogy a jelentésben kifejezett reménybeli kedvező időjárás azóta nem csak be nem következett, sőt a folytonos esőzés miatt még jelenleg is sok behordani való gabnavan kivül, sőt a Tiszamentében oly hely is találtatik, hol a vízállás miatt a gabna még avatatlan, mi az aratási kilátási eredményt nagyon is kedvezőtlenné teszi. Ez áll a szőlőtermésre nézve is, mely a sok esőzés miatt nagyban romlásnak indult, a minőségre nézve pedig épen nem kedvező. Fölolvastatott a szolnokmegyei gazd. egyesület által f.évi szept. 11-től 15-ig Szolnokon a földm.-, ipar- és kereskedelmi minisztérium pártfogásával rendezendő gőzeke-, vizemelö- és szivattyúzó gépek kiállításának és versényének előrajza. A kiállítás megszemlélésére az egyesületet képviselő küldöttségbe, egyesületi elnök Kovách László elnöklete alatt, Móczár János
