Eger - hetilap, 1870
1870-02-03 / 5. szám
Megyei élet. Kettős megyénk f. évi január hó 19. és 20-án tartott havi bi- zottmányi üléséből közöljük a következőket: Szalay Pál szolgabiró f. év jan. 9-éröl a 19-ik szám alatt jóváhagyás végett bemutatja a Szolnok város elöljárósága, s Ratits Mihály és Fischbein János vállalkozók közt kötött húsmérési egyezséget. — Midőn a megyei bizottmány 1868. jun. hó 17-én 649/CIIIsz. a. a hús mérés tárgyában hozott határozata által Eger és Gyöngyös városokra nézve, az e tekintetben is teljesen szabad iparra és versenyre való átmeneti intézkedésképen, a husárszabályozást egy év tartamára fölfüggesztő: nem akarta a husárszabályozás jogát ezen városokra kiterjeszteni, 8 nem kívánt bizonyos vállalkozókat kizárólagos kiváltsággal ellátni; hanem azon intentióból indult ki, hogy mindazok, kik a határozatban körülírt föltételek alatt vállalkozni kívánnak, időközben is vállalkozásra bocsáttassanak. Ha Szolnok városa az 1869. decz. 30-án tartott bizottmányi gyűlés által reá is kiterjesztett ezen határozat kedvezményeit igénybe venni ohajja ; úgy a husmérési egyesség megkötésénél annak szellemében kell eljárnia. De a jóváhagyás végett bemutatott húsmérési egyesség a megyei határozat föltételeinek nem mindenben felel meg. így a 2-ik pontban a hus- árszabályozásnak át nem engedett jogát veszi gyakorlatba, mi által nemcsak a szabad versenynek útja elvágatik, hanem valöszinüleg ez eredményezte azt is, hogy nem akadt több két vállalkozónál. A 6-ik pontban pedig a két vállalkozónak oly kizárólagos kiváltság engedtetik, mely a határozat intentiójának szintén nem felel meg, minthogy e szerint az időközben jelentkezők is, ha a megyei határozatnak eleget tenni kívánnak : vállalkozásra bocsátandók. A bemutatott husmérési egyesség tehát Szalay Pál szolgabirónak azzal adatik ki, hogy azt Szolnok város elöljáróságának azon utasítással adja vissza, miszerint az 1868. juu. 17-én 649/cxn szám alatt hozott határozat kívánalmainak mindenben megfelelő, szabatosan szerkesztett husmérési egyességet mutasson be jóváhagyás végett. Kürthy Ferencz központi főszolgabíró , a „Népújság“ szerkesztője Luga Lászlónak — az általa a megyei pénztárba hírlapi o- vadékul letett összegekből hiányzottnak vélt 250 frtra vonaikozó nyilatkozatát, — mely szerint a letett 7000 ft összeg a törvény kívánalmainak valóban megfelel, bemutatja. — Tudomásul vétetett, s a bemutatott nyilatkozat mellékleteivel együtt a m. kir. belügyminisztériumhoz pártolólag fölterjesztetni rendeltetett. Ugyanazon főszolgabíró Schwarcz István örököseinek abbeli nyilatkozatát, hogy az édesatyjuk által tett jótékonyczélu alapítványokra vonatkozólag kiállítandó alapító-levelet készek aláírni, —• fölterjesztés végett bemutatja. — A bemutatott nyilatkozat a vallás- és közoktatási minisztériumhoz fölterjesztetett. A magyar kir. pénzügyminisztérium az 1870-ik évi adókivetésre vonatkozó előmunkálatok tárgyában kelt körrendeletét alkalmazkodás végett megküldi. — Tudomás, alkalmazkodás és köröz- tetés végett a megyebeli fő- és alszolgabiráknak kiadatott. Szabó Imre főmérnök, az eger-baktai, eger-szarvaskői és eget- kerecsendi útvonal kijavítására készített előirányzatát bemutatja. — A közmunkaügyben megbízott küldöttségnek használat s figyelembevétel végett kiadatott. Fölolvastaíott a m. kir. honvédelmi minisztériumnak Budán 1869, decz. 14-ről kelt 31,369. sz. rendelete, melyben tudatja, hogy a közös hadügyminisztérium elhatározta: mikép a katonaság részéről szükségelt gyakorlati és egyéb térek kipuhatolása, bérlése, továbbá lovas ezredek állomási helyeinek változtatására vonatkozó tárgyalások, nemkülönben a katonai karhatalmak kirendelése iránti határozathozatali jog a pozsonyi, kassai és temesvári hadosztály parancsnokságokra ruháztatott; tudatja továbbá, hogy a kettősmegye ily esetekben a Kassán székelő XV. hadosztály és katonai parancsnoksághoz forduljon. — Tudomásul vétetett. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház jan. 25-iki ülésében Lindner Gusztáv határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint az állami középtanodákbau a gyorsirászat már az 187®/,. tanévben mint nem kötelezett tantárgy behozassék, mi czéiből 30 ezer frtot javall megszavaztatni. A javaslat kinyomatása elhatároztatott. Ezután a ház napi rendre tért át, s folytatta a pénzügyminiszteri költségvetés tárgyalását, mely alatt hosszas és élénk vita fejlődött ki különösen azon 1,750,000 n fölött, melyet a pénzügyminiszter a kisbéri Batthyányi Kázmér-féle birtok megvételére, illetőleg Batthyányi Kázmér örököseinek végkielégítésére kért megszavaztatni. Végre a ház e tételt 145 szavazattal 141 ellen megszavazta. Miután a pénzügyminisztérium költségvetése fölötti vita befejeztetett, fölolvastatott az északnémet szövetséggel, Bajorország, Würtemberg, Baden és Hollandiával 1868. okt. 25-én kötött távirdai és postai egyezményről szóló szentesített törvény. Ezután a közlekedési minisztérium költségvetése került szőnyegre, mielőtt azonban a vita e fölött megkezd etett volna, gr. Mikó miniszter eimondá a fölötti észrevételeit, melyeket a költségvetés megité-4 T Á R C Z Az elveszett gyermek. (Folytatás.) 1863. marcz. 7-ikén az angol trónörökös Alexandra dán her- czegnövel kelt össze. Clarendonékra kinos nap volt ez. Eduárd- nak alig sikerült, neje előtt nyugodtságát megőrizni. Az előkészületek kínosan emlékeztetek azon fájdalmakra, melyeknek forrása ily ünnepély, ily esküvő volt. Eduárd kirándulást tervezett, de Mari ellene volt. Eduárd, hogy némi kis szórakozást szerezzen nejének, ebédre hivta mind a két Durhámot, és egy hires jogtudós barátját, Waltert. Walter másodmagával jött. „Egy németországi barátomat van szerencsém bemutatni, kit évek előtt tanultam ismerni és becsülni Németországban. Meg vagyok győződve, hogy ma mint idegent miattam, ezután saját jó tulajdonai miatt szívesen fogadod, Eduárd barátom" •— mond Walter. „Én — szója Eduárd— igen jól találtam magamat Németországban," — és kezét nyujtá vendégének; mig Mari az ő kedves modorával e megjegyzést tévé: „A vendéggel angyal lép a házba, mondja az írás.“ Reinhold, ki Clarendonók fájdalmas emlékéről mitsem tudott, beszélt a herczegnőről, a magas pár bevonulásáról, a tömeg dulakodásáról, mely már tegnap is majdnem járhatlanná tévé az utczákat. „Jobb távol maradni — mondá Walter — én láttam egy gyermeket, kit összenyomnak, ha egy lovas tiszt magához a lóra föl nem veszi." „Hasonlót láttam huszonhárom évvel ezelőtt, midőn először valók Angolországban, látni Viktoria menyegzőjét,“ mondá Reinhold. „Egy asszonyt eltaszitottak, ki, nehogy eltapossák a karján levő kisdedet, azt egy kocsiba dobta, melyen egy urinö ült. Az asszonyt összegázolták, de a gyermek meg volt mentve. „Az istenért, mi bajod Mari?“ kérdé Durhám, mialatt Eduárd fölugrott, hogy az ájuláshoz közellevö nejét gyámolitsa. Mari nemsokára magához jött, és fölindulva kérdé : „Nem emlékeznék, Rein- hold ur, hogyan nézett ki a gyermek és az urinö ?“ „A gyermek arczát nem vehettem ki, csak azt láttam, hogy úgy volt öltözködve, mint az úri rendből való gyermekek. Úgy emlékezem, hogy kék köpenye volt. A mi a nőt illeti, fölismerném, ha elém kerülne, föltéve, hogy uem sokat változott. Kocsija a tömeg miatt nem haladhatott bátran, azért volt alkalmam őt megtekinteni. Fehér kalapot viselt, mely alul ellentétesen sötétlett ki szép haja. Alig láttam életemben szebb arczot. Néhány szót szólt a kocsishoz, mialatt fogai ragyogtak, mint az ezüst, úgy hogy nekem azon herczeg- nöröl szóló monda jutott eszembe, a ki, a hányszor csak szólt, mindig egy di ága gyöngyöt veszített el szájából. Durhám jelentésteljes pillantást váltott Eduárddal, később a jogtudóssal kezdtek csendesen értekezni. Mari fuldokolva mondá : Eduárd ! a mi gyermekünk kék köpenyt viselt.“ Másnap a legolvasottabb újságban ily hirdetés vala olvasható : „Kerestetik azon nő, ki 1840. év februárjában mint gyermekápoló szolgált Stanley Alfrédnál. A jelentkező dr. Walternál, Picadelii-utcza 6. sz. a. egy kis örökséget vehet át.“ Durhám ur a jogtudós szobájában olvasá ezen hirdetést. „No’s ha ezen személy meghalt, vagy külföldön van, mit csinál ön?“ „Tovább kutatok, azonban erős meggyőződésem, hogy él, és fogja olvasni “ Két nappal később, midőn Walter ur épen reggelije mellett ült, szolgája egy alsóbb rendű, de meglehetős kinézésű nőt jelentett be. A nő nyilvánitá, hogy ő a keresett személy.
