Eger - hetilap, 1870

1870-09-08 / 36. szám

292

Politikai hetiszemle.

„Le roi est mórt, vive le roi!“ Ez ismeretes mondatot jelenleg igy magyaríthatjuk : A császárság megbukott, éljen a köztársaság! A császári trón összeomlásával Francziaország visszaadatott önmagának, s kikiáltotta a köztársaságot. Af'ranczia nép nem gondol most egyébre, csak hazája megmentésére, azért Párisban a forradalom minden vérontás, minden erőszakoskodás nélkül ment véghez, a nemes nemzet önmagához méltónak mutatta magát. De lássuk, mi történt Párisban a sedani katastropha óta ?

A minisztérium szept. 3-án proclamatióban adja tudtára a népnek az óriási szerencsétlenséget, mely Francziaországot érte; egyúttal kinyilatkoztatja, hogy Páris védképes állapotban van, az ország véderői szerveztetnek, kevés nap múlva kész hadsereg áll Páris falai alatt, mig egy másik a Loire mellett alakul. Egészen mellékesen megemlittetik a császár elfogatása is. — Ugyanaz nap a kormány tudtára adja a nagy szerencsétlenséget a kamráknak is. Erre Favre Gyula, a törvénybozótest egyik tekintélyesb ellenzéki tagja föláll, megtámadja a császári hatalmat, s azt indítványozza, hogy minden hatalom Trochu kezében egyesittessék. Palikao és a kamra többsége ez ellen tiltakoznak. Ezután sürgősnek nyilváníttatott azon törvény- javaslat, mely minden 20—35 éves polgárt fegyverre hív.

Másnap, 4-én reggel, a helyzet teljesen megváltozott. A törvényhozótest reggel 1 órakor tartott ülésében Favre indítványozza : mondja ki a kamra, hogy a császár és a dynastia az alkotmány által nekik adott minden jogaikat végkép elvesztették. Továbbá küldjön ki a törvényhozótest kebeléből bizottságot, mely föl legyen ruházva minden kormányhatalommal és azon küldetéssel, hogy az ellenséget a franczia területről kiűzze; de a bizottmány tartsa meg Trochut, mint Páris fökormányzóját. A kamra e roppant horderejű forradalmi indítványt mély hallgatással fogadja, s a kormánynak egy szava sincs ellene. A kamra elhatározza, hogy délben ismét ösz- szeül. — A déli ülésben Palikao törvényjavaslatot terjeszt elő kormány és houvédelmi tanács alakítása iránt, mely a kamra állal választandó öt tagból állana ; Palikao lenne a tanács feje. Most előáll Thiers, a baloldal s a jobbközép 45 tagja által aláirt törvényjavaslattal, mely a kormány és honvédelmi bizottságnak a kamra általi választását, s mihelyt a körülmények engedik, alkotmányozó ország- gyűlés egybehivásátczélozza. Palikao kijelenti beleegyezését. — Este a kamra termét és karzatait ellepte a nép, mely a dynastia letételét s a köztársaság proclamálását követeli. Erre a legtöbb képviselő elhagyja a termet. Gambetta fölhívja a tömeget, hogy tisztelje a tanácskozás szabadságát; e fölhívás azonban sikertelen, s a zaj roppant. Ugyancsak szept. 4-én este a városház előtt is roppant néptömeg gyűlt össze, mely a köztársaság kikiáltását követeli. Az utczán leirbatlan az izgatottság, mindenfelől a köztársaságot éltetik. A lakosság a nemzetőrséggel s a katonasággal fraternizál. Erre Gambetta s a baloldal képviselői proclamálják a dynastia letételét. Rendetlenség sehol sem fordult elő. így állottakia dolgok szept.

4-én, a mennyire az igen hiányos távsürgönyökből kivehetiük.

Szept. 5-én a távirda jelenti az ideiglenes kormány megalakul- tát; de az erre vonatkozó sürgönyök a közlött neveket illetőleg egymástól eltérnek. A „P. N.“ szerint, az ideiglenes kormány 10 tagból áll, élén Trocbu tábornokkal, köztük 7 a radicalis párt, s 2 az ujonan alakult alkotmányos ellenzékhez tartozik. E szerint az uj kormány névsora következő: Trochu elnök, ki a honvédelem ügyében teljhatalommal láttatott el; Gambetta, Simon, Pelletan, Favre, Cremieux, Grevi, Ferry radicalisok, Keratry és Picard alkotmányos ellenzékiek. — Az 5-én érkezett sürgönyökből még a következőket említjük meg: A törvényhozótest föloszlott, s a senatus leköszönt. A fegyverek gyártása s az azokkal való kereskedés föltétlenül szabad. — A honvédelmi bizottmány az összes párisi képviselőkből áll, elnöke Trochu, alelnöke Favre, titkára Ferry. A politikai vétségekre teljes amnestia adatott ki. A császárné szept. 4-én odahagyta Pá- rist, s este Belgiumba érkezett. Keratry rendőrfőnök egy hirdetménye ezt mondja: A forradalom czélja — mint 1792-ben — az idegenek elűzése. A köztársaság Lyon, Bordeaux, Grenoble s több nagyobb városban szintén kikiáltatott.

Az erődítési munkálatok Párisban már be vannak fejezve. Egy porosz érzelmű lap Írja, hogy minden hid a Szajnán és Marneon alá van aknázva, s bármikor légbe röpíthető. Minden azt sejteti —úgymond — hogy Páris ellenállása legyözhetlen lesz. Francziaország fővárosának ostromlását lehetetlennek tartja, egy millió embert vesz igénybe. Máskép vélekednek az angol lapok, s Párist komoly ellenállásra képtelennek tartják. — A mi Párisnak éleimi szerekkeli ellátását illeti, eltekintve attól hogy minden pék két heti készlettel van ellátva, a kormány Parisba hozatott: 350,000 mázsa lisztet,

150.000 mázsa rizst, óriási burgonya- és főzelékkészletet, 100,000 ökröt, 500,000 juhot, s ezek élelmezésére kellő takarmányt. Sóval, czukorral, kávéval s más gyarmatáruval Páris 3 hóra van ellátva. A közraktárakban 60 millió adagnál több füstölt és sós hús és hal van fölhalmozva. Bor és szeszes ital van félévre való. A haszontalan evőket s mindazokat, kik a védelmet csak nehezítenék, kiutasították a városból. Mindenki, a ki határozott lakást és tisztességes keresetmódot kimutatni nem bírt, kiiizetett; csavargók, kétes jellemű nők, leginkább éjnek idején, összefogdostattak, s úgy szállíttattak el. Az elfogottak közt porosz kémekre is akadtak. Az idegenek mind ki- utasittattak Párisból.

Florenczben leirhatlan benyomást tett a sedani katastropha hire. Azonnal minisztertanács hivatott össze, s a hozott határozatok folytán hir szerint három miniszter len ondott. A baloldal Florenczben levő képviselői gyűlést tartottak, s elhatározták , hogy Róma azonnali megszállása ügyében az egész országban agitatiót kezdjenek. F. hó 3-án este küldöttség ment a miniszterelnökhöz, mely kijelenté előtte, hogy Róma megszállásának késleltetése honárulást képez. Egy más, baloldali bizottság permanensnek nyilvánította magát. A nép mélyen fájlalja a francziák szerencsétlenségét. Egy

100.000 főnyi hadsereg Humbert koronaherczeg vezérlete alá helyeztetett. Cialdini nem akarta a táborkari főnökséget elvállalni.

A keleti kérdés is soknemü journalisticai vita tárgyát képezi e napokban. Több oldalról kétségtelennek tartják, hogy Bismarck gróf az orosz czárnak Francziaország leveretése után szabad kezet engedni Ígért a keleten. A két állam Ausztriát gyöngének tartja arra, hogy ezen terveiket meggátolhassa, mert a Habsburgok állama folytonos belviszály által mindinkább halálához közeledik.

Németország minden részében, valamennyi hírlapjaiban hallatlan izgatás foly Elsass és Lotharingiának Németországba bekeb- lezése mellett, s a semleges hatalmaknak e kérdésben való netaláni beavatkozása ellen. Népgyüléseket tartanak, proclamatiókat tesznek közzé, haragos vezérczikkeket írnak az egész világ ellen, a leg- válogatottabb gorombasággal. A semleges hatalmak jellemtelenség- gel vádoltatnak, s fenyegettetnek. Nem csinálnak titkot abból, hogy a most alakított három uj német tartalékhadsereg nem a francziák, hanem a semlegesek, főleg pedig Ausztria ellen irányul, mely ellen nem szűnnek meg, folytonosan a legsértöbb módon gúnyolódni és gorombáskodni, oly módon, a mint csak a német képes, azon német, ki ha a szükség úgy kívánja, oly pompásan ért a földön csúszáshoz, ha pedig véletlenül sikerül neki, följutni az ugorkaíára, parasztgőgjével még az eget is kész ostromolni. — Valóban sajátságos a német lapok e küzdelme, mert tulajdonképen még eddig senki sem nyilatkozott a bekeblezés ellen, s azért inkább a nyugtalan lelkiismeret rovására kell azt írnunk. Maguk a németek is sejtik, hogy veszélyes elvet inaugurálnak Francziaország területi épségének megsértésével, hogy a nemzetközi jog egyetlen alapjává az erőszakot teszik, mely talán egykor ellenök is fordulhat. Kiabálnak tehát, s a lármával akarják lelkiismeretök furdalását elnyomni. Hivatalos és nem hivatalos lap kivétel nélkül ugyanezt teszi. A „StaatsaDzeiger“- tól a „Kölnische Ztg“-ig mind egy húron pendülnek, s egyenlő ügyetlenséggel védik a rablás theoriáját.

A mi a semleges hatalmak magatartását a békekötés ügyében illeti, e részben a hírek egymással ellenkeznek. Olaszország Ausztriát és Oroszországot Francziaország integritásának biztosítására együttes működésre, szükség esetén fegyveres beavatkozásra hivta föl. Némely hírek szerint valószínű, hogy Ausztria és Oroszország elfogadják a programmot, mások szerint ellenben már hajótörést szenvedett az, s a semlegesek közvetitésök formája és czélja iránt nem tudtak megegyezni. Oroszország nem teend congressusi javaslatot, s a nagyhatalmak a béke megkötését a két küzdő félre bízzák.

Ausztria.

A bécsi hivatalos lap egy f. hó 2-ról kelt császári nyílt parancsot közöl, mely szerint a szeptember 5-re egybehivott birodalmi tanács összeülése f. hó 15-én fog történni.

A cseh kiegyezkedési bizottság működése valószínűleg eredmény nélkül fog mararadni, mert sem a cseh, sem a német párt nem akar eltérni államjogi álláspontjától. Mint Bécsböl e hó 5-ről jelentik, a kormány ultimátumot küldött Prágába a cseheknek; ha ezt el nem fogadják, a tartománygyülés föloszlattatik, s a közvetlen választások rendeltetnek el. — A csehek törekvése odairányul, hogy a delegatióba ne a birodalmi tanácsból, hanem közvetlenül a tartó-