Eger - hetilap, 1870
1870-09-01 / 35. szám
287 fGr Vay Ádám jobbpárti a bogdányi választókerület orsz. képviselőjévé választatott, 30 szótöbbséggel. f Strassburg, melyet a németek jelenleg ostromolnak, egyike a legfontosabb pontoknak, mert Francziaországnak keleten legelőbbre tolt erőssége, védi Elsasst, őre a Rajna partjának Németország ellen. Hátránya csak az, bogy síkon fekszik : ha közelebb feküdnék a Vogesekhez, bevehetien volna. Hogy a vidéket uralja, Strassburg 142 meter magas toronynyal bir,tehát csak két méterrel kisebb e torony, mint a legmagasb egyiptomi pyramis. Előbb a Rajna védelmére építtetett ez erőd, de mégis igen távol fekszik ettől az 111 mellékfolyó mellett, mely bétől i sánczait. De nem annyira a viz, mint erődítései adják meg fontosságát. A vár maga háromszöget képez. A Rajna felé eső csúcsát egy fellegvár koronázza. A Vogesek felé erős védelmi vonallal bir, két véd , és 2 erőmüvei. Északon Pierres, délen Plane erőd védi. A vár ezen részébe csak a vasúti kapun át juthatni be, mely kiilmüvek által védetik. A déli oldalt az 111 csatornái védik. fMegható jelenetek. A wörthi cs. ta hírének hallatára Ulrichnak, Strassburg parancsnokának neje, még az este élve vagy halva látni óhajtotta fiát, ki szintén részt vett a csatában; s maga elindult, hogy öt a csatamezön fölkeresse. Útközben egy vadászszal találkozik: „Mi történt Ulrich Alberttel?“ kérdé reszketve. „Albert — szólt a vadász — az istáilóbau van.“ A nő az istállóba siet, s megtalálja fiát, ki lova mellett alszik. Leereszkedik mellé a szalmára, hosszasan nézdeli, s miután nem akar föLbrcdni, fejét kezébe veszi, megcsókolja és távozik. — A saarbrückeni csatából ped g következő jelenetet írnak le a berlini lapok : Egy westía i ka'ona, ki a seb sültek ápolására volt kiküldve, a kőfalhoz támaszkodva, csaknem haldokolva egy porosz gyalogkatonát talált. „Akarsz-e in ni pajtás?“ kérdé a westfáli. A sebestilt fejét ráz a, s jelek kel arra kérte ápolóját, hogy nedvesítse meg ajkait. Ez megtörténvén, a haldokló azt k.'rdte tőle, bogy tud e irni s midőn ez igennel felelt, s tárczáját elövete, e szavakat Íratta föl: „Édesanyám, Isten veled!“ Erre megmondta anyjának nevét és lakását, s nébáuy perez múlva meghalt. fVilmos király a szalmán. Az aug. 16-iki csata után, mely este ért véget, 3 mérföldnyi távo'ságban minden ház sebesülttel volt tele, elannyira, hogy Bionvilleben egy szobát is alig találtak a király számára; végre hosszas várakozás után Vilmos király számára a mairenél készítettek szobát tábori ágygyal, egy székkel és asztallal. Midőn a király a szobába lépve, e zavarról értesült, mindjárt azt kérdezte: „Hát Moltke és Bismarck hol lesznek?“ — „Még eddig nem tudjuk!“ volta válasz. „Hívják be az urakat, hogy itt velem táborozzanak ; s minthogy csak egy tábori ágy van, adják át a sebesülteknek, nekünk pedig hozassanak szalmát, terítsenek rá valamit, s jó lesz az hármunknak“, mondá a király mosolyogva. És úgy történt; a három férfi egy kis szobában szalmán fekve tölté az esős éjt. f A német asszonyok és leányok ellen porosz lapok a leghevesb kifakadásokat teszik. Azt állítják, hogy majd mindenütt, de különösen Stuttgartban és Berlinben, a nők Dagyobb kitüntetésben részesítik a franczia, mint a német sebesülteket. A fran- cziákat eihalmozzák szivarral, gyümölcscsel, elszállítják őket az egyleti kórházakba, mig a német sebesültek a katonai kórházak és kaszárnyákba fekszenek elhagyatva. Különösen Berlinben a franczia fogoly tiszteket elhívják a jobb házakhoz, s előkelő delnők kocsikáz- nak velők. A lapok mindezt a nőknek keservesen szemükre vetik, s elnevezik „franzolotinek“-uek. — Mind e panaszoknak pedig sok alapja lehet, mert közelebb egy rendelet jelent meg, mely meghagyja, hogy (a többnyire női fölügyelet alatt álló) magánkórházakban csakis német sebesültek fogadhatók be ; a francziákat a katonai kórházakba kell elhelyezni. f Furcsa ellenszere az öngyilkosságnak. Szombathely mellett egy faluban nagyon nekibúsulta magát egy atyafi, fölment a padlásra, fölhúzta maga után a létrát, s elkezdte magát fölakasztani. Alant nézték, sopánkodtak, de nem volt kéznél létra, hogy megakadályozhatták volna az öngyilkosságot. A szomszéd korcsmárosnak egy igen jó ötlete támadt e zavarban. Elkezdett ugyanis torkaszakadtából kiabálni: Szomszéd uram! szomszéd uram! Ma kaptam egy hordó igen jó bort, nem jőneát megkóstolni?“ Az atyafi megoldozia a kötelet, s kidugta fejét a padlásablakon: „Nem tesz bolonddá, szomszéd uram?,, — „Nem, nem!“ —„No akkor megyek!“ És le is ment, s mulatott egy álló napig. f S z ö r n y tt mészárlás hírét közük a külföldi lapok C hi- nából, Tiencsinböl. A chinaiak közt, kik még mindig ellenséges szemmel néznek az európaiakra, az a bir terjedt el, hogy a franczia irgalmas nővérek, kik szegény emberek árváit és gyermekeit fogadták föl ápolás és nevelés végett, a gyermekeket megölték, hogy szivüket bizonyos czélra fölhasználják. A köznép, mely e hírnek mindjárt hitelt adott, rögtön összecsődült, s megtámadta az irgalmas nővérek s a frarczia konzul lakását. A konzult darabokra szaggatták, családját, a házban talált egyéneket s az irgalmas nénéket pedig kegyetlenül kivégezték, s kiszaggatták szivöket. A konzulátus épületét s a templomot lángba boriták, mely alkalommal a közelben lakó bennszülöttek is tetemes károkat szenvedtek. A tömeg ezután az európai városrészt akarta megtámadni, de csak Russel házát sikerült kifosztaniok, mert a chinai hatóság és katonaság a többi házat és konzulokat megoltalmazta.-(-Egész séges város. Rimaszombatban jul. 26-tól kezdve aug 1 9-ig, tehát 26 nap a’att egyeilenrgy halálozás sem történt. A hírért a „G. L.*‘ kezeskedik. fNagy j uta 1 o m. A Besanconban megjelenő „Lefour“ franczia lap egy millió frank jutalmat tűz ki annak a katonának, ki a porosz királyt élve a császár kezei közé szolgáltatja, s százezer frankot minden egyes német fejedelemért. A hírlap szerkesztősége magas foglyait Cayennebe szándékozik küldeni. — Sorsjáték. Bécsben aug. hó 27-én kihúzattak: 58, 67, 54, 50, 69. A legközelebbi húzás szept. 10-én leend. — Börze, aug. 30. Arany 5 ft. 98 kr. Ezüst 124 ft. 50 kr. Legújabbak. B é c s, aug. 30. A csatatérről semmi újság. A poroszok előnyomulásukban kevés akadályra találnak. Mec-Mahon Páris felé voduI ; a szá^z hadtest mindenütt nyomában van. Karlsruhe, aug. 30. A „Karlsruher Zeitung“ jelenti: A strass- burgi püspök kijött Schilüngsheimra, s a bad< ni táborkar főnöke, Leszinszky alezredestől arra kért engedélyt, hogy a strassburgi lakosság a várból kivonulhasson. Ez megtagadtatok; de 24 órai fegyvernyugvás kilátásba helyeztetett, ha a strassburgi várparancsnok egy óra alatt késznek nyilatkozik a tárgyalások rhegkezdésére. A parancsnok egyidejűleg megbizatott, hogy tekintse meg az ostromra szolgáló készületeket. A visszatéréskor lőttek Leszinszky alezredesre, ki maga vitte a parlamentar-lobogót; a lobogó átlyukasztatott. A közbenjárás sikertelen volt, s a bombázás a legnehezebb ütegekkel folytattatik. Brüssel, aug. 30. A belga figyelő hadtest a külső határok felé csoportosul. Páris, ang. 30. Az itteni idegenek helyzete szomorú. Az elfogott 150 egyén közt 150 osztrák van, kiknek megszabadítására az osztrák-magyar követség minden erőfeszítést megtesz. Brüssel, aug. 30. Az „Indépendance beige“ szerint Mac- Mahon főhadiszállása Sedanban van, a hol a császár és császári herczeg is jelenvannak. Berlin, aug. 30. Mungolsbeimből hivatalosan jelentik a mai napról: A múlt éjjel Schillingsbeimnál, a strassburgi vármüvektől 6 — 800 lépésnyire— minden veszteség és ellenállás nélkül párhuzam nyittatott meg ; újra 42 ágyú tolatott előre a várhoz. Krakó, aug. 30. A mai „Czas“ egy czikket közöl, melyben az ausztriai szövetségi hirek teljesen alaptalanoknak mondatnak , e lap azon módon kikel a „Pester Lloyd“ állitása ellen, a kormánynak Galicziára vonatkozó politikája tekintetében, és jól értesült forrás után biztosit, bogy a Potocki-miniszterium ragaszkodik a Gali- cziának Ígért engedményekhez. Különösen nagy súlyt helyez a „Czas“ egy Galiczia számára fölállítandó központi hatóságra, élén egy miniszterrel, kinek hatásköre jelentékeny lesz. Bécs, aug. 30. A porosz követ, Schweinitz tábornok, a porosz kormány megbízásából, minden interpelláló nélkül, fölvilágositáso- kat adott egy tartalékseregnek Glogaunál való fölállítása iránt, mely fölvilágositások teljesen kielégítőknek ismertettek el. Nyílt tér. *) Az „Eger“ nult számában „Beküldetett“ czim alatt megjelent s a volt Vass L. féle házra vonatkozó közleményre nézve ezennel kijelentetik, hogy az nem lehet egyéb, mint személyes boszuból eredt alaptalan rágalom, melyet ezennel visszautasi'ok, minden további fölfedezések s kimeritőbb recriminatióktól tartózkodni s az e téreni vitát befejezni kívánván. Eger, 1870. szept. 1. Egy érdekelt. °) E rovatban közlőitekért semmiféle felelősséget nem vallal a SzeíJc. Kiadó és felelős szerkesztő: Vida József.
