Eger - hetilap, 1870
1870-09-01 / 35. szám
285 Francziaország ritka egyetértéssel áldozza vérét s vagyonát a haza megmentésére. Az aláírás az uj kölesönre máraug. 24-én fölül- multa az 1000 millió frankot. A lelkesedéiről tanúskodik az is, hogy á „Figaro“ lap aláírást nyitván egy Mac-Mahon tábornoknak nyújtandó diszkardra, csupán Parisban, mindjárt az aláírás első napján, 23,000 frank gylilt be e czélra. A franczia kamra üléseiben igen viharos jelenetek fordulnak elő; hasztalan szőrszálbasogatások, czéltalan, időrabló vitatkazások közt telik el a drága idő. Folyvást ostromolják a kormányt a harcz- térről vett hírek közlése végett; titkolózással s azzal vádolják, hogy nem nemzeti, hanem dynastiai érdekekkel foglalkozik. A porosz lapok roppant lármát csaptak a fölött, hogy a németek Francziaországből kiutasíthattak. Ma már a német források is elismerik, hogy e kiutasítás csak azokra terjedf, kik nem állandóan laknak franczia területen. Bebizonyult, hogy ezen németek legnagyobb része kém, s igy a franczia kormány intézkedése az állam- szükségben leli magyarázatát. Palikao Parisban már több mint 50 kémet lövetett agyon. — Azon hir, hogy Leboeuf tábornagy s volt hadügyminiszter elfogatott, nem valósult, sőt a tábornagy közelebb a 3-ik hadtest parancsnokává neveztetett ki. Az sem igaz, hogy neje porosz származású. A béke iránti közvetítésről újabban nem érkeztek hírek, de hogy ily kísérletek közvetlenül a Metz körül vívott csaták után történtek, az bizonyos. Az orosz czár szerencséi kívánt Vilmos királynak az utóbbi „győzelmekhez", de azért Oroszország és Anglia aligha fogják megengedni Francziaország területének megcsonkításán. Az „Avenir National“-n-k egy brüsseli levelezője szerint, Orloff hg. Brüsseiben nem titkolá el, hogy ö a czár által kibékitési küldetéssel bízatott meg. A különböző hatalmak komolyan gondolnak azon veszélyre, mely egész Európára nézve eredne Vilmos király szerfölötti túlsúlyából. Ha a poroszok véglegesen győzelemre jutnának, Anglia s Oroszország inte'zkedéseket fognának tenni, azok elhaladásának meggátlása végett, sa győző s legyőzött közt közbevetuék magukat, Egy londoni levelező is állítja, hogy Anglia s Oroszország megegyeztek, hogy Francziaországnak bármely szétdarabolását ellen- zendik. A „Petersb. Journal“ szerint nem létezik ugyan egyesség a békekötés tekintetében, de bizonyos, hogy Oroszország nem kívánja a franczia terület csorbítását. De más hangon beszélnek a gyözelemittas porosz lapok. A „Kreuzzeitung“ kinyilatkoztatja , hogy a hatalmaknak meg kell szokniok, hogy a német nép határigazitás által gyökeresen kigyó- gyitja Francziaországot a rajnai balpart elfoglalásának vágyából. A „Köln. Ztg.“ a „Times“ egy czikkére a békekövetelés ügyében azt feleli, hogy ha Anglia a győzőnek praedicatiót akar tartani, melyből az aggályt saját gyapotja iránt busán kipislogni lehet látni, akkor legyen elkészülve, hogy az ősi goromba szó hangzik eléje: „Lex mihi mars! hagyj békében!“ Még tovább megy a „Nat. Ztg.“, a nemzeti szabadelvű párt közlönye. Egész dühhel szólal föl ama semleges hatalom ellen, mely azon gyanúban áll, hogy Elsass és Lotharingia bekeblezését Németországba nem fogja tűrni. E hatalom nem lenne más, mint Ausztria. A lap kijelenti, hogy a szándéknak csak egyszerit nyilvánitását is „a megkezdődő ellenségeskedés acíusának“ te- kintendi Poroszország. Mint Bécsböl aug. 29-röl jelentik, Glogauban, porosz Sziléziában egy figyelő hadtest állíttatott föl, mi Bécsben nagy figyelmet ébresztett. Ennek czélja volna, hogy a békekötésnél Oroszország és Ausztria diplomatiai beleszólása meggátoltassék. — A porosz lapok annyira mennek elbizakodásukban, hogy nemcsak Elsasst és Lotheringiát s 1000 millió franknyi hadisarczot, hanem az egész franczia pánczélos flottát is követelik! Csakhogy persze abba még más hatalmasságok is beleszólnak, nemcsak a porosz lapok. A semlegességé liga, melynek czélja a háború localisálását biztosítani, megalakult. A jegyzőkönyvet Anglia, Ausztria- Magyarország, Olasz- és Oroszország aláírták, s kötelezték magukat a legteljesebb semlegességre, melyet csak akkor szabad elhagyniok, ha előbb a jegyzőkönyvet aláíró többi hatalmaknak e szándékukat bejelentik. Újabb hírek szerint, az olasz kormány végleg elhatározta Róma megszállását. Cadorna tbnok hadseregével már legközelebb bevonul a pápai államba. Rómát azonban csak fegyverrel foglalhatja el, mert a curia erélyesen védelmezni akarja azt. Egy távirat hirkép említi, hogy a Münchenben levő pápai internuncius megbizatott volna, hogy Bajor- és Németországban eszközölje ki az oltalmat az egyházi állam számára. — Az „Opinione“ szerint, Minghetti elfogadta a bécsi követségi állomást. Franczia lapokból. A „Journal de Paris“ igy ir: Most már ismerjük a poroszok tactikáját! Mindent legyilko nak, mindent fölégetnek! Ezek nem katonák, ezek hóhévlegények ! A franczia katona sohasem hátrál. A franczia tiszt darabokra vágatja magát, de megáll helyén. De ez emberevök, kik tízszeres túlerővel ránk rohannak, lemészárolnak, leégetnek mindent! Valóban: tíz egy ellen, ez a porosz hösiség! S ez a német háború főtörvénye, ama báb >rué, melyben a kém a tábornok en chef! S hol vannak most a hóhérok ? A sok vértől meg- ittasult bestiák gyáván bemenekültek az erdőkbe, honnan uj zsákmányra leskelödaek. El minden köuyöriilettel, el minden emberi érzéssel! A tiizre e hyenákkal, kik meglopják sebesült)einket, s megrabolják a halottakat! Gyilkoljátok le! Oh, Bismark tábornokai gyönyörűen berendeztek dolgaikat! Két hétig piszok és sárban éheztetlék csapataikat. Aztán iay szóltak hozzájuk: „Nézzétek, ott vannak a francziák, azoknál minden bőven található; rohanjatok rájuk, tizen vagytok egy ellen 1“ S a vad horda ránk rohan, s a vad gyilkolás újra kezdetit veszi. De mi majd fölkeressük e bestiákat, és számon kérjük tőlük testvéreink vérét. Ily gyilkoshaddal szemben minden szabad. Gyilkoljátok le ! Gyilkoljátok le őket! A „Liber,é“ igy szól: A barbárok háborúja! Egy millió német rohan ránk az Elba és Rajna vidékeiről. Előre törnek! Jönek! Itt vannak! Ez orgyilkosok és rablók, kik inegbecstelenitik még a francziák holitetemeit is. Fegyverre, ragadjuk meg mindazt, a mit a rombolás géniusza a halál dicsőségére föltalált! Palotáink, házaink romjai temessék el őket; katakombáink nyíljanak meg .átkozott holttetemeik előtt! Legyen megmérgezve a viz és levegő, ha pusztasággá lesz is Francziaország! Föl, föl, tesvérek, a Vogesekből; fegyverre föl! Ide hozzánk, Flandria, Marseille, Lyon lakói! Ide hozzánk a Bretagne és Normandia oroszlánjai! Ide hozzánk egész Francziaország! Hol vagy te három millió a Franche-Comteböl ? Besangonból? Föl, gyalog Dijonba ; hozzátok magatokkal az egész Burgundiát! Ti erősek vagytok, mint erdőitek tölgyei! Ti összetöritek a gránitot; törjétek össze e banditák csontjait! Hozzátok magatokkal kétcsövű fegyvereiteket, melyek nem hibázzák el a sast a hegytetőn. Itt csak nyomorult hollókról van szó; s ha a lőfegyver elhallgat, a csendes éjjel kezeinkkel öljük meg a nyomorult kutyákat ! . . . Levelezés. S z i h a 1 o m, aug. végén. A különben csendes falusi élet most a legzajosabb, legérdekesebb; de idylli kellemeinek részletezésétől viszszatartom magam, nehogy szaporítván a városi elégedetlenek számát,— politikai bűnt kövessek el. Nagy az áldás itt és a vidéken. Ezt azon jó hiszemben vallom be, hogy talán hatok a jó pékmesterekre s ösztönt, bátorságot kapnak, a holdat nem csak fogyásában, de növekvésében is utánozni. A szihalmi vasút-fiókállomás, melylyel én Szihalom barátait, minket meg mások biztatgatnak, még ekkoráig sem lett meg ; mi azonban csak javára van érdemes községünknek, mert ha ^árpád-vára' egyenes összeköttetésben lett volna a burkussal és muszkával, már azóta bizonyára rajtunk ütöttek volna, hogy Árpád apánk szihalmi pinezéjét feltörjék, mely hogy jó egri borral van-e tele, vagy aranynyal, ezüsttel, — azok tudják, kik voltak benne. Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy hiroket is irhatok. Hallom, hogy K ivesden túl a sínekről leugrott a vonat, és öt ember lett áldozata (?) Ha azt tudnám, hányadik szájból veszem a hírt, azt is me gmondbatnám, valóban hány halt meg. A napokban jótékony ezélú múl atság lesz Kövesden, melynek gőzmalma fönnen hirdeti, hogy Mátyá sunk hires népe, a matyó is neki indult a haladásnak, mely a Mosel partján a bonton egy törvényének megsértését ezrek és ezrek vérének kioutásával fenyiti. Kövesden tehát van gőzmalom, C3ak a templom nem akarja magát fölépíteni. Egyébiránt minek is rohanna a romlás karjaiba! Annál tovább tart, minél később épül föl, aztán meg az eskábázott régi templom bizonyos ódonszerüséget kölcsönöz a csakugyan régi, privilegiált városnak. Kövesd templom nélkül is város, most plane nyári színháza (arénája) is van, hol „válogatott“ (néhány személyből álló) közönség előtt játszik a halhatatlan Nagy Sándor nevét viselő vándortársaság. Ha falun nem laknám, városban. Kövesden szeretnék lakni. Bő szüretet! Felsőbányái.
