Eger - hetilap, 1870
1870-01-06 / 1. szám
4 zásunk határozata folytán gylilt egybe ez év tavaszán az a d ó-en- quéte, mely ugyan eddigelé nagy eredményeket nem mutat föl, sőt a mint biztos forrásból tudjuk, az enquéte tagjai oly közönyt tanúsítanak, hogy legtöbb esetben ülést is alig lehet tartani; tanácskozásai mindazáltal alapul fognak szolgálni egy uj adórendszernek; s ez, úgy hiszszlik, közgazdasági körülményeink közt főfontosságu mozzanatAz ipartörvényjavaslat a ház előtt fekszik. E törvényjavaslat ugyan hiányok nélkülinek nem mondható, s részben örülünk, hogy maguk az osztályok már is lényeges változásokat tettek rajta, sőt mint biztosan értesülünk, a pesti kereskedelmi és ipar- kamránál külön ipar-törvényjavaslat készül, mely a házalás és vásárrendre is kiterjed, és bő indokolással van ellátva. Mindé körülmények kecsegtetnek azzal, hogy legalább a jövő évben fölszabadul iparunk azon nehézkes köteléktől, mely alatt eddig szenvednie kellett. Az erdészeti törvényjavaslat állítólag szintén kész, s a vadászatival együtt oly törvényt képez, mely nálunk már régóta óhajtott, melynek érvényesítéséhez azonban természetesen a mu- nicipiumok rendezése okvetlen szükséges, és jó mezőrendőrség nél- külözhetlen kellék. Ezen törvényjavaslatokon kívül hallatszik még több javaslatról hír. Ilyen a részvénytársulatokról szóló törvényjavaslat, melyről hírlik, hogy a szabadság elvére volna fektetve. Ilyen az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó javaslat, mely állítólag a földhitelintézet pénzügyi osztályának vezetője, Lukács terve szerint készült. Ilyen a tőzsdei törvényjavaslat, a bázalási törvény stb. Mindezek mutatják, hogy kormányunk a közgazdaság követelményeire kiváló figyelemmel van, és hogy legalább a jövő évben már lényeges vonatkozásokban közgazdasági viszonyaink törvény által rendezve lesznek. (P. N.) A cattaroi fölkelés. Az újabban érkezett tudósításokból az tűnik ki, hogy a fölkelés egész Cattaro területén végre megszűnt, mi annál örvendetesebb, mert a pacificatió békés úton történhetett. A Zuppa, Mainaés Bra- ics már decz. 26-án tényleg át is szolgáltatták fegyvereiket, hűséget s engedelmességet fogadva a császárnak. A meghódoltak kivétel nélkül amnestiát nyertek, mi nagy örömet okozott, s Cattaro lakói a várost decz. 29-én önként, fényesen kivilágították. Fáklyásmenetet is rendeztek Auersperg tábornok tiszteletére. A krivosceiek, a fölkelők legvadabbjai is, hajlandónak mutatkoztak a meghódolásra, s összejövetelt terveztek, hogy a hódolás föltételei iránt tanácskozzanak, azonban a beállt zivataros idők meggátolták azt, csak 12 egyén jelent meg a kitűzött helyen, miért is Auersperg tábornok a tanácskozást bizonytalan időre fölfüggesztette. Ezen föl- ffiggesztés azonban nem sokáig tartott, mert már jan. 3-ról távirják Cattaroból, hogy a kegyelem a krivosceieknek is kihirdettetett, kik is hálaérzettel hódoltak meg. Ausztria. A miniszterválság még folyvást tart. Az uj minisztérium névsorát már újévre várták Bécsben, de hasztalanul. Bécsi lapok szerint, a minisztérium majoritása és minoritása közt a közelebbi napokban kibékülési kísérletek tartattak. A közvetítést állítólag Beust vállalta el. Decz. 31-én ő Felsége elnöklete alatt minisztertanács tartatott, melyben a többség és kisebbség eltérő véleményei szóval tárgyaltattak, s kísérlet történt egy közösen elfogadható programra létrehozása iránt. Hirszerint a kiegyezés alapjául a választási reform kérdésének elejtése, s a galicziai tartománygyülés határozatainak megfelelő megoldása, valamint az alkotmány utján a csehekkel való kiegyezési kísérlet jelöltettek meg. Az eredmény még nincs tudva. Hire jár, hogy a reichsrathi képviselöház fölirati tervezete oly passust tartalmazna, mely barátságos érzelmet fejez ki a kiegyenlítés iránt, és a háznak az iránti készségét nyilvánítja, hogy az alkotmány utján, a különböző nemzetiségeknek a birodalom fonállá- Bával megegyeztetbetö minden igényeit, a legbékülékenyebb módon hajlandó figyelembe venni. A bécsi „Tagespresse“ arról értesül, hogy a Romában időző osztrák püspökök, az osztrák kormány és Róma közt kibékülést akarnak létrehozni, melynek alapjául az állam és egyház közti kölcsönös függetlenséget veendik. A „Wanderer értesülése szerint, Rómában azon reményt táplálják, hogy király ő Felségének rég elhatározott, de elnapolt római útja a legközelebbi időben ténynyé váland. Ö Felsége római útját azonban fél hivatalos lapok megczáfolják. A „Tagblatt“ szerint, a delegatiók legkésőbb május hóban ülnek össze. Politikai hetiszemle. A franczia minisztérium végre beadta lemondását, melyet a császár elfogadott, sOlliviert bízta meg t gy uj kabinet alakításával. A császárnak ez alkalomból Ollivierhez intézett iratát a lapok nagy része úgy tekinti, minta mely a parlamenti császárságban uj korszakot nyit meg. A „France“ azt írja e levélről, hogy az a jelen körülmények közt magán hordja a nagy tények teljes fontosságát. Fön- nen hirdeti az — úgymond — a császár szilárd szándékát az uj kor- mányforma elfogadása iránt, annak minden következményeivel, s egy alkotmányos fejedelem őszinte kötelességérzetével. A „France“ most már Olliviertöl várja a benne helyezett bizalom igazolását. Az uj franczia kabinet végre megalakult, s névsorát a hivatalos lápján. 3-iki száma következőleg közli: Ollivier igazságügy, Daru külügy, Chevaudier belligy, Buffer pénzügy, Leboeuf hadügy, Rigault tengerészeti, Segris közoktatás, Taillandier közmunkák, Louvet kereskedelem, Vaillant a császári báz, Richard a szépmiivészetek minisztere. Olliviernek, mint a jobbközép vezérének programmja, melyet a jelen ülésszak kezdetén pártja nevében kibocsátott, következő : „Kifelé a békét biztosítani, a nagy fizetések összehalmozásáuak eltörlését, az általános biztonsági törvény eltörlését, a politikai vétségeknek az esküdtszékekhez utasítását, a birlapbélyeg eltörlését, s azokat a postailletékek fölemelésével helyettesíteni. A választókerületek beosztása csakis a törvényhozótestliletet illetvén, kellő időben alkottassák egy törvény, mely a képviselők s a választókerületek számát meghatározza. A választók szabadságát s függetlenségét biztosító törvény. A mairek kötelességszerii választása a hatósági tanács tagjaiból. A községek, cantonok és kerületek autonómiájának figyelembe vételével az administrativ centrálisaimnak keresztülvitele. Az alkotmány 75. fejezetének tökéletes megváltoztatása. A ke- resked. szerződések átvizsgálása a parlament által. A munkás-osztály helyzetének javítása, erkölcsére, iutelligentiájára és anyagi jólétére vonatkozólag." Érdekes azon nyilatkozat, melyet Napoleon császár a törvényhozó testület küldöttsége előtt, újévi üdvözlete elfogadása alkalmával tett. A császár a többi közt igy szólt: Midőn én az ország insti- tutióit illetőleg oly lényeges változtatásokat teuni, magamat eltökéltem, számítottam főleg a törvényhozótestre, melynek ernyedetlen közremnnkálása szükséges minden előtt, hogy szerencsés eredményekhez juthassunk. A törekvés czélja : a rend biztosítása, az átalános jólét előmozdítása és a szabadság végleges megalapítása---- Eddig az egész felelősség súlya az én vállamra nehezült, és én szerencsésnek érzem magamat, hogy annak egy részét a nemzet képviselőinek átengedhetem, hasonlóan amaz utashoz, ki terhének egy részét idegen vállakra teszi, hogy czélját annál gyorsabban elérhesse Az uj olasz minisztérium politikai jellemére keveset különbözik a megbukott Menabrea-miniszteriumtól, s igy inkább csak a személyek változtak, ámbár az uj minisztérium a réginek határozott ellensége volt. A sajtó nem támogatja, még a jobboldali lapok is elfordultak tőle, csupán a „Diritto“ maradt hive. — Florenczben ismét szó van a magyar és olasz királyok közötti találkozásról. — Genuában több mazzinista és római emigránst fogtak el. Az egyetemes zsinat, az elnöklő pápán kívül, eddig 766 egyházatyából áll. Ezeken kívül kitűnő theologusok is résztvesznek a zsinatban, de döntő szavazat nélkül. A változó éghajlati befolyás folytán, különösen az idősb egyházatyák közül, számosán gyengélkednek. A „Civilta Catt.“ f. hó 2-iki számában azon álláspontot vizsgálja, melyet a kormányok a zsinat összegyűjtése alkalmával elfoglaltak. Oroszországot e lap legélénkebben támadja meg. „A kormányok — úgymond — a concilium összejövetelét sem nem gátolták, sem elő nem mozdították, csak Oroszország akadályozza az egyedül még le nem gyilkolt, Szibériába nem küldött egy lengyel püspököt