Eger - hetilap, 1870
1870-08-18 / 33. szám
268 hoz szállítva. A belügyminiszter pedig kijelenté, hogy a kormány valamennyi német alattvaló kiutasítására készül. A 14-iki ülésben azon törvényjavaslat, mely 2400 millió bankjegy kiadására ad fölhatalmazást, egyhangúlag megszavaztatott. Palikao jelenté, hogy Paris védelmi állapotba való helyezése nemsokára teljesen be lesz fejezve. Francziaország védelmére leirhatlan tevékenységet fejtenek ki úgy a fővárosban, mint a vidéken. Párisban, Marseiileben és Lyonban csak egy nap alatt 32,000 önkéntes Íratta be magát a rendes hadsereghez. Országszerte e kiáltás hangzik: „fegyverre!“ Páris 30 napra élelemmel látja el magát az ostrom kitarthatására. A párisi bankárok a nálok levő letéteményeket visszaadják illető tulajdonosaiknak, értékeiket pedig Angliába küldik. A semleges hatalmak nagy tevékenységet fejtenek ki a béke helyreállítására. Anglia, az osztrák-magyar monarchia és Olaszország közvetítő javaslatokat készitnek elő, s hir szerint Oroszország is csatlakozott e három hatalomhoz. Oroszország congressus javaslatáról is beszélnek. De mindezen fáradozások id »előttieknek látszanak, mert a porosz király állítólag kinyilatkoztatta, hogy egy újabb csata előtt nem hagyhatja abban a háborút, s ha ismét győzni feg, majd csak akkor engedhetők meg, a Párisba való bevonulás után, a diplomatiai alkudozások. Az uj franczia miniszterelnök is kijelenté a törvényhozó testület egyik ülésében, hogy Francziaország a háborút minden áron folytatni fogja, hozzátevén a követek egyhangú tetszésnyilvánítása közt, hogy a visszatolás bizonyos. A franczia hivatalos lap is kijelenté, hogy mindaddig gondolni sem lehet a békére, mig a háború folyama Franczaországra nézve kedvezőbbé nem alakult. Az angol parlament e hó 10-én bezáratott. A királynő a trón- beszédben többek közt ezeket monda: „Igyekezni fogok oly alkalmaknak ellentállani, melyek a háború jelenlegi terét kiterjeszthetnék, s kínálkozó alkalom esetében egy jókori s becsületteljes béke helyreállítására közreműködni. — Mindkét hadviselő félnek ugyanazon szerződés-terveket nyujták át, a belga semlegesség hatályosb biztosítása végett.“ E szerződést mindkét hadakozó fél aláírta, s Ausztria és Oroszország is hozzájárult. Gladstone a követkamra f. hó 8-iki ülésében kijelenté, hogy Belgium semlegességének megsértését Anglia casus bellinek tekintendi. Olaszország miniszteri tanácsa, leginkább Anglia befolyása következtében, e hó 10-én a semlegesség föntaríását határozta el, de azért a kormány folytatja hadi készülődéseit. Angol- és Oroszország erőfeszítéseinek sikerült Dániát is a semlegesség főntartására bírni. Az osztrák-magyar monarchia, mely szintén semleges marad, e napokban különböző ajánlatokat vett a párisi kormánytól, segélynyerés végett. Az „A. A. Ztg." szerint — mely egyébiránt nem megbízható forrás — nemcsak porosz Sziléziát, hanem Bajorország egy részét is Ausztriának ígérte; Ausztria ellenben Dél Tirolt és Daltnátia egy részét adná ezekért Olaszországnak, mely Rómát is megkapná szövetsége árául. Egy bécsi lap szerint Eugenia császárné táviratilag hívta föl Ausztriát segélyre, Beust gróf azonban azt felelte, hogy lehetetlen az actioba lépnünk. E szerint Francziaország elszigetelve marad, s egymagának kell megküzdenie a német túlerővel. Ha le- győzetik, területének egy részét valószinüleg föl kell áldoznia, shogy ez esetben Napoleon trónja összeomlik, az több mint valószínű. Az Orleans-ház herczegei e napokban tanácskozmányt tartottak Brlisselben. Egy berlini tudósítás szerint, honáruláson törnék fejőket, hogy porosz szuronyok segélyével visszanyerjék trónjokat. Más hírek szerint azonban a franczia hadseregbe lépésük fölött tanácskoztak a herczegek. A „Golos“ orosz lap, Oroszország határozott semlegessége me- lett, a hadsereg hadilábra állítását sürgetőleg követeli. „Szükséges — mondja e lap — hogy Oroszország, ha a hadviselő feleknek a háború megszüntetését ajánlja, képes legyen propositióit fegyveres hatalommal támogatni, s az orosz követeléseknek orosz szuronyokkal nyomatékot adni.“ E sorokból, valamint az orosz félhivatalos lapok nyilatkozataiból kitűnik, hogy Oroszország befolyását a majdan várható bébealkudozások alkalmával érvényesíteni és saját előnyére lehetőleg értékesíteni is akarja. A florenczi „Opioione“ aug. 15-ről jelenti, hogy Mazzinit Palermóban elfogták, és Gaetába vitték. Florenczi sürgöny szerint, a minisztérium bukásához közel áll. Az ellenzék nem hajlandó a fegyverkezésre kért összegeket megszavazni, A csatatérről. A döntő esata, melyet egy hét óta mindennap vártak, még nem történt meg, a francziák folytatták visszavonulásukat az ország belsejébe. A franczia hadsereg a Nied folyó mellett védelemre elkészített hadállást e bó 12-én elhagyta, s a Mosel mögé vonult vissza, melyen midőn át kezdett kelni, s a hadsereg fele már átkelt, a poroszok nagy erővel megtámadták, de egy párisi aug. 15-iki sürgöny szerint, négy órai heves küzdelem után, nagy veszteséggel visszaverettek. Egy másik sürgöny Hernyböl, a porosz főhadiszállásról kelt, mely röviden ezt jelenti aug. 14-ről: „Ma Melznél győzelmes ütközet volt, melyben az első és hetedik hadtest vett részt." ügy látszik tehát, hogy ez ütközet kimenetele kétes volt, mert mindkét fél magának tulajdonítja a győzelmet. — A francziák visszavonulásuk által időt akarnak nyerni, hogy erősbitéseket, uj csapatokat kapjanak, mire annál nagyobb szükségök van, mert az ö 300 — 350 ezer főnyi had- seregökkel köxülbelöl félmillió német áll szemközt. A francziák visszavonulása alatt többször fordultak elő kisebb- nagyobb csetepaték s összeütközések. így Metzböl aug. 10 ről jelentik, hogy egy franezia huszár-eskadron egy dzsidás-kémcsapatot visszaszorított. Ugyancsak Metzböl jelentik 12-ről, hogy az ellenséges előhad eleje egészen a frouardi pályaudvarhoz érkezett, de visz- szaveretett, s tisztje elfogatott. E hó 13-án erős ellenséges csapatok közeledtek a franczia táborhoz, de másnap visszavonultak; hogy történt e itt összeütközés, azt a metzi sürgöny nem említi. Egy aug. 13-iki metzi sürgöny Pont á Mou-sson melletti ütközetről emlékezik. A nagyon hiányos távirat igy szól : „Az ellenséges őrjáratok a Mo- sel-völgybe terjeszték ki utjokat. Egy csapat pillanatra megszálló Pont á Moussont. Marquerite lovas-dandára odahagyá a tért az ütközet után, melyben a francziák 30 foglyot ejtettek. Folyvást számos kémet fognak el.“ Egy berlini távirat pedig agy, Hernyböl, 13-án este tett jelentést közöl, mely igy hangzik: „Egy ellenséges zászlóalj, melyet Metzböl vasúton Pont á Mousson felé szállítottak, podgyászának hátrahagyásával hirtelen visszavonult, midőn a mi gyalogságunk megszállotta a várost. A francziák odahagyták Nancy t. Lovasságunk a Nancy tói északnak Frouard felé vezető vasutat megrongálta, egy más lovas-osztály elfoglalt egy takarmányszállítmányt, mely a metzi seregnek volt szánva.“ — A németek Nancy-n kívül Lützelstein és Lichtenberg várakat is hatalmukba kerítették, ez utóbbit bombázták, mire föltétlenül megadta magát. A várparancsnokkal 280 franczia került a németek kezébe. Hagenaut is elfoglalták , hol 200 foglyot ejtettek. Strassburg első rangú erőd a németek által cernirozva van. Ez erőd 450 nehéz ágyú val bir, helyőrsége pedig 12,000 rendes katonából, több zászlóalj mozgó nemzetőrből s voges-önkéntesből áll. A várparancsnok már föl is hivatott a vár átadására, de a fölhívás visszautasíttatott. Me- tzet a császár a koronaherczeg kíséretében f. hó 14-én hagyta el, s Verdunbe vonult vissza. Bazaine tábornagy a 2., 3. és 4-ik hadtest főparancsnokává, Trochu Chalonsba az alakulóban levő 12-ik, Vinoy pedig a Párisban alakuló 13 ik hadtest főparancsnokává neveztetett ki. Chargarnier, orleansista tbnok a tábori karba osztatott, mi nagy föítünést okozott— Leboeuf tábornagy ellen saját kérelmére vizsgálat rendeltetett el. A lapok naponkint újabb részleteket hoznak a weissenburgi. második saarbrückeni és wörthi csatákról. A francziák oly váratla, nul lepettek meg W eissenburgnál, hogy nemcsak főzőedényeiket s egyéb tábori készleteiket, hanem igen sokan még pénztárczá ikat is kénytelenek voltak hátrahagyni. A weissenburgi csatában még a polgárok is lőttek a németekre, s a nők forróvizet öntöttek rájok ablakaikból, ezért a németek igen sok polgári egyént, köztük nőket is elfogtak, s Mainzba szállították. — A s a a r brückeni halmokat a németeknek csak ötödszöri rohamután sikerült véglegesen elfoglalni, óriási áldozatok mellett. A poroszok veszteségét itt halottak és sebesültekben 4000 -re teszik. Francois porosz tábornok elesett, más hir szerint súlyosan megsebesült. A francziák veszteségéről e csatában egy berlini távslirgöny azt mondja, hogy Frossard hadteste majd egészen fölbomlott, a halottaik száma több mint 2000, a foglyoké 1000-en fölül. E csata után óriási készletek jutottak a poroszok kezeibe, igy többek közt 10,000 takaró és egy millió részlet dohány. — A wörthi csatáról tisztekés katonák egyhangúlag úgy Ítélnek, hogy ahhoz képest Kőnigíratz csak gyermekjáték volt. A francziák kétszer foglalták vissza Wörthöt, s csak harmadszori elfoglaláskor, 15 órai veres küzdelem után dőlt el a harcz a németek javára. A németek veszteségét halottak és sebesültekben legalább 6000 főre, a fraoeziákét, a 6000 fogolylyal együtt, 10,000-re teszik, más tudósítás szerint a francziák vesztesége a foglyokon kívül 12,000 főre rúg. Wörthben is lődöztek a polgirok a nőne katonákra, miért
