Eger - hetilap, 1870
1870-08-04 / 31. szám
248 fogva számadó, a szokott óvások föntartása mellett, saját és örökösei igazolásául, a további felelősség terhe alól fölmentendő. Az 1867. év máj. 8-tól deczember végéig vezetett megyei házi pénztári számadás helyesnek találtatván, számadó Okolicsányi József megyei föpénztárnok jelen számadásra nézve, a szokott óvások föntartása mellett, saját és örökösei igazolásául, a további felelősség alól fölmentetik, mely végből neki a belügyminiszteri számvevőség által szerkesztett számadási hivatalos kivonat és a miniszteri rendelet másolatban kiadatni rendeltetik. (Folyt, köv.) Országgyűlési tudósítás. A képviselöház jul. 26-iki ülésében Csiky Sándor interpellatiót intézett a közlekedési miniszterhez: Miért nem épiiik már az egri szárnyvonalat, holott a tervek már készen vannak ? és szándékozik-e ezen vonalat még ez évben kiépíteni? Még egy pár csekélyebb érdekli interpellate után, melyek az illető minisztereknek kiadatni rendeltettek, a ház napirendre tért, s tárgyalás alá vette a közbiztonság helyreállítására szükségelt pót hitelről szóló törvényjavaslatot. A kért összeg 162,000 ft. A központi bizottság az összeg megszavazását ajánlja. Ez ügyben csak hárman szólaltak föl. Csiky Sándor nem fogadja el a törvényjavaslatot, mert ő semmiféle kir. biztost nem akar. Nem is érti, miért lennének szükségesek renkivü- li intézkedések, hiszen azelőtt is voltak rablók, s mégis megéltünk. Szontagh Pál (csanádi) kénytelenségböl elfogadja a törvényjavaslatot, de némi megjegyzéseket tesz, melyekre Tóth Vilmos felelt, a- jánlván a törvényjavaslat elfogadását. A ház erre el is fogadta azt mind általánosságban, mind részleteiben. Ezután áttért a ház a közoktatási miniszter póthitele iránti törvényjavaslatra,mely ben 637,260 ft kéretik közoktatási czélokra. A miniszter által megszavazni kért némely tételeknek véleményadás végett a pénzügyi bizottsághoz való visszautasítása mellett, a ház a törvényjavaslatot általánosságban, majd némi módosításokkal részleteiben is elfogadta. Végül a municipalis törvényjavaslat véglegesen megszavaztatott, és pedig 401 igazolt képviselő közül igennel szavazott 150, nemmel 101, távol volt 149, elnök nem szavazott. A jul. 27-iki ülésben napirenden volta kérvényi bizottság jelentése a hozzá utasított kérvényekről. A kérvények részben a minisztériumokhoz tétettek át, részben a ház levéltárába tétetnek le. A történelmi társulat azon kérvénye folytán, hogy a képviselöház termében levő országezimer kijavíttassák, a ház öttagú bizottságot küld ki, mely a szakértők által beterjesztett czimerpéldány helyességét constatálja. A képviselői incompatibilitásra nézve beadott kérvényeket a minisztériumnak kiadatni véleményezi a kérv. bizottság. Jul. 28-án előbb zárt ülés volt az ülésszak mikénti bezárása iránt. A képviselők belenyugodtak abba,hogy ezen ülésszak eloszlatásával egyidejűleg nyittassák meg az uj ülésszak is. A nyílt ülésben gr. Andrássy Gyula válaszolt Tisza Kálmánnak a porosz-franczia háború, s a mi kormányunk által követett magatartásra nézve tett interpellatiójára. A nagyfontosságu nyilatkozat lényege következő : A miniszterelnök azt hiszi, bogy a kormány nem felelne meg a monarchia érdekeinek, s nem találkoznék a közvéleménynyel, ha a mostani viszonyok közt a semlegességnek oly formát akarna adni, mely bármely hatalmat följogosítana arra, hogy ebben méltán kihívást láthasson. De másrészt oly kevéssé felelne meg a kormány hivatásának, kötelességének és a monarchia érdekeinek, ha ellenkező irányban azon szempontból indulna ki, nehogy védelmi készületei valamely hatalom gyanúját fölébreszthetnék : tétlenül és fegyvertelenül kívánná a hadjárat lehető esélyeit bevárni. Az igaz ut a kettő közt a középen van. A kormány kötelessége a semlegesség föltételeit minden alkalommal szem előtt tartani, egyszersmind azonban arról is gondoskodni, hogy a biroda'om biztonsága, függetlensége és érdekei senki jóakarától ne függjenek, hanem egyedül a monarchia saját erejétől. Egyúttal kijelenté, hogy döntő körökben egyátalában nem létezik azon szándék, hogy Németországban Ausztria 1866 ikban föladott állását visszanyerje. A miniszterelnök válaszát a ház egyhangúlag megelégedéssel vette tudomásul. Ezután ugyancsak gr. Andrássy Gyula két törvényjavaslatot terjesztett elő, melyek elsejében 5 millió frtnyi póthitel kéretik, hogy a már fölszerelt 80,000 honvéden kívül még 50,000 fölszereltessék. A második törvényjavaslatban fölhatalmazást kér a kormány, hogy az 1870-re megajánlott, s már besorozott ujonezokat, ha szükséges, még ez év október hava előtt is behívhassa. A ház elhatározta, hogy mindkét törvényjavaslatot az osztályok d. u. 6 órakor tárgyalják. A jul. 29-iki ülésben az illető bizottságok előterjeszték jelentősöket a miniszterelnök által benyújtott két törvényjavaslatról, melyek a következő, jul. 30-iki ülésben tárgyaltattak. Gr. Keglevich Béla, ki csak ritkán szokott ülésekbe járni,a jobboldali lapok magatartása folytán a fönforgó háborús viszályban késztve érezte magát nemcsak megjelenni,hanem fölszólalni, nem ugyan a törvényjavaslatok ellen, hanem hogy föltüntesse a különbséget, mely a kormánynak a házban adott nyilatkozatai s a kormánypárti lapok, (például a francziával rokonszenvező „P. Napló“) nézetei közt létezik. Tekintve, hogy a lapok közleményei kihatnak a külföldre is, ez ö benne aggodalmat kelt, melyet kijelenteni szükségesnek tartott. — Utána Deák Ferencz szólalt föl. Nem hallgathatta el azon, minden oldalról tetszéssel fogadott nézetét, hogy a pártok sehol, igy a lapokban sem nyilatkoznak, hanem csak a képviselöházban. Ez áll az egyik pártra épen úgy,mint a másikra. A mi a kormányt illeti,annak lapja a hivatalos közlönyön kívül nincs; a párt sem tart fon lapot, legfölebb a párt egyes tagjai, és ha ezek nyilvánítják nézeteiket, ez csak egyéni nézet,mint bármelyik lap egy-egy munkatársáé. Félreértések és balmagyarázatok elkerülése végett tartotta ezt Deák F. szükségesnek kijelenteni. Irányi D., Gonda L., Csiky S. semmi hitelt nem kívánnak megszavazni, nekik magyar hadsereg kell, s a kormánynak ép a jelen helyzetet kellene ily hadsereg kivívására fölhasználni. Azonban a híz, a szélsőbal ki vételével, elfogadta mindkét törvényjavaslatot. A jul. 31-iki ülésben véglegesen megszavaztattak az 1870-ben besorozott ujonezok behívásáról; a honvédelmi miniszternek adandó póthitelről szóló törvényjavaslatok, s az azok végleges elfogadásé ról szóló jegyzőkönyvi kivonat rögtön elkészíttetvén, átküldetett a főrendekhez a törvényjavaslatokkal együtt. Ezután az ülés fölfitg gesztetvén, a szünet alatt az osztályok tárgyalták a keleti vasút iránti novellatörvényt. Mintán az ülés újra megnyittatott, a főrendiház egyik jegyzője beuyujtá a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát, melyben tudatja, hogy a főrendek a municipialis törvényjavaslatot változtatás nélkül elfogadták. Az aug. 1-én tartott ülésben a főrendiház egyik jegyzője át- nyujtá a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatait, melyek szerint az 1870-iki ujonezok behívásáról, a hon védség fölszerelésére szükséges 5 millió ftnyi póthitelről, továbbá a közoktatási czélokra, valamint a közbiztonság helyreállítására kért póthitelről szóló törvényjavaslatokat a főrendiház elfogadta. Napirenden volt a keleti vasútról szóló 1868. XIV. t. ez. módosítása iránt előterjesztett törvényjavaslat tárgyalása. Miután számosán pro és contra hozzászóltak, a tárgyalás befejeztetett, a szavazás azonban a következő ülésre halasztatott. Az aug. 2-iki ülésben Somssich Pál elnök bejelentő a miniszterelnöknek Bécsböl hozzá intézett levelét, melyben tudatja, hogy ő Felsége Gajzágó Salamont, a képviselőház alelnökét, a fölállítandó állami számvevőszék elnökévé kinevezte. Gorove közlekedési miniszter átnyujtá a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló, szentesített törvényt, mely kihirdettetett. Végül a ház szavazott a keleti vasútra vonatkozó novellatörvény fölött, s azt a többség átalánosság- ban, majd részleteiben is vita nélkül elfogadta. Ausztria. A bécsi hivatalos lap a következőket közli: „A pápai szék csalhatlanságának kihirdetése alkalmából az illető minisztériumoknál beható tárgyalások folytak. Ezek azon eredményre vezettek, hogy az 1855. nov. 5-én kelt császári rendelet a IX. Pius pápa ő szentségével 1855. aug. 18 án kötött egyezményről (a concordatum), a szentszéknek a minap a katholika egyház fejének hatalmi jogairól tett nyilatkozata folytán többé főn nem tartható, s igy hatályon kívül helyezendő. Ennélfogva a birodalmi kanczellár megtette a kellő lépéseket, hogy ezen egyezménynek megszüntetését a pápai székkel forma szerint tudassa, s ő Fölsége már meg is bízta a vallás- és közoktatási minisztert, hogy készítse el a bírod, tanács elé terjesztendő törvényjavaslatokat, melyek szükségesek aira, hogy az 1855. nov. 5 ki cs. pátensnek még érvényben levő rendelkezései, a kath. egyház szabályozására az állam-alaptörvények értelmében megváltoztattassanak. Ugyancsak a bécsi hivatalos lapkét császári rendeletet közöl,melyek egyike által a cseh tartománygytilés föloszlatik, a másik által pedig a reichsrath szeptember 5-re egybebivatik. A „Tagespresse" értesülése szerint, a hadsereg minden orszá
