Eger - hetilap, 1870

1870-01-27 / 4. szám

28 s a részletek fölolvasott 3 pontjára nézve határozati javaslatot nyúj­tott be, mely szerint utasítani kivánja a minisztériumot, hogy a költ­ségvetés egyszerre s kellő időben nyujtassék be, s az a bevételek és kiadások fölötti, teljesen összeállított mérleggel láttassák be; továb­bá, hogy a központi hivatalok személyzete lehetőleg kevesbíttessék; végre, hogy a kiadási átruházások lehetőleg keriiltessenek, a meny­nyiben pedig ez még most ki nem kerülhető, összesíttessenek. Ugyan­csak Deák F. a nyugdijak külön tárgyalása iránt is nyújtott be ha­tározati javaslatot. Ezek után a ház a tulajdonképeni részletes vitá­ba bocsátkozott, s legelőször a miniszterelnöki költségvetést vette tárgyalás alá, mely igen élénk volt, különösen miután Csernátouy azt kérdé a miniszterelnöktől: ha vájjon igaz-e, hogy a kormány az „Esti Lap“-ot, a „Hirmondó“-t és „Borsszem Jankó“-t segélyezi az országos adóból ? Andrássy azt válaszold, hogy igenis, a kormány tart magának közlönyöket, de ez szükséges következménye annak, hogy másrészről a legocsmányabb megtámadásoknak van a nép kö­zött (tudja Isten, miből ?) terjesztett lapokban kitéve ; azonban ez or­gánumok nem a törvényhozás által megszavazott összegből segélyez- tetnek. Végül Deák F. a hivatali szolgák csekély fizetésének föle­melése iránt terjesztett elő indítványt, melynek kinyomatása elren­deltetett. A jan. 20-iki ülésben folytatólag tárgyalták a miniszterelnök­ség költségvetését. Különösen a 120 ezer ftuyi rendelkezési alap körül folyt a vita, mely ellen több szélsőbaloldali, köztük Csiky Sán­dor is, erősen Kikeltek. E tétel fölött a vitát Patay I. zárta be azon kijelentéssel, hogy ő semmiféle titkos „spiczli pénzt“ meg nem sza­vaz. Hanem azért a ház 169 szóval 102 ellen megszavazta , meg lé­vén győződve, hogy vaunak a kormánynak előre nem látott s egy­szersmind oly kiadásai, melyek könnyen fölfogható okokból nyilvá­nosságra nem hozhatók, de az államérdekek szempontjából nem mellőzhetők. A jan. 21-iki ülésben, a napirend fölvétele előtt, Gonda László interpellálta a belügyminisztert: van-e szándéka, hivatalos és teljes kimutatást terjeszteni elő a vizáradások által okozott károkra nézve, s fog-e a megrongált utak kijavítása iránt javaslatot tenni s mikor? Az interpellatio a belügyminiszternek kiadatott. Napi renden volt az ö Felsége személye körüli minisztérium költségvetése, mely fölötti tárgyalás folyamában Irányi D. kérdést intézett Festetics mi­niszterhez: hogy vájjon szokott-e tekintettel lenni a kitüntetésekre való előterjesztéseknél ? mi a 48-iki törvények szellemével ellenke­zik. Festetics kijelenté: bogy születéssel egybekötött méltóságok nem léteznek kezelése alatt. A kamarási méltóság ő hozzá nem tar­tozik, az udvari czim, méltóság, melyre nézve csak magánfölvilágo- sitást adhat. — Az országos levéltár költségei tárgyalásánál Vára- dy Gábor fölszólalása folytán Lónyay miniszter kijelenté, hogy a levéltár leszállítása Bécsből Pestre, eddig a szükséges helyiség hiá­nya miatt késett, s mig ily helyiség elő nem készíttetik, a levéltár­nak Bécsben kell maradnia. A ház a válaszszal megelégedvén, a levéltár költségeit megszavazta. Ezután a pénzügyminisztérium költ­ségvetése került tárgyalás alá. A jan. 22-iki ülésben Paulini Tóth Vilmos interpellálta a cul- tusminisztert: 1) Melyik hazai törvény korlátozza a királyhoz való folyamodást? 2) Melyik hazai törvénynél fogva kötelezhetők a prot. egyház superintendensei a kérvényezés jogának korlátozására ? 3) Mily okoknál fogva érezte magát a miniszter ur följogosítva arra, hogy a fölvidéki lutheránus lelkészeket kérvényezési joguk gyakor­latában meggátolja? Ez interpellatio kiadatott a közoktatási minis- ternek. Irányi Dániel következő interpellatiót intézett az összes mi- niszteriumhez: Osztatnak-e a magyar korona területén oly rendjelek, s történnek-e kinevezések ö Felsége nevében, a melyeknek elnyerése születéshez vau kötve ? mily törvények s melyik miniszter ellenjegy­zése mellett ? s ha vannak, melyek nem miniszteri előterjesztés és ellenjegyzés mellett történnek, hogyan egyezteti meg a kormány e tényekei az ország önállóságával, az 1848. 3. t. ez. 3. 7. 21. §§-val és saját felelősségével ? Irányi azon leményét fejezte ki, hogy e kérdéseire rövid idő alatt feleletet nyer.— Fölolvastatott a mentelmi bizottság jelentése, melyben Berzenczey László, Rákóczy János és Miletics Szvetozár perbefogatását megengedni javasolja. Ezután áttért a ház a napirendre, s folytatta a részletes vitát a pénzügymi­nisztérium költségvetése fölött. A jan. 24-iki ülésben elnök megindult hangon jelenté gr. Beth­len Farkas kuküllőmrgyei képviselő halálát. A boldogult a jobboldal egyik jelesebb harezosa volt. Napi renden volt a pénzügyminiszteri költségvetés tárgyalásának folytatása. Ezt azonban több rendbeli interpellatio előzte meg. Nevezetesen Huszár Imre interpellálta a köziek, minisztert: mily stádiumban áll a nagykikinda panesovai tervezett vasútvonal ügye? s mit szándékozik a kormány annak lé­tesítése érdekében tenni ? Berecz a közoktatási miniszterhez inté­zett interpellate : Mikor és mily intézkedést szándékozik tenni a mi­niszter ur arra nézve, hogy Gyöngyösön a közös iskolák tekintetében a törvény ellen szegülés megszüntessék, a törvénynek tisztelet sze­reztessék, a tanítók fizetéseiket megkapják, s a tanítás tanítók hi­ánya miatt meg ne akadjon? Halász Boldizsár szintén a közokt. mi­nisztert interpellálta: Vájjon tudja és helyesb e, hogy az egyete­men egy kötelezett tantárgyra nézve Kőnek „Az osztrák-magyar birodalom statistikája“ használtaik kézikönyvül, melyben Magyar- ország puszta tartománykép szerepel ? Mindezen interpellatiók ki­adattak az illető minisztereknek. Ruduay István azon interpellatió- jára : hogy a nyitramegyei sóraktár miért fog Halicsbau, tehát a határszélen fölállittatni? Lónyai miniszter rögtön válaszolt. Azért állittatik föl e raktár — úgymond — a határszélen, nehogy a határ­széli lakosok az ausztriai sóraktárakból fedezzék sószíikségletöket. A fölsöház is megkezdte üléseit. A jan. 20. és 21-ik ülésben napi renden volt a jogügyi bizottság újabb jelentése a büntetőtörvényekre és gyakorlatra vonatkozó törvényjavaslatról, mely a jelentés értel­mében elfogadtatott ugyan, de a végszakasznak gr. Csáky László ál­tal ajánlt következő módosításával: „jelen törvény az első folyamo- dásu kir. bíróságokkal egyidejűleg lép életbe.“ Horváth Boldizsár miniszter a tárgyalás folyamában kijelenté : hogy nemsokára törvény- javaslatot fog előterjeszteni a járásbíróságok székhelyein keliő minő­ségű és mennyiségű fegyházak fölállításáról s az erre szükséges költ­ségekről. Ausztria. A reicbsrath alsóházában f. hó 19-ike óta a fölirati viták foly­nak. A 22-iki ülésben Beust birod. kanczellár és külügyminiszter felelt az ellene intézett támadásokra. 0, úgymond, nem foglal el pártállást, s bátran néz a jövőbe. Kívánsága és reménye a kibékü­lés. Elfogadja a többség föliratát, bár nem ért azzal mindenben egyet. Helytelen azon nézet, mintha a bir. kanczellár csupán a kül­ügyminisztérium ügyleteire szorítkoznék. Nézetei folyvást a kibékü­lésre voltak irányozva, miért is ő inkább hajlott a kibékiilési párt­hoz ; de törvénytelen eszközöket nézetei érvényesitésére sohasem használt. Neki, mint külügyminiszternek azon kell lennie, hogy a belső viszályok befejeztessenek. 0 a népek békéjét kivánja, s arra egész erejéből fog is törekedni. — Beust gróf beszéde igen nagy föltiinést és izgatottságot idézett elő. A lajthántuli uj minisztérium még nem alakult meg. A miniszter- elnökség elvállalása iránt Auersperg herczeggel folytatott alkudozá­sok nem vezetlek eredményre. Kaiserfeld meghivatott a minisztéri­umba, vagy a stíriai helytartóság elvállalására. A lengyel képviselők bucsulakomát rendeztek gr. Potocky ex- miniszter tiszteletére. A gróf áldomásában a kabinetből való kilé­pését azon elutasító modorral indokolá, melyet a többség a nemzeti­ségek irányában követ. E rendszer az ő meggyőződése szerint vég­romlást hoz a birodalomra. Az ö jelszava - mérséklet és kibékülés. A bécsi „Morgenpost“ azt a hirt hozza, hogy Lónyay Menyhért közös pénzügyminiszternek van kiszemelve. Reichenberg csehországi gyárvárosban a múlt héten munkás­zavargások voltak. A nyugalom helyreállítása végett katonaságot kellett kirendelni, a nélkül azonban, hogy a fegyverhasználatra szük­ség lett volna. Scheu szerkesztő és social-demokrata munkásvezető, ki Bécsből utazott oda, elfogatott, s 4 heti fogságra ítéltetett. Mint Bécsből jelentik, a Reichenbergben fölfedezett social-demokrata mun­kásegylet igen el van terjedve, állítólag 1500 tagot számlál. A „Presse“ szerint, Mensdorff gróf zágrábi hadparancsnokot Molirary altábornagy váltandja föl. Ez intézkedés összefüggésben áll a határőrvidék polgárosításával, minthogy Mensdorff gróf állító­lag nem nagy barátja Magyarországnak. Politikai hetiszemle. A franczia minisztérium a törvényhozó testületben nagy diadaL aratott. Miután 01 livier kinyilatkoztatá, hogy Rochefort perbefoga- tásának megengedéséből kabiuetkérdést csinál, a kamara Rochefort kiadatását 226 szóval 34 ellen elhatározta. Az ülés igen izgatott volt. A közönség lázasan tolongott a terembe, s belépti jegyeket 150 fran­kon is vettek. Néhány száz rendőr állt a palota .vasrácsai közt, de katona nem volt látható. A Marsmezön néhány zászlóalj gyalogság volt fölállítva, a tuilleriakert bejáratánál lévő őrség pedig megszaporitta- tott. Úgy látszik, zavargástól tartottak, de alaptalanul. Az izgatott­ság nagy volt ugyan az utóbbi héten nemcsak Párisban, hanem a vi-

Next

/
Thumbnails
Contents