Eger - hetilap, 1870

1870-07-07 / 27. szám

215 kormányzatot; de midőn azt látja, hogy a cultura még oly csekély haladást tett népünknél, némi módosításokkal kénytelen elfogadni a törvényjavaslatot, melyet egészben helyesnek talál. 0 azt nem te­kinti, mint némelyek, nemzeti életünk koporsójának, hanem inkább alkotmányos önkormányzatunk bölcsőjének tartja. — Mocsonyi Sándor la/4 óráig tartott beszédével mindenkit meggyőzött, hogy alapos készültségU férfiú, ki ma még ugyan a theoriák embere, de beleélvén magát a gyakorlati életbe, idővel kiváló helyet fog elfog­lalni alkotmányos életünkben. 0 megveti azon kétélű fegyvert, mely- lyel a nemzetiségi képviselők szoktak a házban hadonázni s az or­szágban izgatni. A magyarnak suprematióját elismeri, mert termé­szetes ; de mesterséges erőszakolását károsnak tartja az országra. Reactionarius eszmékkel telt beszédét a baloldal nagy tetszéssel fo­gadta, mi az ellenzék politikai müveletlenségének kiáltó tanúbizony­sága. Tisza Kálmán hiában integetett mindkét kezével nemet, hiában indignálódott saját pártja értelmetlenségén. A jul. 4-iki ülésben szóltak a törvényjavaslat mellett: Huszár István, Kerkápoly Károly, Latino vies Vincze és Benedek Gyula; ellene: b. Simonyi Lajos, Mukics Ernő, Patay István és Borlea Zsigmond. A közfigyelmet kiválóbb mértékben csak is Kerkápoly tudta megragadni, bár az ö beszéde sem tette ezúttal azt a hatást, mely sikerültebb beszédeinek rendesen osztályrésze szokott lenni. Ennek legfőbb oka a beszéd modorában rejlik. 0 t. i. Mocsonyi Sándornak doctrinair fejtegetései ellen fordult; de a helyett, hogy Mocsonyi beszédét egészben jellemezte, s elméleteit egyszerűen a maguk valóságában föltüntette volna; egyes tételeket kapott ki ab­ból. Az egész inkább állambölcseleti értekezés, mint parlamenti szónoklat volt, s ezért nem tette meg a kívánt hatást. — Az ülés elején Gubody Sándor és Simonyi Ernő interpellálták a közlekedé­si, illetőleg pénzügyminisztert kilátásba helyezett gabnakivitelünk ügyében. Az egyik a vasutak hanyag intézkedésein kíván segíteni, a másik pedig a bécsi nemzeti bank nyilatkozata iránt kér fölvilágo- sitást. Kérdi: való-e, hogy e bank a pénzforgalmat meg akarja ne­hezíteni épen most, midőn a gabnakivitel idején erre legtöbb szük­ségünk van, és mit szándékozik tenni a kormány a bank ezen pres- siójával szemben ? A heves szolnokmegyei iskolatanács gyűlése. Heves és Kiilsö-Szolnok t. e. vármegyék iskolatanácsa, Vavrik Béla kir. ta nácsos és tanfölügyelő ur elnöklete alatt, junius 20-án tartván Egerben évnegyedes ülését, annak lefolytét vázlatban a következőkben van szerencsém közleni: I. Elnöklő tanfölügyelö ur üdvözölvén a tanácstagokat, részle­tes és igen tanulságos jelentésben adja elő az iskolalátogatások al­kalmából szerzett tapasztalatait; kiemeli különösen, hogy az eddig beutazott 75 községben összesen 145 különböző vallásfelekezetü és községi iskolát látogatván meg, azok legnagyobb részében úgy a kel­lő fölszerelés, mint a tankötelesek száménak megfelelő tanhelyiség hiányzik, s a népoktatási törvény által megszabott tantárgyak is csak kevés helyen taníttatnak egész összeségökben, valamint az újabb tanmódszer sem örvend a tanítók részéről azon teljes mérvű alkalmazásnak, melyre, tekintve az annak használata által már annyiszor föltüntetett fényes sikert, teljesen jogosult. Az eddig meg­látogatott iskolák közül, egybekötve az eredményt a tanítási mód­szernek az ujabbkori igényekhez való alkalmazkodásával, legkielé- gitőbbeknek a következőket találta : a gyöngyösi elemi iskolákat, a tiszaroffi ref., a kötelki róm. kath., a sz. domonkosi és tisza-püspö- ki róm. kath., a török-szentmiklósi ref., a czibakházi róm. kath., a mezőtúri ref. iskolákat, Taskonyban gr. Szapáry Gyula ur tanyai iskoláját, a solymosi róm. kath. iskolát, a dévaványai ref. iskolák fiosztályait, a csépai róm. kath. iskolák fioszlályát, a szent-jakabi róm. kath. iskolát és az egri elemi iskolákat. Mely szám, összevetve a fönjelzett 145 iskolával, valóban elszomorító képét tünteti elő a kettős megye népnevelési viszonyainak. Azonban nem mulasztja el elnök a lehangoló benyomás enyhítésére fölhozni, miszerint, utazásá­ban az illető községek és iskolák elöljáróival a fölmerült hiányok orvoslásáról is értekezvén, az illetők részéről legtöbb helyütt igazi jóakaratot tapasztalt iskoláiknak a törvényes módra leendő beren­dezésére nézve, s előreláthatólag több helyen be is lesznek azok rendezve, bár más oldalról nem kevés lesz azon hitközségek száma, a melyek a kellő anyagi segélyforrás hiányában iskoláikat főn nem tarthatandják. II. Ezek után elnök tanfölügyelö ur névszerint fölsorolja a ket­tős megyében létező s alakulófélben levő községi iskolákat, s azok állapotairól szóbeli jelentését a következőkben adja elő: Eger városában eddigelé 5 községi iskola van, melyek elsőfél­évi vizsgálatain is jelen lévén, de azokat más Ízben is többször meg­látogatván, a tanítás sikerét általában kielégítőnek, sőt egyes osz­tályokban kitűnőnek találta, miért is az észlelt eredmény fölött őszinte megelégedését fejezi ki; azonban a berendezés és fölszere­lés még nem kevés kívánni valót hagy főn; de miután értésére esett, hogy a kellő intézkedések e tekintetben is megtétettek, megnyug­vását jelenti ki. Gyöngyös városára vonatkozólag, hivatkozva az ez évi márcz. hó 14-én tartott alakuló gyűlésben tett jelentésére, kiemeli elnök a nagym. m. kir. vallás- és közoktatási miniszter úrnak ugyancsak ez- évi márcz. hóban kibocsátott rendeletét, melynélfogva a törv. 44. s illetőleg 25. §-a értelmében, nemcsak az iskoláikat községieknek nyilvánított izr. és helv. hitvallásuak tanköteles gyermekeinek szá­mára rendeltetik községi iskolák fölállítása, hanem a polgármesteri kimutatás szerint iskolába nem járó azon 1188 tanköteles gyermek számára is, kik jelenleg a fönálló felekezeti iskolák elégtelensége miatt az iskolai oktatást nélkülözni kénytelenek. — Előadja továbbá elnöklő tanfölügyelö ur, hogy ezen miniszteri rendeletet Gyöngyös városa po'gármesterével közölvén, fölhivá az illető város közönségét, miszerint a fönemlitett miniszteri rendelet értelmében a legrövidebb idő alatt intézkedjék. Minthogy azonban nevezett város közönsége részéről a kibocsátott miniszteri rendeletnek megfelelő elégséges intézkedések mindeddig nem tétettek, daczára többszörös, személye­sen is tett sürgetéseinek, f. hó 12-én a községi és róm. kath. hitfele­kezeti iskolaszékeket közös tanácskozmányra hivá össze, melyben megbatároztatott mind a községi iskolákba járandó tanköteles gyer­mekek száma, mind pedig ennek megfelelőleg az egyelőre fölállítan­dó községi iskolák mennyisége. A közös megállapodásról fölvett jegyzőkönyvet elnök a képviselő-testület által a legrövidebb idő alatt leendő tárgyalás végett hivatalosan áttevé a város polgármes­teréhez. Gyöngyös városa iskolaügyének ez alkalommali tárgyalása közben több tanácstag fölszólalván, szóba jött ezúttal azon körül­mény is, hogy a róm. kath. hitfelekezeti iskolák helyiségeiül a város tulajdonához tartozó épületek szolgálnak; minthogy pedig egyik megyei határozat szerint községi épületek, különösen a községek tulajdonában levő iskolák is, csak a megyei bizottmány elöleges jó­váhagyása mellett használtathatnak más, mint községi czélokra: ennélfogva elhatároztatott a további intézkedések foganatosítása végett az épen együttlevö megyei bizottmányhoz ez ügyben egy kérvénynek leendő azonnali benyújtása. Szolnok városa községi iskoláira vonatkozólag, leginkább a tanhelyiségek elégtelenségét hozza föl elnök tanfölügyelö ur, s azon körülményt, hogy emlitett iskolákban a törvény által megszabott tantárgyak nem taníttatnak egész terjedelmökben. E czélból máj. 22-én tett körlátogatása alkalmával ott iskolaszéket tartván, Szol­nok város elemi iskoláinak Ugye, különösen azok hiányai és orvos­lása tüzetesen megvitattattak ; egyszersmind fölhívta az iskolaszéket, hogy első rendbea a tanköteles gyermekek hiteles összeírását esz­közölje. Ezen iskolaszéki tárgyalás folytán az iskolatanács előtt jelezte elnök tanfölügyelö ur, miszerint Szolnok városában jelen­tékeny államsegélyre lesz szükség. — Szolnok városát illetőleg az iskolatanácsban Horánczky Nándor, ottani községi iskolaszéki elnök jelenti, miszerint a városi elöljáróságot fölhivá a tanköteles gyerme­kek pontos összeírására, azonban minden siker nélkül. Tanfölügye- lő ur e nyilatkozatot hivatalos jelentés gyanánt vevén, erélyes in­tézkedést igér. Tarna-Méra község volt felekezeti, jelenleg községi iskoláját a törvény követelményei szerint óhajtván átalakítani és berendezni, e czélból államsegélyért folyamodott. E tekintetben a tanfölügyelői pártoló fölterjesztés megtörtént, s a tárgyalások folyamatban van­nak, s teljes reményét fejezi ki elnöklő tanfölügyelö ur a még fön- forgó némi kis differentiák elintézése után, az államsegély megnye­rése iránt. Pásztó városára nézve előadja elnök-tanfölügyelő ur, hogy ott 4 hitfelekezct van, u. m. róm. kath., helv., ágost. egyesültek és iz­raeliták. A róm. kath. és izraeliták saját hitfelekezeti iskolákkal bír­nak, a helv.-ágostaiak pedig egyesített iskolákkal. Pásztó városá­ban a mintegy 300 róm. tanköteles gyermek számára 2 tanterem van, melyek egyik egyike 9 □ öl térséggel bir. Értekezvén itt úgy a bitfelekezet, mint községi elöljáróságokkal, a hiányok orvoslása tekintetéből szükségesnek találta, a lakosokkal közgyűlést tartani, bol az egybegyűltek egyhangúlag elismerék a községi iskolák fölál­lításának szükségét, mely azonban magától a község anyagi erejé­ből ki nem telhetvén, elhatároztatott részint kölcsön-, részint pedig

Next

/
Thumbnails
Contents