Eger - hetilap, 1870

1870-06-30 / 26. szám

206

Egyesek a polgármester sérelmes határozatait a közgyűléshez, s onnan a belügyminiszterhez Mebbezhetik.

64. §, A tanácsnak, és az egyes tisztviselőknek a városi ön- kormányzatra vonatkozó hatáskörét és egymáshoz való viszonyát, nemkülönben a szakosztályok, a tiszti kar, a segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet szervezetét, jelen törvény korlátái között, és a helyi igényekhez képest, a belügyminiszter által helybenhagyandó szabályrendelettel maga a város állapítja meg.

V- ik FEJEZET.

A tisztviselők választásáról.

65. §. A tisztviselők a bizottság által, és 6 évre választatnak.

Az orvost, állatorvost, mérnököt ugyancsak 6 évre, a levéltárnokot élethossziglan a főispán nevezi ki. A segéd- és kezelő-személyzetnek a főispán által kinevezett (53. §. h) pont), sz. k. város ban pedig a bizottság által választott tagjai élethossziglan megtartják állomásaikat ; s csak tiszti kereset utján mozdittathatnak el. Az ideiglenesen alkalmazott hivatalnokok és napdijasok a törvényhntó- ság által bocsáttatnak el.

A szolgabirói Írnokot a szolgabiró nevezi ki és bocsátja el.

A szolgákat — különös tekintettel a kiszolgált katonákra és honvédekre, — az alispán, sz. k. városokban a polgármester fogadja föl.

A szolgák, ha híven teljesitik kötelességeiket, élethossziglan alkalmaztatnak.

66. §. Tisziviselővé csak az választható, illetőleg csak azt lehet kinevezni, a ki:

a) életének 22-dik évét már betöltötte;

b) magyar állampolgár;

c) sem csőd, sem bűnvádi kereset, sem büntetés alatt nincs, sem becstelenitő büntettek mia't elitélve nem volt.

67. §. A 66. §-ban megszabott általános kellékeken fölül eleu- gedhetlen föltétel még :

az alispánra, polgármesterre, jegyzőre, árvaszéki ülnökre nézve annak igazolása, hogy valamely jogi tanintézetben a jogi tanfolyamot elvégezte, s az elméleti vizsgát letette; vagy hogy már hasonló közhivatalt viselt.

A tiszti ügyészre : az ügyvédi oklevél; az orvosra nézve : a magyar államban érvényes orvosi oklevél, és két évi gyakorlat.

A mérnökre nézve: a szakma önálló lizésének jogosultsága s két évi önálló gyakorlat.

68. §. A tisztújító szék tartamára, ha általános a választás, a főispán (fökirálybiró stb.) jegyzőt, tiszti ügyészt helyettesit, a kijelölésjogát pedig jelen törvény 66., 67. §-ainak korlátái között, s tekintettel az 1868. XLIY. törvény határozmányaira is, akként gyakorolja, hogy egymásután minden állomásra külön külön 3 egyént jelöl ki.

E szabály alól eltérésnek csak akkor van helye, ha nem jelentkezett kijelölhető 3 egyén a betöltendő tiszti állomásra.

69. §. A szavazás, mely 20 bizottsági tag kivánatára mindig elrendelendő, a főispán (fökirálybiró stb.) által kinevezett egy vagy több küldöttség előtt, a szavazók nevének és szavazatának följegyzésével, sz. k. városokban szavazatlapok által megy végbe.

70. §. Az alispán és a- polgármester általános szótöbbséggel választat ik.

Ha általános szótöbbséget egyik sem nyer a jelöltek közül: uj szavazásnak van helye, a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között.

A többi tisztviselők viszonylagos szótöbbséggel választatnak.

71. §. A megválasztott tisztviselők a következő esküt teszik le :

„Én N. N- esküszöm, hogy a királyhoz hü leszek, az ország

törvényeinek engedelmeskedem, s ................ hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesítem. Isten engem úgy segéljen!“

72. §. Az időközben megürült állomások csak a következő rendes közgyűlésen töltetnek be. Addig, ha elkerülhetlenül szükséges, a főispán helyettesit.

VI- ik FEJEZET.

A bizottságitagokés tisztviselők felelősségéről.

73. §. A tisztviselő mindazon kárért, melyeket hivatalos eljárásában akár cselekvése, akár mulasztása által, szándékosan vagy vétkes gondatlanságból az államnak, a törvényhatóságnak, vagy egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül okozott: ha a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt; teljes kártérítéssel tartozik.

A kárkeresetek a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság hatásköréhez tartoznak.

Konok perlekedők, a törvényhatóság valamelyik jótékony intézete javára, 500 forintig emelhető pénzbírságra büntettethetnek, s a perköltségekben elmarasztalandók.

74. §. Ha a tisztviselő illetékes meghagyásból s a meghagyás szerint járt el, a kártalanítási keresetek mindig azok ellen intézen- dök, a kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték.

A bizottság azon tagjai, kik a törvénytelen határozathoz járultak, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymás közt azonban a kártérítésre egyenlően kötelezvék.

75. §. Ha a károsult az elmarasztalt tisztviselő vagyoníalansá- ga miatt kielégítést nem nyerhetne, vagy nem lehetne kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak: a kárt, a vi'zkereseti jog fönmaradása mellett, a törvényhatóság pénztára téri i meg. A közpénzt kezelő tisztviselők által okozott kárt azonban első sorban azok tartoznak viselni, a kik a pénzkezelésre törvény szerint fölügyelni tartoztak, s kötelességüket vagy épen nem, vagy nem szabály szerint teljesítették.

76. §. A hivataloskodásból folyó felelősség mindaddig tar‘, m g a tisztviselő a törvényhatóság által löl nem mentetett. E fölmentés csak a törvényhatóság egyeteme iránt fönállott felelősséget szünteti meg; az okozott kárért a magánjogi, sa bűnös cselekvénye- kért a bünteíő-törvényekben meghatározott felelősség érintetlen marad.

77. §. Ha a tisztviselő a segéd- és kezelő-személyzet valamelyiktagját megsérti, vagy hanyagul teljesiti a törvény vagy szabály- rendelet által megszabott kötelességet, de tette nem foglal magában a büntető törvények által tiltott cselekvényt: tiszti keresetnek van helye.

78. §. A tiszti keresetet vizsgálat előzi meg, melyet a tisztviselőkre nézve a közgyűlés vagy főispán, a segéd- és kezelő-személyzetre nézve az alispán, illetőleg polgármester rendel el.

A vizsgáat elrendelésével egyidejűleg a tisztviselő föl is füg- gesztethetik hivatalától. ( 53., ö*5. §.)

79. §. A vizsgálatot a törvényhatóság állandó fegyelmi választmánya teljesiti, melyhez két tagot a közgyűlés választ titkos szavazattal, két tagot pedig és az elnököt a főispán nevezi ki a bizottság tagjai közül.

80. §. A vizsgálat eredménye a közgyűlés elé terjesztendő, mely a tiszti ügyész meghallgatása után, a tiszti kereset megindítása vagy abbanhagyása fölött szótöbbséggel határoz. (49. §.)

Ha el nem rendelné a közgyűlés a tiszti keresetet, a belügyminiszter, a főispán (fökirálybiró stb.) indokolt fölterjesztésére elrendelheti.

81. §. Tisztviselőt olyan cselekvényért, melyet a törvény tett kötelességévé, a bizottság feleletre nem vonhat, sem ellene tiszti keresetet el nem rendelhet.

82. §. A tiszti kereset fölött a törvényhatóság kebelében s illetőleg fővárosában székelő első folyamodásu királyi törvényszék ítél.

A törvényszék, ha hiányos a vizsgálat, elrendelheti annak kiegészítését.

A fegyelmi választmány a törvényszék meghagyását teljesíteni köteles.

83. §. A vétkesnek talált tisztviselő és hivatalnok dorgálásra, 500 forintig terjedhető birságra, s ha kötelességét ismételve és feltűnően elhanyagolta, vagy oly mérvű tudatlanságot tanúsított eljárásában, hogy hivatalban maradása a közkormányzat érdekeit veszélyeztetné : hivatalvesztésre is büntettetheiik.

84. §. Mikor válik bűnössé a tisztviselő és hivatalnok hivatalos kötelességének elhanyagolása vagy az azzal való visszaélés által : a büntető-törvény határozza meg.

85. §. Bűntények folytán a vizsgálat a büntető-eljárás szabványai szerint, eszközöltetik.

Ha a közgyűlés, vagy főispán (fökirálybiró stb.) által elrendelt vizsgálatból az tűnnék ki, hogy a fönforgó tett nem tiszti kereset utján megtorolható vétséget, de bűnvádi utón megtorlandó bűntényt képez: a vizsgálati iratokat az alispán, a bűnvádi kereset megindítása végett, a közvádlóhoz teszi át.

86. §. Büntető-vizsgálat esetében a tisztviselőt és hivatalnokot mindig föl kell függeszteni hivatalától.

87. §. A büntető-eljárás folytán hozott ítéletet az eljáró törvényszék az alispánnak, illetőleg polgármesternek mindig megküldi,