Eger - hetilap, 1870

1870-06-16 / 24. szám

VIII. éri folyam.

24. szám.

Junius 16-án 1870.

Előfizetési d*|:

Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám .

5 ft - kr. 2 ft 50 kr. I ft :{ti ki.

— 15 kr.

— 12 kr.

Hirdetésedért

minden hasábzotl petit sorfu ly után 4, belyegadó felél en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr ti zette tik.

Politikai s vegyes tártál in ii hetilap, megjelenik minden csütörtökön,

Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda, eiöü Zt'iés^kel elfogad .• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsah G, könyvkereskedés « minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr.

»—"■

............ ........... , . ............................. ■.l,.,,,,. -...... i .. I ^--------------------------------- ----- ' ' 717^—

E

gy szó a községi adópótlékról.

Az adópótlékok kétfélék, országosak és községiek. Az országosak az egész országot illető közszükséglet fedezésére szolgálnak, a községiek pedig arra engedtetnek, bogy a községeknek saját szükségleteit fedezzék. Mind a két rendbeli pótlékuk ugyanazon elvek s szabályok szerint vettetnek ki a magánosok vagyonára, jövedelmeire, mint az országfejedelmi közadók. A községi adópótlékok rendszerében és szabályozásában két alapelv szolgál irányadóul. Először: hogy a főn forgó községi szükségletek minél jobban fedeztessenek. Másodszor: hogy ezen községi a d ó összege oly fokra ne emeltessék, hol a magán- vagyonra már nyomasztólag hatna, és igazságtalanná válhatnék. Az első elv: községi szükségleteknek fe- dezhetése szolgált alapul és okul arra, hogy a községeknek egyetemes adókként beszedhető pótlékok, tehát szintén egyenes adók engedtetnek. Sokszor ugyanis oly rendkívüli szükségletek adják eiö magukat, melyek tetemes hátrány nélkül el m m háríthatok, melyeknek fedezését a közérdekek megkívánják. Könnyen történhetik pedig, hogy a község valódi jövedelme már a rendes szükségletekre le van foglalva, úgy hogy azokból a rendkívüliekre semmi sem marad. Ha átmegyünk azon eszközökön és intézeteken, javításokon, melyekre minden községnek önhivatása és érdekei folytán szüksége van, könnyen találhatunk számos oly költségeket, melyek az adó- pótlékokat igazolhatják.

Ha a községnek, legyen bár az a legkisebb falu is, elkerül- hetlenül szükségelt iskolaépületet kell állíttatni, oly alakban, hogy az a tanítás igényeinek mindenben megfeleljen ; ha a község az nj nemzedéknek egyik legfőbb jótevőjét, a tanítót, eddigi nyomorult helyzetéből kivonni, és ez okból becsületes elélhetésre elegendő fizetéssel ellátni kívánja, mit, ha saját és pedig legelső érdekeit elismerni akarja, minden községnek tenni kellene ; ha a község középületeit akarja helyreállittatni s kijavíttatni, hogy az összeomlástól ruegóvas- sauak, mi sokkal nagyobb kárt s költséget vonna maga után ; ha a községnek a marhatenyésztés tökélesitése s nemesítése végett nemes fajú nemző-állatokra van szüksége ; ha közlekedési utait a község határában helyreállítani szükséges; az utczákat rendezni kell, hogy a közlekedés, szállítás né járjon oly fölötte sok teherrel, nehézséggel és bizonyosan"sok költséggel is, mi a vontató-marhák, szekerek romlása által mindig annál nagyobb, minél roszabbak az utak és utczák ; ha a község szegényeiről kívánna az emberiségigényeinek megfelelöleg gondoskodni; vagy pedig valamely közterületen létező posvány,haszonvehetlen vizenyős helyek,nem jövedelmező, iszapos, csalitos stb. földek lecsapolandók, kiszáritnndók s haszon- vehetőkké alakítandók, mi különösen annak idejében nagy befolyással lehetend a községi jólét s vagyonosodás emelésére; továbbá, ha dolgozóházat, ápoldát,— melyeknek vagyonosb s nagyobb községben szintén nem szabad elmaradni,— óhajtanának létesíteni; valamint ha a tűzoltási eszközök lennének beszerzendők, mit egy községnek, a legkisebb falunak sem kellene elmulasztani; ha mind a közbátorságra, mind a tüzelleni biztosításra szükséges örökét fölállítani és azokat évről évre tartani kellene; végre, ha a tisztátalan folyadékok elvezetésére 8 igy az-egészségre oty fölötte szükséges levegőtisztaság föntartásáracsatornákat akarnának vezetni s készíttetni stb. stb. mindezek oly kiadásokat fognak elöidézn, melyek a községnek jólétével és fölvirágzásával szükségképi kapcsolatban állanak.

Ha tehát a községnek ily szükségeit, melyek úgyszólván mellözbetlenek, kell fedeznie; és ha jövedelmei nem olyanok, hogy elegendők lehetnének azok fedezésére: akkor semmi sem lehet igazságosabb, czélszerübb és józanabb, minthogy a lakosok, gazdák vagyonuk s jövedelmükhöz aránylag községi adó alá vettessenek, és az oly mulhatlanul szükséges kiadások ezen adóból láttassanak el.

Midőn az előadottak világosan mutatják az, hogy a községi adópótlékok nem csak igazságosak, hanem czélszerüek is, és hogy más községi jövedelmek hiányában szükségesek is, második eiv az, hogy a törvényhozás ezen adók használatára korlátokat is tegyen, mivel természetszerűleg a községi adó magasb fokrai emelése káros hatású pénzügyileg és nemzetgazdászatilag.

Pénzügyileg káros, mert az adózóknak adóképességét fogyasztja. Ez az által idéztetik elő, hogy az adópótlékok, ha nagyobb összeget képeznek, arra kényszerítik a termeszlöt, hogy vagy magához a törzsvagyonhoz nyúljon, vagy azon részét jövedelmének fordítsa reá, melyet különben beruházásokra, javításokra adna ki. Könnyű belá ni, bogy az adó alapja mind a két esetben fogyni fog. Mert minél kisebbre olvad össze a vagyon, a töke, annál kisebb le- end azon forrás, melyből az adó fizettetik. Azonban ezen adóképesség csökkentésére a magas adópótlékok még az által is befolyást gyakorolnak, hogy a szorgalom s munkásság ösztönét elnyomják.

N emzetgazd ászatilag pedig a magasb községi adónak azon káros következése van, hogy a nagyobb szolgalomnak, magasb iparnak, termeszen fejlődésnek lehetőségét majdnem végkép akadályozza. Általa ugyanis, mint föu mondatott, az, mi a termesztőnek, iparosnak stb. fáradsága jutalmazásául mai adna, nagyrészt vagy egészen fölemésztetik. Ha pedig a fáradság juta ma elmarad, akkor megszűnik az ok, mely munkásságra buzdíthatna; akkor nincs többé ösztön, mely a szorgalomnak minél nagyobb fokra való emelését eszközölhetné; akkor nincs inger, tm ly munkásságunk kettöztetéscre, gondosságunk s buzgalmunk fokozására ösztönözhetne. Ha pedig a munkásság, és szorgalom hiányzik, úgy a magánosok vagyonállapota pangásban marad, az nem tesz semmi előmenetelt ; de egyszersmind az összes nemzeti vagyonosodás és haladás is visszamaradni kényszerüleud. Mert valamint a magánosoknál egyedül a munkásság és szorgalom az, mi a jövedelmet szaporítja, s a vagyont Döveli; úgy az egész nemzettestben is gazdagságot és fölvirágzást csak az ipar idézhet elő. De a magasra emelt községi adók az által is lehetnek a vagyonosodásuak akadályai, hogy elfoglalják a jövedelemnek azon részét, mely javításokra, beruházásokra, s uj jövedelemforrásokra lenne fordítható. A vagyonosodás pedig vab di haladást csak úgy tehet, ha folyton teszünk javításokat, ha a jövedelemforrást mindig jobban és jobban tökéletesítjük.

Törvényhozásunk elé terjesztetett a „községek rendezéséről“ szóló törvényjavaslat, melym k főbb vonásai: 1. §- A községek hatásköre: önkormányzati és átruházott. 2. §. Onkormány- zaii hatáskörénél fogva a község önállólag intézi saját belügyeit a törvény korlátái közt stb. 5. §. A község önkormányzati és közigazgatási hátósága kitérj, d a községben s a község területén létező minden személyre, s a községben s területén létező minden vagyonra. 93. §. A községnek és községi fölügyelet ala't álló intézeteknek ingó és ingatlan vagyonát minden évben leltározni, s a leltárt a községi zárszámadáshoz kell csatolni. 97. §. A jövő évi költségvetést a község az őszi közgyűlésen vizsgálja, illetőleg állapítja meg. 98. §. A költségvetést a tötvényhatóságokhoz kell terjeszteni, és pedig tudomás végett, ha a községi kiadások a községi törzsvagyon jövedelmeiből fedeztethetnek; — fölülvi/sgálat és jóváhagyás végett, ha a kiadások fedezésére pótadó vettetik ki. 100. §. Helysé-