Eger - hetilap, 1870
1870-05-26 / 21. szám
Vili. évi folyaiu. 21. szám. Május 26-án 1870. Előfizetési dii: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 ft .>0 kr. Negyedévre . . 1 ft * ki. Egy hónapra . — -15 kr. Egyes szám . — 12 kr. Hirdetésedért minden hasábzott petit sorhtly után 4, bélyegadó fejében minden hirdetésiül 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kt fizettetik. Poüiikai s vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceuiui nyomda. Kiölizi'tt'scket ellosad ; a az ? rk * s z töa öy (Széchenyi-utcza 26. az.) — Jentsch O. könyvkereskedés a minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Építkezésünk. Még hajdan kifejlett Európában, sőt Ázsiában és Afrikában is, az építkezési rendszer, illetőleg az építészeti tökély fogalma az egyes épületekre nézve; és mert elődeink minden ismereteit örököltük, sőt gyarapítjuk, azt hiszszük, hogy fogalmaink e téren már lehe töleg kiképezvék. Ámde egészen más igényeink vannak, sőt viszonyaink is mások most. Tiszta vizet, léget, világosságot és szabad mozgást, sőt némi öszhangzatot, kilátást is igénylünk a városi lakokban. Nagyobbszerü követeléseink vannak a falusi építkezéseknél. Itt nem csupán családunknak, de vendégeink, cselédeink s mindenféle élő állatainknak kényelmet akarunk szerezni. Magyar gazda télen a faluban, nyárban tanyáján szeret lakni, s itt is kényelmet igényel. A mennyire kifejlett a paloták építésében a müizlés hajdan, annyira távol vannak a régi városok jeien korunk igényeitől most, úgy hogy azokat lassankint egészen újonnan kell épitnünk, és pedig többnyire oly mesterségesen, mint ki előbb megépité a tetőt, és aztán épiti alá a házat, mert a városi építkezésnek aiapépitvénye ama csatornahálózat, melynél fogva minden házhoz kellő mennyiségű viz és légszesz vezettetik, s minden háztól elvezettetik a fölhasznált viz, természetesen más utakon. Egy nagy egészet kell tennie a csatornaszövetnek, melyet pedig csak vaktában, darabonkint áskálhatunk, s azért ez maga oly föladat, melyről a régieknek kellő fogalmuk sem volt. Jelen korunkban a „h elyes“ fogalma oly igen kifejlett, hogy ha bevándoroljuk hazánk helységeit és városait, igen kevés épületet találunk úgy helyezve és rendezve, hogy azon igényeinkhez képest változtatni valót ne találnánk. Számos nagy tudósaink, politikusaink vannak országszerte századról századra, kik azt hiszik, igen sokat tettek értünk — a nemzeti jólétért — és igen kevés jó mesteremberünk, nagyon kevés jó építészünk vaD, ugyannyira, hogy épitkezésünk, igényeink daczára is oly tökéletlen, bogy nem tudjuk, nevessiink-e, vagy boszankodjunk érte önmagunkra. Sok lángelmét és nagy hazafit szült már e bon, de vajmi kevés azok száma, kik a köznapi élet kellemesbbé tételére utat mutatnának, ugyannyira, hogy nagy bámulatunkban magunk is megfeledkezünk önmagunkról, nem tanulmányozzuk az élet kellemessé tételének esz közeit, nem is tisztázzuk fogalmainkat az építkezésről, a családos és társasélet öszhangzatos viteléről, s olyformáu járunk, mint a csillagász, ki magas szemlélődése közben gödörbe esik. Annyi erőt és anyagot adtunk legtöbb esetben épületeinkhez, mennyi eléír, vagy sok is, — és gyakran épen e miatt nem felel meg kívánalmainknak. Építkezünk még mindig leginkább oly anyagokkal, melyek könnyen éghetők, melyeket ha ttizmentö mázba márta nánk (mint némely angol gazda), tüzmentesek leendenének. Építkezünk tarkán, összevissza, mintha szem előtt csupán a czélszertiséget tartanók, és ez épen oly távol van műalkatainktól, mint a müal- kati szépség. De nincs itt elég terünk, az építészet részletesb szabályairól be szélni; legyen elég csak annyit mondanunk, hogy épitkezésünk, úgy a mint van, igen czélszeríitlen, hogy az építkezés nem csupán józan, de ez irányban kiképzett értelmet igényel. Az építkezési szabályok többnyire a körül forognak, hogy mind a fö-, mind a melléképületek, városokban úgy, mint falukon, akkép lélesittesseuek és rendeztesse- nek, hogy a tűzvész kititbetése lehetőleg akadályoztassék, — elterjedése, nagyobb fokra emelkedése nehézzé tétessék. Ez az, mi a közéletben rendkívüli fontossággal bir, mert községeink (ide értve sok várost is) semmiben sincsenek még annyira hátramaradva, mint az építkezés czélszerti s józan vezetésében. Épületeik akkép vannak előállítva, és akkép vannak rendezve, hogy a tűz keletkezése és elterjedése rendkívül könnyítve van. Innen van, hogy községeinkben, fökép ba a „szárazság“ nagyobb, rendkívül sűrűn szoktak a tűzvészek előfordulni; innen az, hogy azok rendesen mindenütt igen nagy pusztítást okoznak, mert nagyobb mérvet vesznek mindenütt. Hogy az építészet terén a korkivánalmat elérjük, szükséges ez ügyben úgy intézkednünk, miszerint az egy igazgató testület által vezényeltessék ; — egy ily igazgató testület alatt értjük a „szépészeti bizottmányok“ fölállitásnt, melyek az építkezési szabályok vezetésével bízassanak meg. Az építkezési szabályok különösen a körül forognak, hogy mind a fö-, mind a melléképületek építését, városokban úgy, mint a falukon, e szépitési bizottság elöleges helyben hagyása s az e végre fölállított építési választmány előrebocsátott szemiigyrevétele nélkül munkába venni nem szabad. Uj építéseknél s építményi nagyobb változásoknál, az építésért folyamodóknak kérelmeikhez kell az épületterveket csatolni, melyek minden laksornak alaprajzát, az alap fekvésével, a csatornák menetével s a födél állásával, a ház utczai képét, s átmetszetét, a. helyszin mértékével együtt pontosan ábrázolják, az utóbbiban a tőszomszé- doknak pinczealját is együtt elő kell adni, ezen tervek az építés vitelét fölvállaló építőmester által Írassanak alá, s ne is engedtessék meg, hogy ezen tervek az építés jóváhagyása után más építőmesterek által vétessenek foganatba, ha erről nem tétetik vala elébb jelentés. A helybeli viszonyok fölvételére szükséges az építkezési jóváhagyás mcgadása^lött, az építést a szabályozási tervnek összevetésével, az épittetési helyen szemügyre venni, a mire az ahhoz meghívott tagokon kiviil a szomszédokat is elő kell szólítani, a valahányszor csakuj építkezés,vagy az ö érdeküket tárgyazó építési változtatás forog szóban. Azon eseteknél, midőn különös viszonyok miatt a szabályozási tervtől el kell térni, az indokok világosan elöadassanak. Ha a szomszédok a czélba vett építés ellen az eresz, illetőleg nyeregfedél változtatása miatt, vagy tűzfalak s ablakszolgalom miatt, és akár- minö ellenvetéseket tesznek, melyek az ő magánjogaikra vonatoznak, akkor ezen vitának elitélése a szépitési bizottság által fölszólítandó tanácsot illeti, az Ítéleten meg nem nyugvó félre nézve a forma szerinti törvényes ut föntartásával. Épitetlen telkeknek építési helyekké osztása, az építészi bizottsággal egyetértve hivatalkodó tanácsnak elöleges megegyezte nélkül tiltassék. Ha valamely régi épületnek ujraépittetésénél az építési vonal változtatása, vagy a kiszabott szabályozási terv követése körül forog a kérdés, u^y mindig helyzeti tervet kell készíteni, melybe az építési választmány által a szabályozási vonal beiktat- tatik, hogy az építési tervek a szerint dolgoztassanak ki. A szemtigy- revételkor az épitési vá’asztmánynak az építési vonalt, a kapualjnak és talajnak magasságát ki kell mutatnia, és ezen utóbbi az épitési választmány által meghatározandó utczamagasság fölött egy lábnyira legyen. Minélfogva szabályul kell venni: hogy ha vagy a már egy részben fönálló épületnek fölötte nagy változtatása, vagy az utczának alacsony s/.inmértéke miatt (melynek föltöltése hosszabb idő múlva teljesíthető csak) a talajt nem Ehetne egyenlően párbuza- mositni, leginkább azon kell lenni, hogy a víznek esése idéztessék e'ő a legközelebbi csatornába. Az cpités kezdete előtt tartozik az
