Eger - hetilap, 1870
1870-05-12 / 19. szám
147 sajátitások és áthidalások eszközöltetnének, de ez esetben a kész pályát is emelni kellene legalább Andornaktól kezdve, mely esetben az épitési költség milliókra menne; vagy vissza kellene fordulni, és akkor legalább % mérföldet tesz az ide és visszautazási különbség, mi ismét körülbelül 500 öl felesleges építést tenne szükségessé, és mennyi költséget okozna e föl- s visszautazás az egyes utasoknak ? mennyivel emelné az elszállítandó termékek diját?! De másrészről nekünk egrieknek is oly fölötte nagy előnyt nyujtana-e, ha a pályaudvar az érsekkertben helyeztetnék el, és azt, mi az összes polgárságnak, szegénynek és gazdagnak kellemes séta- és mulatóhelyül szolgál, elpusztítaná? Városunk fölvirágzását óhajtanunk kell, de óhajtanunk úgy, hogy a mivel bírunk, megbecsüljük, és szándékosan el ne pusztítsuk. És nem tétetnék-e teljesen tönkre a nyilvános érsekkert, mely századok gyümölcse, városunk dísze, ha az indóház ott helyeztetnék el ? Feleljen e kérdésre ismét a szakértők véleménye. A működő állammérnökök nyilatkozata szerint, a vonalra szükséges legalább 40—50 öl szélességű tér, melynek átalán véve felöl magasságra föl kell töltetnie. Ehhez kívántatik, az oldallejtéseket is hozzászámítva, legalább 25—30 ölnyi szélességű tér — és igy egyelőre is az érsekkertből legalább 70-80 öl szélességű tér foglaltatnék el, idővel pedig,ha nagyobbitani kellene, még több tér lenne elfoglalandó. Vegyük most ehhez a magtárak, rakodó-helyek, tisztilakok stb. részére szükséges fért, gondoljuk el a sok fuvarozó kocsi részére megkivántató utakat, és tisztában lehetünk azzal, mi lesz igy az érsekkertböl ? Nem volna-e tehát czélszerü inkább 20—30 lépéssel távolabb, az érsekkerten kivül helyezni el a pályaudvart ? így mind a kert megkiméltetnék, mind a lehető közelség el volna érve. Azt nem is akarom említeni, mily szükséges városunkban egészségi szempontból az érsekkert föntartása. Q Megyei élet. Heves-Szolnokinegye májushavi bizottmányi üléséből. (Vége.) A földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium 1870. april 18-áról kelt 7998. rendeletével Mándis János pénzügyi tanácsos által szerkesztett dohánytermelési kézikönyv 208 példányát azzal küldi meg, hogy azok e megye területén lévő jelesebb és szorgalmasabb kisebb dohánytermelők közt mielőbb kiosztassanak. Ezen miniszteri rendelet másolatban Majzik Yiktor és Helle- bronth János fő-, Nagyfejen Mátyás, Szentkirályi Ödön, Csernyus Kálmáu, Bárczay Gyula, Lossonczy Antal, Lipcsey József, Szalay Pál, Szombathelyi András, Borhy Dániel alszolgabiráknak és Bárány Károly esküdtnek azzal rendeltetik kiadatni, hogy a leérkezett kézikönyvből a dohánytermelő községek és puszták közt a mellékelt példányokat a miniszteri rendelethez képest kiosztani siessenek. Fölolvastatott a belügyminisztériumnak f. é. 6811. sz. rendeleté, melyben értesít, hogy a megye tulajdonát képező alapról szerkesztett s fölterjesztett kimutatás igazolja újabban azt, miszerint a megyei alapok egyes alkatrészeit képező tőkék nem azon biztossággal belyezvék el, melyet a megyei törzsvagyon sértetlen megőrzése megkiván; figyelmezteti ennélfogva e megye közönségét, hogy áthatva a felelősség érzetétől, biztos tudomást szerezzen a kikölcsönzött tőkék biztosítékai iránt, s a tapasztaltak szerint lépést tegyen, hogy mindazon tőkék, melyek jelzálogilag a megkivántató elsőbbséggel biztosítva nincsenek, azonnal hajtassanak be, az igy nyerendő összegek takarékpénztárilag vagy földtehermentesitési kötvényekben elhelyeztessenek, jövőre pedig a magánkölcsönzések teljesen mellőztessenek. A megye bizottmányának 1867. évi 118. sz. határozatával már elrendelve lévén, hogy a megyei törzsvagyon jövendőbeli el- helyeztetése takarékpénztárilag történjék, e részben további intézkedés szüksége főn nem forog. A mi illeti a megyei törzsvagyon azon tőkerészleteit, melyek jelzálogilag biztositvák, a fölolvasott miniszteri rendeletnek másolatbani közlése mellett utasittatik a megyei tiszti ügyészség, hogy azon esetben, ha a megye tulajdonát képező tőkék valamelyike a megkivántató elsőbbséggel biztosítva nem volna, a megye közönségének 1867. évi december hó 27-éről 518. sz. alatt kelt határozatához képest járjon el, s az eredményről jelentést tegyen. A közmunka- és köziek, miniszter f. évről 3574. sz. alatt kelt intézvényével az 1870. évi közmunka összeirása, és fölosztásáról szóló hivatalos fölterjesztésre, — mely szerint a bevétel és szüksége let között 25,229 ft. 57 kr. pénzhiány tűnik ki, — tudatja a megye közönségével, hogy a törvényhozásilag megállapított, a megyei utakra fordítandó összegből, e megye közutai föntartására összesen 9359 ft. esik; tudatja, hogy a megye közönségének e pénzsegély a f. évi 885. sz. a kelt rendelete értelmében utalványoztatni fog. Tudomásul vétetik, s erről az utak készítésével megbízott küldöttség elnöke, Isaák László 1-ső alispán, tudomás végett érte- sittetni rendeltetik. A belügyminiszter a legnagyobb nyilvánosságra hozatal végett értesíti a megye közönségét, bogy azon egyedüli hivatalos és hiteles gyűjtemény, melyben a törvények és miniszteri rendeletek hivatalosan, hitelesen és haladéktalanul közöltetnek — Ráth Mór pesti könyvárus kiadásában jelenik meg. Kiadalik köröztetés s a lehető legnagyobb nyilvánosságra- hozatal végett az összes fő- és alszolgabiráknak. Egyszersmind pedig Okolicsányi József íőpénztárnok utasittatik, hogy a törvények és rendeletek tárát ezentúl Ráth Mórnál rendelje meg. Szalay Pál szolgabiró egy, Szolnok városában fölállítandó második gyógyszertárra nézve véleményes jelentését, a szolnoki orvosok nyilatkozatának kíséretében bemutatja. Bír a Szolnokon föláliitaudó második gyógyszertárra nézve az orvosok nyilatkozatán alapuló szolgabirói jelentés kedvezőtlen, mindazonáltal, tekintettel a megye közönségének az 1868. april 1-én tartott bizottmányi gyűléséből, e tárgyban a belügyminiszterhez intézett fölterjesztésénél a 2-ik gyógyszertár fölállítása mellett fölhozott okokra, és a szolnokiak ismételt folyamodásában előadott érvekre, az összes iratok azzal terjesztetnek föl, hogy Szolnokon egy második gyógyszertár fölállításának engedélyezése kívánatos. Országgyűlési tudósítás. A képviselöház april 30-tól május 9-ig nem tartott ülést, miután ez idő alatt az osztályok tanácskoztak az első folyamodásu kir. bíróságokról, a kir. ügyészségről s a békebirákról szóló törvényjavaslatok fölött. — A május 9-iki ülésben az elnök megindult hangon jelenté be a háznak Ghyczy Ignácznak, Komárommegye tatai kerülete képviselőjének halálát. A ház elhatározta jegyzőkönyvileg sajnálatát fejezni ki a veszteség fölött. Ezután számos képviselő által kérvények nyujtattak be, ezek közt volt egy, melyet Berényi Fe- rencz képviselő, 160 község részéről, 49 ezer aláírással nyújtott be, a nyitravöigyi vasút mellett. A kérvény egy, 2 láb hosszú s egy láb széles és magas bőröndbe van foglalva. B. Eötvös közokt. miniszter válaszolt Tisza Kálmánnak azon interpellatiójára, melyben a minisztert kérdé: szándékozik-e külföldről a pesti egyetemhez oly tanárokat behívni, kik a magyar nyelvet nem értik ? Eötvös kijelenté, hogy erre magát föíjogosiiva nem érzi. Ha előfordulna az eset, hogy egyes tudományok előadására külföldről kellene tanárokat behívni, minden egyes esetben ki fogja kérni a törvényhozás meghatalmazását. Horváth B. igazságügyminiszter benyujtá a telepitvé- nyesekröl szóló törvényjavaslatot, Lónyay pénzügyminiszter pedig az első szab. Dunagözbajótársaság kamatbiztositásának megszüntetéséről s jövedelmi adójának megosztásáról szóló törvényjavaslatot. Kautz Gyula fölolvasta a pénzügyi bizottság két rendbeli jelentését. Végül beadattak a szavazatok a középtanodai és egyetemi törvényjavaslatok ügyében kiküldendö bizottság 15 tagjára. Ausztria. A „Wiener Ztg.“ f. hó 7-iki száma ö Felségének 5 rendbeli kéziratát közié, melyek szerint a lajtántuli cabinetben a következő változások álltak be: Gr. Taaffe a honvédelmi minisztérium ideiglenes vezetésétől fölmentetett. B. Holzgethan Lajos miniszterré s a pénzügyminisztérium vezetőjévé, b. Petrino Sándor miniszterré s a földművelési minisztérium vezetőjévé, b. Widd- mann Viktor miniszterré s a honvédelmi minisztérium vezetőjévé neveztettek ki. Gr. Potocki a földművelési s Distler osztályfőnök a pénzügyminisztérium ideigi. vezetésétől fölmentettek, ez utóbbi egyúttal a 2-odosztályu vaskorona-rendet nyerte. Félhivatalos tudósítások szerint, a minisztérium azon működik , hogy Csehországban egy közvetítő pártot alakítson, melynek föladata az lenne, hogy a csehekből és németekből egy kiegyezési pártot tömörítve, a két nemzetiséget egymáshoz közelebb hozza. *
