Eger - hetilap, 1870

1870-04-21 / 16. szám

124

Ausztria.

A lajthántuü miniszterválság a múlt héten véget ért. Miniszterelnök lett gr. Potocki, kire a földművelési minisztérium vezetése is bizatott, s egyszersmind titkos tanácsosi méltósággal ruháztatott föl; gr. Taaffe belügyi, Tschabuschnigg Adolf pedig igazságügyi miniszterekké neveztettek, az első egyszersmind a honvédelmi, az utóbbi pedig a vallás- és közoktatási minisztérium vezetésével bízatván meg. A pénzügyminisztérium vezetése Distler Károly osztályfőnökre, a keresk. minisztérium vezetése pedig de Pretis osztályfőnökre ruháztatott. A lelépett miniszterek közül fölmentetésök alkalmával Giskra, Hersbt és Brestel titkos tanácsosi czimet nyertek, Stremayernek udv. tanácsosi állás adományozíatott, a többinek pedig hüségök és odaadásukért a fejedelem teljes elismerését nyil- vánitá- — Bécsi lapok nagyon kedvezőtlenül nyilatkoznak az uj ca- binetröl. A „Tagespresse“ különösen Taaífe kinevezéséért haragszik ; az ausztriai németek — úgymond — szégyenük azt, hogy őket egy Taaffe kormányozza, és miniszterré kinevezését hadizenetnek tekintik.

A „Wiener Abp.“ múlt pénteki számában egy kormányi nyilatkozatot hozott az ideiglenes uj cabinetre vonatkozólag. E nyilat kozat egy lap tetszését sem bírta megnyerni. Még azon lapok is, melyek eddig az uj kormány irányában barátságos álláspontot foglaltak el, roszalólag szólnak e nyilatkozat szintelenségéről, a bizonytalan hangról, mely abban elvonul, s kijelentik, hogy ebből ugyan hasztalan keresne valaki támpontot az uj kormány által követendő irány megítélésére. A lapok ezen vádjára a „Wiener Abp.“ ismételve kijelenti, hogy az uj minisztérium, cselekvése előtt, nem kíván semmi bizalmat igénybe venni, s ebben rejlik annak oka, hogy miért nem lépett föl a minisztérium programmal.

A „Tagespresse“ illetékes helyről úgy értesül, hogy a kormány, — mihelyt a Gácsországnak adandó engedmények, a többi tartományok autonómiájának nagyobbitása, és az egyenes választás által eszközlendő parlamenti reform iránt liberális alapon létesítendő elaboratum kész lesz, és a császár által jóváhagyatik — valamennyi pártok vezéreit egy conferentiába hívja össze, és e javaslatot elöterjesztendi. Csak, ha megegyezés nem eszközöltetnék, fog föloszlattatni a birodalmi tanács és az egyes országgyűlések, és a népekhez közvetlen fölhívás eszközöltetni.

Politikai hetiszemle.

A franczia miniszterválság be van fejezve, a lelépett Buffet helyébe Segris neveztetett ki pénzügyminiszterré; gr. Daru is kilépett a kabinetből, helyét azonban nem töltötték be, hanem Ollivier vette át ideiglenesen a külügyi tárczát. Az Ollivier-kabinetben tehát, mely jan. 2-án a két középpárt egyesüléséből alakult, a balközép nincs többé képviselve. E körülmény teszi különös fontosságúvá a válságot, melyre a plebiscitum adott okot. A baloldali képviselők e hó 14-én tanácskozmányí tartottak, melyben a plebiscitum elleni szavazást határozták el.

Olaszország minden részéből a legszomorubb hírek érkeznek a forradalmi párt mesterkedéseiről, s átalában azt hiszik, hogy nemsokára több helyen ismét zavargások ütnek ki. Számos nevezetesb városban a katonaság hetek óta consignálva van. Különösen Romagná- ban oly erélyesen dolgozik a forradalmi párt, hogy a minisztertanács közelebb komolyan azzal foglalkozott, hogy nem lenne-e czélszerü, kivételes rendszabályokhoz folyamodni, miután a törvéuy rendes eszközei nem elegendők a közrend és nyugalom föntartására. A kormány valószínűleg fölhatalmazást kéreud a kamrától rendkívüli eszközök alkalmazására. Szicziliában, főleg Palermóban is rósz lábon állanak az ügyek. A kedélyek izgatottsága átalános. A köz- társasági párt naponkint vakmerőbben lép föl, a polgárok félelem és aggály közepeit élnek, s a hatóságnak alig sikerül a rendet föntar- tani. Medici tábornok, Sziczilia kormányzója tudatta Florenczben, hogy nevezetes segély nélkül nem kezeskedhetik tovább a rendért. Különben ö lázas tevékenységet fejt ki, kiutasitá a Bourbon és Orleans herczegeket, mint összeskiivöket; Cataniába és Palermóba friss katonaságot hozatott, a palermói és syracusai kikötőkben pedig a hadihajók számát szaporította. De mindé rendszabályok még nem szüntették meg az izgatottságot ; a petárdák elsütése napirenden van; maga a tábornok is folytonos veszélyben forog, mert alig múlik el nap, hogy ablaka alatt petárdákat ne sütnének el. — Jól értesült körökben azt beszélik, hogy összeesküvésnek jöttek nyomára, melynek czélja volt, több fő- és legfőbb állású egyén élete ellen merényletet követni el. Az összeesküvők névszerint a királyt s a koronaherczeget akarták megölni, vagy legalább elfogni, h az erre következő zavarban a köztársaságot proclamálni. Csak egy szerencsés véletlen hozta volna az egész tervet a rendőrség tudomására. — A kormány kétségtelen adatok folytán biztosan tudja, hogy mindezen zavarok Mazzinitól, e megcsökönyösödött izgatótói erednek, s valószínűleg a sveiczi szövetségi kormánytól követelni fogja, hogy a veszélyes összeesküvőt Sveiczből kiutasítsa.

A zsinat a nagybét és húsvéti szent ünnepek miatt utóbbi időben szünetelt, a zsinati atyák egy része haza ment, igy a magyar püspökök is többnyire, de legközelebb ismét visszatérnek Rómába, hogy erősítsék az ellenzék sorait, melyhez az összes magyar püspökök tartoznak. — Azt hiszik, hogy a zsinat forró nyári hónapok alatt el lesz napolva, s valószinünek tartják, hogy 1871. nyara előtt nem fog bezáratni. — Batinevilie maiquis, Francziaország római nagykövete, f. hó 14-én visszatért Rómába, azon utasítással, hogy Daru gróf jegyzékét ne adja át a pápai kormánynak. Francziaország a zsinati határozatokkal szemben ismét figyelő állást fog- laland el. — A „Journ. des Deb.“ szerint a pápa egy levelet tétetett közzé, melyben ídmondja, hogy a laicusoknak semmi közük az egyházi ügyekhez, s a legjobb, mit tehetnek, az, hogy ezekbe semmi szin alatt se elegyedjenek.

Barcellonából érkezett levelek szerint, a Barcellona városbau és környékén kitört legújabb lázadás, mely csak a múlt héten nyomatott el jelentékeny vérontással, — socialis jellemmel birt, s az ujon- czozás csak ürügyül szolgált. — A spanyol clerussal is napról napra jobban meggyül a baja a kormánynak. A papok vonakodnak az alkotmányra megesküdni. Állítólag a római curia, a spanyol püspökök megkérdezése után kimondotta volna, hogy a papság nem köteles az alkotmányra megesküdni. — Montpensier herczeg párbajügyében ítélt már a haditörvényszék, és pedig a lehető legszelídebben. Az ítélet egy havi száműzetésre és 30,000 frank pénzbírságra szól.

Törvényjavaslat

az első folyamodási bíróságok rendezéséről.

(Folytatás.)

II. Fejezet

Az első folyamodási bíróságok székhelyei és kerületei.

16. §. A kir. járásbíróságok és törvényszékek száma, a törvényszékek székhelyei, és a járásoknak a törvényszéki kerületekbe való beosztása a y. alatt mellékelt táblázatban van meghatározva.

17. §. A járások területét az érdeklett törvényhatóságok meghallgatása után az igazságügyi miniszter határozza meg,úgy azonban, hogy a járás rendszerint ugyanazou megye, kerület, szék vagy vidék területéből alakítandó, kivéve, midőn valamely községnek egy más törvényhatóságban székelő járáshoz csatolása a közelség, a gyakoribb és könnyebb közlekedése forgalmi és más hasonnemü viszonyok tekintetéből föltűnően előnyösebb.

18. §. A buda-pesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék kerülete a pesti és budai kir. törvényszékek kerületeit foglalja magában.

III. Fejezet.

Az első folyamodási bíróságok hatásköre és illetősége.

19. §. A kir. járásbíróságok hatásköréhez egyelőre azon polgári peres és perenkivüli törvénykezési teendők tartoznak, melyeket a polg. törv. rendt. (1858 LIV. t. ez.) 17. §-a az eddig fönállott egyesbiróságokhoz (jelesen a szolgabiró, városi biró, kerületi főbíró és egyes biróhoz) utasit, a mennyiben a teendők a békebirákról szóló törvény által a békebiróságok hatásköréhez nem Boroztattak.

20. §. Bűnvádi ügyekben a járásbíróság eljár és Ítél:

a) azon büntetendő cselekvények esetében, melyek elitélése a törvények és a törvényes gyakorlat szerint az eddig fönállott egyes bíróságok hatásköréhez tartozott, kivéve a békebirák elé utasított kihágásokat;

b) az 1848. XVIII. t. ez. 32., 35., 36., 39., 40., 41. 44. §§-ai és az 1848. XXXI. t. ez. 1. és 3. §§. rendeletéinek megszegése esetében.

Ezeken fölül a járásbíróságok teljesitik a büntető vizsgálatot járásukon belől fölmerülő azon benügyekben, melyek elitélése a törvényszék hatásköréhez tartozik, a mennyiben a törvényszék ezen bűn- vizsgálatok vezetését saját vizsgáló biráira nem bizza.