Eger - hetilap, 1870

1870-04-07 / 14. szám

108

zése folytál országgylilésileg történjék, s hogy a candidáltakat ne a ház, hanem a miniszterelnök terjeszsze föl ö Felségének kinevezésre. A központi bizottság többsége e módosítás elfogadását, elleuben a kisebbség annak elvetésével az eredeti szerkezet megtartását javasiá. A ház 2 szótöbbséggel a kisebbség véleménye mellett nyilatkozott, s igy a főrendiház módosítását elvetette.

Az april 1-én tartott ülésben ismét több interpellatio történt, melyei az illető minisztereknek kiadatni rendeltettek. Napirenden volt a zárszámadások ügye, melyre nézve a zárbeszédek tartattak. Előbb Ordódy Pál előadó, utána pedig Lónyay pénzügyminiszter beszélt, ki nyomról nyomra követte Ghyczy K. beszédét, s annak minden egyes tételét beható s győzelmes kritika tárgyává tette. Utána Ghyczi K. szónokolt, felelve a pénzügyminiszternek, de épen nem győzelmesen, mert szavazásra kerülvén a dolog, határozati javaslatát a ház elveté, s a központi bizottság többségének jelentését helyesléssel fogadván, elfogadta Justh József hat. javaslatát. Végül folytatólag tárgyalák a főrendiház módosításait a számvevőszékről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag.

Az april 2-iki ülésben Ürményi Miksa interpellatiót intézett a belügyminiszterhez a megyei és városi tisztujitások ügyében. A belügyminiszter nem lévén jelen, Horváth B. igazságügyminiszter felelt, kijelentvén, hogy a kormány a tisztujitást a megyék és városok rendezése előtt sem törvényesnek, sem czélszerünek nem tartja. A miniszteri válasz mind a jobboldalon, min d a balközépen helyesléssel fogadtatott. Napi renden volt a központi bizottság jelentése több kisebb törvényjavaslat, névszerint a szölőkötvények adójáról, a közös magyar- horvát törvényeknek Horvát- Szlavonországban kihirdetéséről, a Temes folyó és Béga csatorna területén eszközlött ármentesitési munkálatok költségeinek beszédéről szóló törvényjavaslatok iránt, melyek a központi bizottság javaslata alapján vita nélkül elfogadtattak. Ugyanez ülésben elfogadtattak a főrendiháznak az államszámszékröl szóló törvényjavaslatban tett, még hátralevő módosításai is.

Az april 4-iki ülésben, több csekélyebb érdekű interpellatio után Lónyay Menyhért pénzügyminiszter törvényjavaslatokat nyújtott be a Ferencz csatorna szabályozásáról, a tiszai knronai uradalom némely községi úrbéri maradványainak megváltásáról s a határőrvidék némely részének polgárosításáról. Mikó gr. közlekedési miniszter is nyújtott be egy törvényjavaslatot a nyíregyháza- ungvári vasútvonal kiépítéséről. Ezután a ház véglegesen megszavazta a megelőző ülésben elfogadott kisebb törvényjavaslatokat.

Ausztria.

Nagy a zavar most Becsben. A lengyel, szlovén és isztriai képviselők valamint Petrino bukovinai követ kiléptek a birodalmi tanácsból. Kiléptüket azzal indokolják nyilatkozatukban, hogy már a többségi memorandum s a fölirati vita világosan föltüntették, hogy az autonómia szélesbitése végetti törekvések sikertelenek; ehhez járult egy a tartomáDygyülés jogát, sértő pótválasztási törvény előterjesztése. Ennek folytán a minisztérium föl akarta oszlatni azon tartománygyüléseket, melyeknek követei a bir- tanácsból kiléptek, s mivel öFelsége ebbe nem egyezett bele, bécsi tudósítások szerint, az összes minisztérium beadta lemondását. Potocki gróf, a volt földművelési miniszter fog hir szerint az új kabinet megalakításával megbizatni.

A bécsi „Tagblatt“ april 4-ről jelenti: Egy császári kézirat által még e hét folytában az összes tartománygyülések fölfognak oszlatni és haladéktalanul uj választások elrendeltetni. Az uj tartomány- gyűlések május 21-én fognának egybegyiilni, és pedig csupán azon ezélból, hogy képviselőket válaszszanak a bírod, tanácsban.

Prágából érkezett tudósítás szerint a Liebig-féle gyár munkásai Swarozoban oly mérvű kihágásokat követtek el, hogy a katonaságnak kellett beavatkozni. A katonaság, insultáltatván a tömeg részéről, közzéjök tüzelt, mire 5 ember meghalt, s 25 megsebesült.

Politikai hetiszemle.

Az összes párisi sajtó majdnem kizárólag az alkotmányt megváltoztató senatusconsultummal foglalkozik, de nem igen talál oly kedvező fogadtatást, mint szabadelvű tendentiái után várni lehetne. Azon határozat, hogy a császárnak joga legyen plebiscitum által az egész alkotmányt megváltoztatni, hevesen megtámadtatik. Nemcsak a „Temps“, hanem a félminiszterialis „Journal de Pais“ is dühösen nekimegy a javaslat ezen pontjának. — Párisi hírek szerint, a minisztérium e senatusconsultumot általános népszavazásnak akarja alávetni; ellenben a „Constit.“ azt mondja, hogy a minisz tertanáes ez ügyben még nem határozott. — A senatus átalakítása nak tervét megbukottnak tekintik.

A Bonaparte Péter herczeget fölmentő esküdtszéki ítélet fölött úgy a külföldi, mint a franczia sajtó különbözöleg ítél. Különösen haragusznak, sőt dühöngnek a franczia szélső ellenzék közlönyei. A „Rappel“ például a herczeg fölmentése alkalmából ezt mondja: „A polgároknak ezentúl csak egyet kell tenni: revolvereket venni, kitérni a herczeg előtt, s önmagukat védeni.“ A Rochefort lapja, a „Marseillase“ pedig ezeket írja óriási betűkkel lapja homlokára; „Bonaparte Péter fölmentetett! Noir Victor sírban fekszik ! Fonvielle Ulrik börtönben van! Grousset Pascal börtönben van! Rochefort Henrik börtönben van! Milliere, Rigault, Dereure, Bazire börtönben vannak! Bonaparte Péter fölmentetett!“ — Minta „France“ állítja, a császár nem adott parancsot a herczegnek Francziaország elhagyására, hanem csak tanácsolta azt neki saját érdekében.

A „Journ. de Debats“-nak Írják Rómából, hogy midőn Banne- ville, Francziaország római nagykövete, gr. Daru jegyzékét átadta a pápának, az rögtön összehívta a bibornoki tanácsot, s megengedte, hogy egész nyíltan szóljanak a dologhoz. A bibornokok kijelenték, hogy attól tartanak, miszerint a franczia kormány visszautasítás esetében megvonhatja további támogatását. A pápa erre haragosan ezt feleié: „Ti mindnyájan gyávák vagytok, s én nem osztom félelmeteket. Ha Francziaország csapatait Rómában hagyja, nem irántunk való szeretetböl teszi, hanem politikai czéljai vannak.“ Ezzel a pápa el utasitá Francziaország azon kívánságát, hogy a zsinaton specialis követ által képviseltessék. — Hogy átalában miért nem bocsáttatnak be világi képviselők, az iránt gr. Daru bizalmas föivilágositást nyert azon körülményre utalás által, hogy az előbbi zsinatoknál az európai hatalmak még barátságos indulattal viselteitek, mig azok most ellenséges, vagy legjobb esetben közönyös magatartást foglalnak el. Marquis Banneville személyesen, mint vallásos diplomata, nem lenne elfogadhatlan; azonban még ö sem nyerhetne bebocsátást oly gyűlésbe, mely a szt.-lélek közvetlen behatása alatt áll. E sze rint tehát el vannak tökélve, kivétel nélkül minden világit kizárni. — Párisi távirat szerint a franczia kormány újabb jegyzéket küldend Rómába, mely hir szerint egy idejxileg fogna közöltetni a pápával és a zsinattal.

A floreuczi hivatalos lap azt állítja, hogy a nyugalom egész Olaszországban helyre van állítva. Ez azonban csak úgy értendő, hogy tettleges zavargások újabban nem fordultak elő; de a kedélyek megnyugvása még mindig a messze távolban van. Olaszország hangulatának válságos jelei ama heves támadások , melyek a király személye ellen intézteinek. Mindenütt röpiratokat terjesztenek, melyeket a rendőrség nem képes lefoglalni. Az ily iratok a legsajátságosb czimek alatt jelennek meg, mint: „Nimrod, a XIX. század nagy vadásza,“ „A Patti-palota szerelmi kalandjai.“

Mindinkább szaporodnak a bizonyítékok az iránt, hogy a legközelebb több olasz városban kitört összeesküvés szélesen el volt ágazva. így az „Opinione“ szerint Romagnában mintegy 2000 fölfegyverzett egyén csoportosult össze, kik közül sokan Bolognába jutottak el. Azonban szétoszlottak, mihelyt észrevették, hogy a kormány megtevé a szükséges intézkedéseket a rend föntartására. Magában Bolognában több elfogatás eszközöltetett, s más városokban számos iratok foglaltattak le. — Modenában márcz. 25-én oly nyomatott falragaszok voltak elterjesztve, melyekben ezen fölirattal: „Az olasz forradalom első bulletin-je,“ Modena is fölszótlittatott, hogy e kiáltás ra: „Éljen a köztársasági Olaszország,“ föllázadjon. Alakosság néni ügyelt a falragaszokra. — Hogy mi czélja volt a mozgalomnak, s mit lehetett belőle várni, azt nehéz volna megmondani; általában azt hiszik, hogy semmi czélja nem volt, s daczára annak, hogy a zavargók a köztársaságot éltették, aligha nem az országaikat elvesztett, fejedelmek keze működött az egészben.

Városi és megyei hírek.

— Érsek ö nagyméltósága az általa épittetett miskolcz- gordoni uj iskolaház telkének bekerítésére 310 ftot, s a tybold-da- róczi leégett kántor- és iskolaház fölépítésére 200 ftot adományozott, a gávai uj iskolaház G300 fton fölül tervezett) építési költségeit pedig megajánlván, az elöleges munkálatokra 500 ftot küldött.

— Az egri választó-kerület autonómiai képviselőjévé, mint halljuk, Somogyi László borsodi birtokos választatott meg szótöbbséggel. A választó-kerület 32 plébániája, egy párnak ki vételével, Borsodmegyében van.