Eger - hetilap, 1869
1869-03-11 / 10. szám
74 Városi ügyek. Az Eger városa részéröl f. hó 7-én tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak: Fölolvastatott a várost érdeklő ügyek szorgalmazása, illetőleg a kedvezöleg leendő elintézésnek kieszközölhetése végett Pest- Budára menesztett küldöttség jelentése, melynek főbb mozzanatai a következők: a) Egernek a hatvan-miskolczi vasúti fővonallal, egy gözerejü szárnyvonal általi összeköttetése, a közlekedési minisztérium részéről elhatározott ténynek kimondatott; azonban az állampénztár pénzviszonyai egyelőre a fővonalak kiépítése által nagy mérvben vétetvén igénybe, a szárnyvonalak kiépittetése előnyös concessiók megadása által, államköltség hozzájárulásával, az épen most szőnyegen lévő tárgyalásokban fog eldöntetni, a midőn is Eger érdekét különösen szem előtt tartván, annak idejében az eredmény Egerre nézve hivatalosan közöltetni fog. b) A „Zöldfa“ czimü épület tulajdonjogának a város részére leendő átkeblezési engedélyére vonatkozólag, a vallás- és közoktatási miniszter ur által kijelentetett, hogy tekintve a város által tervezett dologház üdvös czélját, soron kívüli tárgyalás alá vétetni, s személyes befolyása által előmozdítani fogja. c) Egy föreáltanodának Egerbeni fölállítása attól föltételeztetik, ha annak költségeit kizárólag nem az állam fogja jiviselni, hanem legalább a megkivántató alkalmas épület, az érdekelt város részéről fog e czólra megszereztetni; minek megtörténtével a kérdés alatti föreál- tanoda Eger városában, mint a tudományos főbb tanintézetek székhelyén, a közoktatási miniszter ur által egész készséggel létrehozatni megajánltatott. d) A fiók-iparkamara székhelyének Egerbeni létesítése iránt az ipar- s kereskedelmi minisztérium részéről azon határozott válasz adatott: hogy miután az egri kereskedők és iparosok összeírása, mely a megye részéről teljesítetett, később terjesztetett föl, mintsem az e tárgybani intézkedés, illetőleg a fiók-iparkamara székhelyének Gyöngyösre lett elhelyezése határozatba ment volna; ennélfogva ezen kívánsága Egernek, ez alkalommal teljesíthető nem volt; az idei választásokra azonban a választás Eger és kerületére nézve Egerbe fog kitüzetni, jövőre nézve pedig, örömmel megragadva Eger, mint a me-4 T V 11 Maligieri Bianca. (Történeti beszély.) (Folytatás.,) „Le az álczával!“ parancsolá a doge, s a belépő leesusszanni engedé azt, s, megmutatá sápadt, komor, öreg arczát. „Tehát visszaérkeztél?“ kérdé a dogé nyugodtan. „Igen, signoria.“ „Hoztál valami hirt? Voltál Paduában, s nyomoztad-e ott?“ „Paduában voltam, s bizonyosan megtudtam, hogy húsz év előtt ott tartózkodott.“ „Egyedül ?u kérdezé a dogé. „Nem“ válaszolá Benedetto, „egy gyermek volt vele, egyedül annak élt, senkivel sem találkozott, senkivel sem beszélt. Csak alkonyaikor jelent meg olykor-olykor a sétatéren, gyermekével karján, vele együtt a friss léget élvezni. Egyszer csak eltűnt, lakát üresen találták, s többé senki sem hallott semmit felőle.“ „A gyermek is eltűnt vele?“ „Természetesen, signoria, egy jó anya nem hagyja el gyermekét.“ nEgy jó atya sem,“ sohajtá a dogé. „Gyakran megemlékszem e gyermekről, s epedek érte. Szomorú az életet magánosán megfutni, kétszeresen szomorú, ha az ember Velencze dogeja. Oh, ha bírnám fiamat oldalam mellett, s hallanám magamat atyának neveztetni általa !" „Ha az vágyad, Contarini,“ viszonzá Benedetto majdnem szigorú hangon, „találsz elég gyermeket, ki kész atyának nevezni, csak nyújtsd neki szereteted. Lépj a nép közé, szólítsd meg azt igy: gyermekeim! mutasd meg nekik, hogy atyjuk akarsz lenni . ..“ „Elfeledted, mi vagy ?“ kiáltá a dogé büszkeséggel. „Tartsd meg magadnak tanácsaidat, mig nem kérek tőled. Contarini fogja tudni magát tanácsolni.“ „Mégis, azt hiszem, hogy egy baráti tanács nem volna neked kellemetlen.“ gye székhelyének e tárgyra vonatkozó kérelmét, az iparkamarai székhely állandóan Egerbe fog áttétetni. e) A fogyasztási adó-haszonbér leengedésére vonatkozólag, azonfelül, hogy az 1868-ik évi törvények alapján, az 1869. évi kezelési költségek fejében az évi haszonbérletből 1200 frt 5 kr azonnal leszá- mittatott; a saját használatrai fogyasztás után megszabott 5°/°-tóli leengedés is rögtön meg fog állapíttatni, mihelyt az egri pénzügyőri biztosság a tőle bekivánt részletes kimutatást fölterjeszti. Végre f) A törvénykezési költségek megtérítését illetőleg kijelentetett, hogy a múlt 1868. év utolsó negyedére — miután az állam költségvetésben e czimen összeg föivéve nincs, költségtérités nem adható, a f. évi törvényszéki költségek fedezésére azonban az országgyülésileg megszavazott 80,000 írtból első helyen a Jász- és Kunkerületek törvényszéki költségei lesznek kielégitendők, s az ez után fönmaradandó összeg, Eger s ehhez hasonló városok között fog arányosan kiosziat- ni. — A jelentést tevő küldöttség egyúttal az útiköltségek fejében fölszámolt 105 frt 24 kr összeget utalványoztatni kéri. A fölolvasott küldöttség! jelentés tudomásul vétetvén, a főreáltanodára vonatkozólag az iskolai ügyekkel foglalkozó szakosztály, ez ügybeni véleményes jelentéstételre fölhivatik, s a fölszámolt 105 frt 24 kr útiköltségek utalványozása mellett, a küldöttségnek a város érdekében tett tapintatos és sikeres eljárásáért jegyzőkönyvileg elismerés szavaztatik. Fölolvastatott a honvédelmi minisztérium leírása, mely az Eger városa és a kormány között, 1848—9-ik évi időszakból keletkezett követelésekre vonatkozólag, kijelenti, hogy az Eger városa által 1849. évben kifizetett 33,351 p. ftnyi hadisarcz, Eger városának 1849-ik évi okt. végéig 14,929 frt 36 V» krral fönvolt régi hadiadó tartozásába, az ezenfölül fönmaradt 18,421 frt 23 ,/2 pedig újabb adóhátralékaiba lett betudása által, 1865-ik évi junius hó 8-án kelt legfelsőbb elhatározás alapján már kiegyenlittetett, s ekképen a kérdéses hadisarczra vonatkozó tárgy véglegesen elintéztetett. A mi Eger városának az 1848 —9-ik években teljesitett katonai szolgálmányokért támasztott 30,989 frt 17'/2 krnyi követelését illeti, mely a Geringer-féle működési pénzalapból 1849. évben Eger városának adatott 21,292 frt 14 krajczárnyi előleg levonása után voltaképen csak 9696 frt 313/4 krajczárra olvad le : ez utóbbi összeghez még a katonai javadalomból megtérítendő 539 frt 75,/2 krajczárt adva, C Z A. I*„Baráti tanács," ismétlé a dogé. „A dogé barátja lenni, veszélyes dolog, s még veszélyesebb, a dogénak baráttal birui. Mert barátjából lehet, hogy vetéiytárs, utód növi ki magát. Egy barátnő, egy kedves, az már inkább megjárja, azt már előbb megtűri a dogé méltósága. Egy nő nem veszélyezteti a dogé állását, sőt inkább megédesíti azt.“ „Talán kedved volna még egyszer megnősülni?“ kérdezé Benedetto gúnyosan. „És ha volna is?“ válaszolá gyorsan. „Azt nem tehetned, mert nős vagy. Lidia eltűnt, de nem tudod, meghalt-e, s miután lehetséges, hogy él, s te hűtlenségből hagytad el, addig meg nem nősülhetsz mással, mig az ö haláláról kétségtelen bizonyságot nem bírsz. Mig . ..“ „Hallgass! Benedetto“ szakitáfélbe a dogé. „A dogepalotában ily fönhangon nem szoktak beszélni, mert itt a falaknak is fülök van. Mondd meg nekem csendesen, egészen csendesen, beszéltél-e valakivel Lídiáról ?“ „Senkivel, uram!“ válaszolá ünnepélyesen. „Isten és énkivü- lem senki sem tud semmit Lidiávali házasságodról.“ A dogé sötét, fekete szemeivel átható pillantást szegzett Benedetto arczára. Ez nyugodt s zavartalan tekintetet váltott vele. „Hát a pap ?" suttogta a dogé, „a pap, ki bennünket összeadott ?“( „Ö évek előtt külföldre vándorolt, senki sem tudja, hova. Szegény ember, ő különben sem árthatna neked. Jól tudod, hogy ö életében csak egyszer látott, annak is már húsz éve. Te összekel és- tek után másnap tüstént Moreába menői, mint Velencze hadvezére s kormányzója, és csak egy év előtt tértél onnan vissza, midőn a nagy tanács dogévá választott.“ „Miért ismétled azt nekem, mit magam is jól tudok?“ kérdezé a dogé hevesen. „Csak azért, hogy meggyőzzelek, hogy a pap téged nem ismer; csak azért, hogy a szegény embert, ha talán valahol élne, egy tör-
