Eger - hetilap, 1869

1869-02-25 / 8. szám

62 Ul, mely nyugodt és csendes. Táplálat és lirülések természetesen megszűntek, a lélekzés alig érezhető, az literek lassan vernek, a test színe üde. Mindeddig a sorvadásnak semmi nyoma, sőt némileg kövérebb (?) f Miskolczról a következő levelet vettük, melyet jónak láttunk a közönség érdekében tájékozásul közölni: „A Miskolczon tervezett szeszgyártársulat az 1869-ik év janu­ár hó 25-ik napjára kitűzött közgyűlését megtartván, azon a fölme­rült nézetkülönbségek, különösen azon ok miatt, — mivel a miskol- czi gőzmalomnál nem érdekelt részvéDyaláirók, az elörajztól eltérö- leg, az őrlést, a gőzmalmot mellőzve, a szeszgyárral összekötni akar­ták, a gözmalmi részvényesek, mint alapítók, a vállalattól visszalép­tek, a keletkező társulat magát föloszlottnak nyilvánította. Az érintett föloszlás napján, alólirt igazgató választmány, a fönernlitett közgyű­lésben jelen volt számos gözmalmi részvényesekkel egybehangzóig, az elejtett vállalatot, a gőzmalom teljes kiépítésével összekötve, újab­ban fölkarolta, és e végett a borsod-miskolczi gőzmalom részvénye­seit, midőn a szükségesb adatok teljesen megszerezve lesznek, a rendkívüli közgyűlésre is meghívni határozta. Midőn mindezekről a tisztelt részvényeseket megnyugtatásul értesítjük, mulasztliatlan kötelességünknek ismerjük egyúttal azon előnyöket kiemelni, melyek minket a szeszgyárnak a gőzmalommal való összekötésére ösztö­nöznek. Az alaptőkénél meggazdálkodhatjuk : 1. Saját teleplink használata folytán a földvételt; 2. A tiszti lakokat; 3. A raktárak egy részét; 4. Magát a malmot; 5. A külön műhelyeket; 6. A vízve­zetéket és 7. Sok más apróbb fölszerelvényeket, miáltal a szeszgyár részünkről mintegy 50,000 o. írttal, mint bár ki más által olcsóbban létesíthető. Ezeken fölül az üzleti évi költségek mennyisége is, mi­után társulatunk jelenlegi főbb tiszti személyzetének növelése nem leend szükséges, tetemesen, évenként 5000—6000 írttal kevesebb leend, mint külön kezelés mellett. Figyelembe kérjük még azon kö­rülményt is venni, hogy az alaptőkénél meggazdálkodandó összeg, a versenytársak szaporodása folytán növekedő küzdelem, de az üz­leti költségek fölosztási aránya apasztása czéljából is , a malomnak tovább már nem halasztható kiépítésére fordítható, s igy a részvé­nyesek részéről számos Ízben nyilvánított közohajtás , a gőzmalom teljes kiépítése, leggyorsabban lesz sikeresithetö. Miskolcz, 1868. február 10. A borsod miskolczi gőzmalom, igazgató választmánya. f Andrássy és Werther. A Stuttgartban megjelenő „Dem. Corr.“ következő tartalomdus eseményt közöl, mely aLajtháu • nnen (Bécsben) f. évi febr. első hetében történt volna: „Egy előkelő salonban találkozik egy német követ egy nem német miniszterrel, neveik kezdőbetűi egymástól meglehetős messze állanak, (Andrássy, Werther) köztök a következő pártbeszéd fejlő­dött ki: Követ: Nagyméltóságnd reményiem, nem hiszi, hogy mi Magyarországban pénzzel agitálunk a választások alkalmával ?! Miniszter: Én nem hiszem, hanem képes vagyok önnek azokat névszerint is megnevezni, kik az önök érdekében agitálnak s egy­szersmind azokat is megnevezni, kikkel állanak ezen urak az önök részéről levelezésben, összeköttetésben , s a mi a pénzkérdést illeti, a legutolsó krajczárig kimutathatom az összegeket, melyeket önök részéről ezen czélra fölhasználtak. Ha kívánja s szüksége lenne rá, e tekintetben informálhatom excellentiádat. Követ: Ah, ah — excellentiád bizonyára csalatkozik — akkor képes lenne rólunk Ro­mániára nézve is ugyanezt állítani; biztosítom önt, ön roszul van ér­tesülve. —• Miniszter: Romániára nézve ugyanezt állíthatom excellentiádnak. Csak kívánnia kell, és én megnevezem ügynökei­ket, a levelezőket, s kimutatom az ezen czélra fordított pénzössze­get.“ — A „Dem. Corr.“ megjegyzi továbbá: „Eddig tart ezen ér­dekes párbeszéd lényege biztos forrás után. A közlőnek azon hoz- zátevését, hogy a követ kissé meg volt lepve a miniszter ily kathe- goricus eljárása felett, vissza kell utasítanunk: azon hatalmasságra, melyet képvisel, ilyesmi legkisebb hatást sem gyakorol. —- Helyesen jegyzi ezt meg a „Dem. Corr.“ ; mert ama hatalmasság követének ezek után már rég be kellett volna adnia lemondását. f Marczibányi Antal a magyar akadémiának tűzkára enyhítésére 2000 ftot adományozott. f -Kecskeméten, az ottani lap szerint, a korteskedésnek igen furcsa neme jött divatba. Ugyanis a kortesfönökök egy formális kötelezőt fogalmaznak, melyben az aláíró kötelezi magát egyik vagy másik képviselőjelöltre adni szavazatát, s ez okmányt aztán négy­öt ember házról házra hordja, s a ki nem Írja alá, saját házában el- döngettetik. Legtöbb esetben aztán a választók mindegyik jelölt ivét aláírják, csakhogy a folytonos zaklatásoktól szabaduljanak. f Becs városának az utolsó leltározás szerint következő vagyona van: ingatlanokban 13,727, 260 ft érték, ingóságokban 4,658, 988 ft. Összesen tehát 18 % millió. Adóssága 5 % millió, s igy tiszta vagyon 13 millió. Ezenkívül a közhelyek, hidak, vízvezeték, kertek sat. 20,310,000 ftnyi értéket képviselnek. f Külföldi dohány mintákból febr. 27. és 28-án Pes­ten, márcz. 6. és 7-én Debreczenben, márcz 14. és 15-én Békés-Csa- bán s márcz. 20. és 21-én Aradon kiállítás rendeztetik. f Göndöcs B e n e d e k lelkész, apáttá neveztetése emléké­re, több jó czélra 700 ftnyi alapítványokat tett, s a sveiczi Ínsége­seknek is pénzt és nagymennyiségű terményeket küldött. f Helyes arány. Egy katonát parasztemberhez szállásol­tak. Hogy magának kellő respectust szerezzen, az ebéd alkalmával kivonta kardját, s keresztben az asztalon fektette. A parasztember legkisebb csodálkozás nélkül fölkelt, az istállóba ment, elhozta a vasvillát, s az asztalra a kard mellé helyezte. Csodálkozva kérdő a katona, mit jelentsen ez? Mire a paraszt egész flegmával igy szólt: „Nagy késhez nagy villa illik.“ f Szent-Pétervár sülyed. A „Fr. J.“ orosz források­ból írja: A pétervári irányadó körökben beszélik, hogy az emberi számítások lehető hitelessége után indulva, Szent-Pétervár 50 év múlva már nem fog létezni. A város sülyed, természetesen igen las­san, de ijesztő szabályszerűséggel; és a mint a kutatásra kiküldött szakférfiúk nyilatkoznak, a talaj állapota annyira kedvezőtlen, hogy az előkészületek a császári palota áthelyezését illetőleg megtehetők. Úgy látszik, hogy a dolog mibenlétét a nagy közönség előtt titkolni akarják. f A magyar kir. testőrséget az uj szervezet szerint következők fogják kepezni: Egy testörkapitány (magasb rangú tá­bornok), egy testőrfőhadnagy (altábornagy vagy vezérőrnagy); egy testörhadnagy (vezérőrnagy vagy ezredes), 2 testőrmester (Őrnagyok) 4 másod-őrmester (I. oszt. kapitányok), és 36 testőr (24 I. oszt. s 6 II. oszt. kapitány Ő3 6 főhadnagy), A törzskarnál lesz egy testőr- szárnysegéd (kapitány), egy testörorvos (fő-vagy ezredorvos) és egy testörszámvivő (kapitány vagy főhadnagy). — (Börze, febr. 22.) Arany 5 ft 78 kr. Ezüst 120 ft 75 kr. Nyílt üzenet. A taruavidóki levelet helyszűke miatt kénytelenek voltunk lapunk jövő számára hagyni. Egri piacz. 1869. febr. 19-töl 22-ig. Búza , póza. mérő . írt krtól frt krig frt krtól frt kríg 3 20 — 3 50 Tej, itezéje — 4 — — 12 Kétszeres „ „ . 2 80 — 3 10 Tehéntúró, csomója. — 2 — — 3 Rozs „ , . 2 20 — 2 50 Juhturó fontja . . — 24 — _ 3 6 Árpa „ „ • 1 70 — 1 80 Hal, „ . . — 10 — __ 2 6 Zab n D • 1 40 — 1 60 Szalámi „ . . 90 __ _ _ 1 K ukoricza „ . 1 60 — 1 70 Sajt, „ . . — 48 _ _ 8 0 Burgonya uj, puttón — 50 — — 60 Olaj „ . . — 32 — — 36 Borsó, iteze . — 8 — — 9 Kőolaj „ . . — 20 — _ 2 2 Lencse „ . . • — 8 — — 9 Tojás, 5 darab . . — 10 — 12 V« Bab „ • • • — 4 — — 5 Csirke, fiatal, párja . — 70 — _ 8 0 Köleskása „ . . . — 6 — — 7 „ öregebb „ . — 90 — 1 — Pohánka „ . . . — 8 — — 9 Kappau, párja . . 1 30 — 1 50 Árpakása „ . . . — 9 — — 11 Pulyka „ . . . 2 60 — 4 — Ser , pint . . . — 24 — — 24 Liba párja . . . 2 40 — 3 20 Pálinka, iteze . . . — 25 — — 50 Kacsa „ ... 1 20 _ 1 4 0 Széna, mázsa . 1 80 — 2 — Malacz darab . . 1 60 _ 2 2 0 Zsuppszalm. mázsa . — 70 — — 90 Sertés,2 mázs., fontja — 26 — _ 2 8 Törekszalma, mázsa — 50 — — 60 Borjú darabja . . 8 — — 12 — Fa, öle........................ 11 — — 13 — Sertés, sovány, párja 34 — — 46 — Faggyugyertya ftja . — 38 — — 40 Bárány, negyed . . Szappan, fontja . . — 28 — — 30 Bor, 1866. akónként 10 — — 22 — Marhahús „ . , — 20 — — 22 „ 1867. „ . 4 — — 8 — Juhbus „ . . — 12 — — 12 „ 1866. egy pint . — 40 — 1 20 Borjúhús „ . . — 22 — — 24 „ 1867. „ ,, Liszt, finom, fontja . — 20 — — 36 Sertéshús „ . . — 22 — — 26 — 11 — — 12 Szalonna „ . . — 34 — — 36 „ zsemlye „ — 9 — 10'/, Füstölt hús „ . . — 36 7 — 40 „ fehér kenyér „ — 6 —­8 „ szalonna füstölt. — 40 — 46 „ fekete „ „ — 4 — _ 6 Disznózsír „ . . — 44 — — 46 ,, rozsliszt „ — 3 — — 8 Marhazsir fontja , . — 60 — — 64 Darakása „ — 10 — — 12 írósvaj „ . . — 50 —­54 „ liszt „ — — — — — G y ü m öles: Egy puttón alma . . 2 — — 4­Egy puttón körte 2 40­4 20 A hetivásárra behozatott: búza, kétszeres, rozs, árpa, zab, kukoricza, összesen Febr. 19-én: 3U, 281, 216, 132, 46, 105, 1124. köböl „ 22-é i : 200. 195, 143, (iö, 26, 81, ________721. „ K iadó és í'clelós szerkesztő: V i d a József.

Next

/
Thumbnails
Contents