Eger - hetilap, 1869

1869-12-16 / 50. szám

397

nek szállítása a bányától a legközelebbi, ftízes-abouyi vasini állomásig .10, legfölebb 12 krba kerülhet.

Örvendetes tudomásul vétetett.

(Vége köv.)

—t" Iskolaügy.

Az egri katn. fönsöbb népiskolai és elemi tanítók, átlátva a nevelés és tanítás iránt mindenfelől tanúsított nagy érdekeltséget s azon erőfeszítést, melylyel a kormány és hitfelekezetek a rég óhajtásban levő nevelés országát elővarázsolni igyekszenek-, áthatva ez ügy nagy fontossága és a jövő nemzedékre kiható erővel biró s mint egy uj népet teremtő eszmétől ; megfontolva, hogy ily körülmények között csak a legnagyobb szorgalom s folytonos önképzéssel párosult szakavatottság képes eredményt előidézni: saját buzgalmukból, egy néptanítói „önképzőkör“ alakítását elhatározták, hogy egymást támogatva, az eszméket tisztázva, a modort könnyűvé s eredmény- dússá téve, a szerény, de sokat jelentő „néptanító“ névnek méltó viselői lehessenek.

Azonban bár e társulat maga részéről mindent elkövetend, hogy kitűzött czéljának megfelelhessen; mégis, mivel a legjobb mester is kellő eszközök hiányában csak férczmunkát készíthet, azon reményben van, miszerint a nagyérdemű s érdekelt közönség nem fogja sajnálni filléreit a kivántató eszközök megszerzésére, s egy tanitó- köuyvtár létesítését nagylelkűen elősegíteni sziveskedendik.

Az alább közlött alapszabályok helybenhagyás és megerősítés végett érsek ö nagyméltóságának már fölterjesztettek, s mivel a nevelés- és tauitásügy sürgősen kívánja, hogy minden időt fölhasználjunk; de azon reményben is, hogy ez alapszabályok fölsőbb helyen megerősítést nyerendnek, elnökül: Lojkó Mihály jogtanár, alelnökül: Stefanovszky Alajos, fönsőbb népisk. IV-ik oszt. tanító és képezdei tanár, első jegyzőül: Párizsa János, Ilik ősz*, tanító , másod-jegyzőül: Danassy Antal, külvárosi tanító , pénz-és könyvtárnokul: Tariczky Jáuos, I-ső oszt. tanító választattak meg, s a társulat, az alapszabályok szerinti működését, már november 3-án megkezdette, s azóta hetenkint gyűlést tartott.

Óhajtandó, hogy nemcsak Hevesben, hanem az egri érsekség többi megyéjében is ily körök alakuljanak, miről ha tudomást veen- dettünk, nem fogunk késni, velők a törvényben kijelölt összeköttetés és nagygyűlés iránt levelezésbe bocsátkozni.

Eger, 1869. nov. 28. Párizsa János, jegyző.

Az egri kath. néptanítók „Öuképzőkö r“-é n e k alapszabál yai.

1. §. Az egylet czime: „Egri kath. néptanítói önképzőkör.“

2. §. Az egylet czélja a tanítói kar tekintélyének emelése, a hazai népnevelésügy fejlesztése és önképzés.

3. §. Az egylet áll ren-.les és pártoló tagokból.

4. §. Az egylet rendes tagja lehet minden kath. okleveles tanító és tanítónő, ki 3 évre kötelezi magát az egylet pénztárába évenkint 2 o. é. frt. fizetni.

5 §• Pártoló tagok lehetuek azon derék honfiak és honleányok, kik évenkint az egylet ezé Íját könyvvel vagy 1 o. é. frt. fizetéssel mozdítják elő.

6. §. A befizetés a reudes tagok által két részletben is eszközölhető; köteles azonban minden rendes tag a tagsági dij felét október, másik, felét pedig április havában befizetni. A pártoló tagok befizetése egyszerre történik.

7. §. A tagok az egylet anyagi ügyeit illetőleg egyenlő szavazati joggal bírnak, azonban a tanítás körébe vágó dolgokban csak a rendes tagok szavazhatnak.

8. §. Saját felelősségére minden tag hozhat magával vendéget a gyűlésbe.

9. §. Az egylet a 2-ik §-ban kijelölt czél elérése tekintetéből minden hónap első és harmadik csütörtökén ülést tart, hol az egylet rendes tagjai irás- vagy szóbeli előadás által értekeznek a gyakorlati nevelészet körébe eső tárgyakról. Az egylet anyagi ügyei szintén a havi Ülésekben intéztetuek el az elnök által kitűzött sorrendben.

10 §. A havi érdekezleteken megjelenni minden rendes tag kötelessége.

11. §. Az egyleti tagság után begyült összegből első sorbaa az egylet elkerülhetetlen kiadásai födöztetnek, a fönmaradt összeg pedig könyvtáralapitásra fordittatik.

12. §. Kik az egylet rendes tagjaivá kívánnak lenni, egy e czélra készített aláírási ivén kötelezik magukat az alapszabályok értelmében. Azonban ezen kötelezettség megszűnik, ha az illető a városból eltávozik.

13. §. Az egylet minden rendes tagja jogosítva vau, a nevelés és tanitás köréből bizonyos tárgyat a következő értekezletre tárgyalás végett ajánlani. Az előadás lehet szó- vagy Írásbeli.

14. §. Ä már előadott tárgyak fölött az értekezlet minden tagja nyilatkozhatik, de csak az előadás bevégezte után, mely tapintatos nyilatkozatok és hozzászólások jegyzőkönyvbe vezetendök.

15. §. Az elnöknek joga van a szólót beszédében, ha sértegető kifejezéseket használ,ívagy a tárgytól citér, figyelmeztetni, illetőleg rendre utasítani, sőt többszöri ismétlés esetében a szót tőle megvonni.

16. §. A sorozatban kijelölt tárgyak befejezése után bármelyik tag inditványnyal is léphet föl, mely indítvány, a jelenlevők kívánsága szerint vagy azonnal tárgyalás alá vétetik, vagy pedig a jövő értekezletre tűzetik ki.

17. §. Minden tárgy eldöntésénél a jelenlevők többsége nyilvános szavazással határoz; az egylet tisztviselői azonban a rendes tagokból titkos szavazattal választatnak minden év október havában.

18. §. Az egylet ügyeit elnök, alelnök, első és másod-jegyző, pénz- és könyvtárnok kezelik. Minélfogva : a) Az elnök az egyletet minden irányban képviseli; az egylet tagjait értekezletre meghívja; a gyűléseken elnököl; az értekezlet tárgyát a meghíváson világosan jelzi, és szükség esetén rendkívüli gyűlést hirdet, b) Az alelnök, az elnök gátoltatása esetében ennek mindenben helyettese, c) Az e'sö jegyző a gyűléseken a jegyzőkönyveket vezeti, s hitelesités végett a következő gyűlésekben fölolvassa, d) A másod jegyző az első jegyzőt gátoltatása esetében helyettesíti, és a hitelesített jegyző? könyvet az egylet jegyzőkönyvébe beiktatja, s az első jegyzővel együtt az egylet minden Írásbeli teendőit végzi, e) A pénztárnok a tagsági díjakat nyugták mellett beszedi; a befizetők névsorát befizetett összegeikkel és egyéb adományokkal együtt a gyűlés elé terjeszti ; a fizetéssel elmaradottakat a befizetésre ösztönzi, a kiadásokat az elnök utalványozása mellett teljesiti. f) A könyvtárnok a könyvekre fölügyel, a vett vagy ajándékozott könyvekről leltárt vezet, s a tagoknak olvasás végett könyvet ad. — Megjegyzendő, hogy egy-egy munkát egy hónapnál tovább senkisem tarthat magánál. A kiadott könyvekben tett kárt a kártevő megtéritni tartozik.

19 §■ Az egylet mindaddig fönáll, mig hat rendes tagja lesz ; föloszlása esetére azonban az egylet mindennemű vagyona fölött a megmaradt tagok többsége határoz.

20. §. Ezen alapszabályok a körülmények és tett tapasztalaitokhoz képest félévenkint, vagyis az áprilisi és októberi közgyűlések alkalmával megváltoztathatók. Eger, 1869. nov. 30.

A hevesmegyei kir. tanfelügyelő körirata

Heves és Ktilsö-Szolnok t. e. vármegyék valamennyi t. községi elöljáróságaihoz!

A nagyméltóságu m. kir. vallás- és közoktatási miniszter ur valamint a múlt, úgy a jelen évben is népoktatási czélokra,a törvényhozás által megszavazott pénzösszeg egy r szét kitűnő, s egyszersmind anyagi gondokkal küzdő népiskolai tanítók közt, szorgalmuk elismeréséül és a jövőre való buzdításul, mint jutalmi segélyezést, kiosztani szándékozván, meghagyni méltóztatott, hogy minden egyes tankerületből az arra leginkább érdemesek hozzá ajánlólag fölterjesztessenek. E jutalmi dijak 3 osztályúak : az 1-sö 100 ft, a Il ik 80 ft, a Ill ik 60 ft. Ama kellékek, melyek az ajánlásnál, mint mellőzhetle- nek megkívántainak: a tanítóknak a tanításban tanúsított szorgalma s odaadása, valamint szakképzettsége és szolgálati ideje; ezek mellett pedig az illetőnek anyagi szegénysége és családi viszonyai vétetnek mindenek fölött tekintetbe.

Értesitem tehát a község t. elöljáróságát, hogy azon esetben, ha a községben levő akár községi, akár hitfelekezeti népiskolákban oly tanítók találtatnának, kik az elsorolt minőségekkel biinak, az ilyeneket nekem, és pedig az illető iskolaigazgatósággal, illetőleg iskolaszékkel egyetértve, neta láni jutalomdijra leendő fölterjesztés végett ajánlhatja. Az ajánlattételnél mindenesetre fölsorolandók a köv étkező körülmények : 1) A tanítónak neve s állása (t. i. hogy közs égi- e vagy felekezeti?) 2) Az állomás helye. 3) Az ajánlottnak vallása és életkora. 4) Szolgálati ideje. 5) Járandóságai (úgy is mint kántornak) készpénzben és egyeb ekben; és mindkettő összevéve pénzértekben. 6) Családos-e, s hány családtag van? Nyert-e és menynyi segélyt 1868., vagy 1869-ik évben ? Végre 7) Mindaz on körülmények kiemelemlök, a melyeknél fogva az illető segélyezésre ajánl-