Eger - hetilap, 1869
1869-02-11 / 6. szám
44 kik az ország fölvirágzására s boldogitására törekszenek, s ellene lesz azon kevesek sikertelen törekvéseinek, kik nem roszakaratulag, de félrevezetve, a közös szent czél, a haza jóléte s boldogitása ellen cselekszenek. Viharos éljenzések között kivonuló képviselőjelöltünk eltávoztával az értekezlet minden, a kerületet érdeklő események fölötti tanácskozuiányok összehívására Neszvadba Sándor urat bízta meg; egyszersmind fájdalommal kényszerül kijelenteni, hogy okulta legutóbbi képviselőválasztás alkalmával tett hiú, nem teljesített Ígéretek, ámitgatások s félrevezetéseken, midőn volt képviselőnk, választói körében az ország kiegyezkedésének szent czélját magáévá tenni ígérte, s mégis, a mint később fájdalmasan kelle értesülni e kerület választóközönségének, nemcsak hogy ezen czélt szem előtt nem tartá, de sőt mindig annak legíulzóbb elleneivel szövetkezett; mindazonáltal, miután föltétlenül bízik a választókerület képvsielőjelölt- jének hazafias s minden körülmények közt tanúsított szeplőtelen jellemében, nem kívánja öt megkötni cselekvési szabadságban, hanem csak annyit mond ki, hogy adott szavában megnyugodva elvárja tőle, bogy mint országgyűlési képviselő, a kiegyezkedést létrehozó jobboldali párthoz csatlakozva, annál, mig az a törvényes téren működik, megmarad, hogy különösen a vallásügyi kérdéseknél annak fölforgatása ellen müködend; hogy továbbá szavazata s minden törekvéseivel oda fog hatni, miszerint jövendőre a törvénykezési személyzet a közigazgatásitól elkülönittetvén, amaz választás alá ne essék; s hogy végre a szavazási jog úgy a képviselőválasztásnál, mint megyei választásoknál is szabályoztassék, s hogy az adóteher, a mennyire lehet, megkönnyebbittessék. Ezek után az összegyűlt választó polgárok legnagyobb rend és csendben oszlottak szét, s távoztak családi tűzhelyeikhez. Adja a mindenség Istene, hogy hazánk minden választókerülete igy ébredvén föl, ily szabadon, függetlenül, minden rábeszélés s vesztegetés nélkül jelölje ki képviselőjét, s ne engedjen a hiú ígéretek és csalfa ámitgatásoknak. A kápolnai kerület választó-polgárai ezen tettük által fényesen bebizonyitották úgy barátjaik, mint elleneik előtt, hogy tudják önmaguk is vezetés nélkül gyakorolni azon jogokat, melyeket a törvények reájuk ruháztak, s hogy a politikai jogok gyakorlatára eléggé érettek. Kelt Füzes-Abonyban, 1869. január 30-án. Egy választó-polgár. Választási mozgalmak. Pest-Lipótvárosban Fáik Miksa visszalépett a képviselő-jelöltségtől. Oka ennek Deák Ferencznek egy választópolgárhoz intézett magánlevele, melyben az ünnepelt hazafi azon óhajtását fejezé ki, hogy Pest valamelyik választókerületében egy kereskedő és izraelita választassák képviselőnek; s mivel ez másutt, mint a Lipótvárosban alig vihető ki, Fáik Miksa, Wahrmann Mór izraelita kereskedő ellenjelöltje, nem ignorálhatván a pártvezér kifejezett óhaját, nehogy személyes hiúságról vádoltassék, jónak látta visszalépni. Pestmegyében a következő képviselőjelöltek léptek föl: az al- só-dabasi kerületben Halász Boldizsár és Bicskey Kálmán baloldaliak, miután Madas Károly visszalépett; a duna-vecseiben Guthy Benő, Jankovich Miklós baloldaliak, Beruáth Lajos jobboldali; a szent endreiben,Harkányi Frigyes jobb-, gr. Ráday László baloldali; a monoriban gr. Keglevich Béla bal-, gr. Teleky Sándor jobboldali; a gödöllöiben Beniczky Ödön bal-, Beniczky Ferencz jobboldali; a duna-patajiban Ivánka Imre, Rákóczi János baloldaliak ; a keczeli- ben Reviczky István jobb-, Zünszky György baloldali; a rácz-keviben Nyáry Pál; az abonyiban Máriássy Béla baloldali; a váczi kerületben Drágfy S. bal-, Fáy Béla jobboldali. Pest-belvárosban az ellenzék Deák Ferencz ellen is léptet föl jelöltet Ujházy László személyében, ki mint menekült, jelenleg Amerikában lakik. Az ellenzék ezen akadékoskodásának más czélja nincs, mint az, hogy Deák Ferencz ne egyhangúlag választassák meg. Nemes ambitió! Hevesmegye patai kerületében az ellenzék jelöltje, gr. Szapá- ry Imre visszalépvén, ott az ellenzéknek most jelöltje nincs. Kovách László megválasztatása még azon esetre is bizonyos, ha az ellenzék uj jelöltet léptetne föl ellenében. Szolnokon a Deákpárt jelöltje Halassy Kázmér, az ellenzéké Fehér Miklós. Megválasztatásra az előbbinek van kilátása. Tolnamegyének szegszárdi kerületében Szluha Benedek szélsőbaloldali jelölt ellenében Vizsolyi Gusztáv megválasztatása bizonyos. A kövesdi kerületben Perczel István baloldali ellenében a Deákpárt itj.gr. Apponyi Sándort léptette föl; a pinczehelyi kerületben Bartal György, a bonyhádiban Perczel Béla s a tamásiban Cséry Lajos jobboldaliak még eddig ellenjelöltek nélkül állanak; a paksi kerületben Szeniczey Ödön a deákpárti jelölt. Beregmegye jelöltjei, és pedig a tiszaháti keíületé: Lónyay Menyhért pénzügyminiszter s volt képviselő, ellenjelöltje Uray Miklós ; a kászonyi kerület deákpárti jelöltje Bay Ferencz, ellenjelölt Blocksai ügyvéd ; a fölvidéki kerületben valószínűleg Morvay Pál, a munkácsiban pedig Pásztély J. lesz győztes ; mindkettő jobboldali. Politikai hetiszemle. Eger, febr. 9. A conferentia nyilatkozványának Görögország általi el- vagy el nem fogadásáról máig sem érkezett biztos tudósítás. Erre nézve a legújabb hírek kővetkezők: Maga a király hajlandó a nyilatkoz- vány elfogadására, daczára a fenyegető néphangulatnak, mely azt követi, hogy a király izenjen háborút Törökországnak, vagy mondjon le. Azonban a Bulgaris-miniszterium a királylyal ellenkező nézeten volt, s ennek folytán lemondott. A király a mérsékelt Zaimist bízta meg az uj kabinet alakításával, s mig ez megtörténik, a válaszadásra halasztást kért a hatalmaktól. Konstantinápolyból pedig azt jelentik, hogy Törökország azon esetre, ha Görögország a conferentia nyilatkozványára f. hó 8-ig nem válaszolna, Athénében követelni fogja a végleges választ ultimátumára. A Porta ezáltal ki fogná játszani Oroszország terveit, mely, mint Konstantinápolyban hiszik, csak azért csatlakozott a conferentia határozványához, s csak azért tanácsolta Athénben annak elfogadását, hogy a válságot Keleten tavaszig halaszthassa, s Görögországot a rögtöni megtámadtatás veszélyétől megóvja. A montenegrói fejedelem, mint tudjuk, közelebb Szent-Péter- várott járt, hol rendkívül rokonszenves fogadtatásban részesült, 8 tüntetések is történtek mellette. A „Patrie“ szerint, a fejedelmet egy lakoma alkalmával „a keleti keresztények reményének“ nevezték. E fogadtatás természetesen igen rósz vért csinált a tuilleriákban. Könnyen megeshetik, hogy miután a krétai kérdés már elenyészett, nemsokára a montenegrói kérdés fog fölmerülni, érdekében állván Oroszországnak, hogy a Kelet folytonos izgatottságban tartassák. A Spanyolországból érkezett hírek közül a kővetkezők érdemelnek említést: a burgosi kormányzó meggyilkolásának gyanúja miatt nagymérvű elfogatások történtek; a burgosi egyházmegyében nem kevesebb mint 71 pap fogatott el, az érsek palotájában van letartóztatva. Hogy mi alapon történt mindez, arról a lapok nem ér- tésitenek. A „Gaceta de Madrid“ egész sorát közli a gyilkosságra vonatkozó sürgönyöknek, de azok egyikéből sem tűnik ki, hogy a gyilkos barát volt. A kormányzónak a gyilkosságnál jelenvolt titkára csak ezt távirta a belügyminiszterhez : „Midőn a kormányzó a székesegyházban a fomento-miniszternek f. hó 18-ról kelt parancsa által reábizott küldetésben járt el, a nép összecsoportosult, a kormányzót meggyilkolta, s a rendőrfőnököt megsebesítette.“ A „N. fr. Pr.“ egy madridi táviratot közöl, mely szerint legközelebb öt egyén fog kivégeztetni, a gyilkosságbani részvétök miatt. A madridi nunciusnak a rajta elkövetett sérelemért elégtételt szolgáltattak, mert a pápai czimerek kigúnyolása ellen az egész dip- lomatiai testület fölszólalt. A nuncius Rivero kíséretében ünnepélyesen visszatért palotájába. Egy madridi távirat szerint, a carlisták már kihúzták kardjukat, hogy a polgári háborút megkezdjék. A carlisták főnökei, a Tristany testvérek betörtek Cataloniába, s a csapatok által üldöztet- nek. A bécsi „Presse“ madridi tudósítása szerint, a köztársasági párt is erősen szervezkedik. Titokban bizottmányokat nevezett ki, a miniszterek neveit előre megjelölte, s minden intézkedést megtett, hogy ha a pillanat elérkezik, a nyugalom nagyobb mérvii megzavarása nélkül az egész országot hatalmába kerítse. Szép kilátások! Bukarestben csak nem tudnak nyugodni. A kormány a következőket szándékozik Konstantinápolyban követelni: pénzverési jogot, rendjelek osztogathatását és a Dunaágat Kiliánál. E három ki- vánatot jegyzőkönyvben formulázzák.— A bukaresti minisztérium lemondott, azonban a fejedelem kérelmére, s miután a kamra majdnem egyhangúlag bizalmat szavazott neki, visszavette lemondását. Bismarck gróf élete ellen állítólag ismét merénylet volt készülőben. A gyilkosságot egy hanneverai tanuló szándékozott volna végrehajtani. Hir szerint Beust gróf figyelmeztette Bismarckot az őt fenyegető merényletre. Legújabbak. Berlin, febr. 8. A montenegrói fejedelem az orosz császár hadsegéde, Dolgorucki hg kíséretében ide érkezett, s hat napig fog itt maradni.
