Eger - hetilap, 1869

1869-02-11 / 6. szám

44 kik az ország fölvirágzására s boldogitására törekszenek, s ellene lesz azon kevesek sikertelen törekvéseinek, kik nem roszakaratulag, de félrevezetve, a közös szent czél, a haza jóléte s boldogitása ellen cselekszenek. Viharos éljenzések között kivonuló képviselőjelöltünk eltávoztával az értekezlet minden, a kerületet érdeklő események fö­lötti tanácskozuiányok összehívására Neszvadba Sándor urat bízta meg; egyszersmind fájdalommal kényszerül kijelenteni, hogy okulta legutóbbi képviselőválasztás alkalmával tett hiú, nem teljesített Ígé­retek, ámitgatások s félrevezetéseken, midőn volt képviselőnk, válasz­tói körében az ország kiegyezkedésének szent czélját magáévá tenni ígérte, s mégis, a mint később fájdalmasan kelle értesülni e kerület választóközönségének, nemcsak hogy ezen czélt szem előtt nem tartá, de sőt mindig annak legíulzóbb elleneivel szövetkezett; mind­azonáltal, miután föltétlenül bízik a választókerület képvsielőjelölt- jének hazafias s minden körülmények közt tanúsított szeplőtelen jel­lemében, nem kívánja öt megkötni cselekvési szabadságban, hanem csak annyit mond ki, hogy adott szavában megnyugodva elvárja tőle, bogy mint országgyűlési képviselő, a kiegyezkedést létrehozó jobboldali párthoz csatlakozva, annál, mig az a törvényes téren mű­ködik, megmarad, hogy különösen a vallásügyi kérdéseknél annak fölforgatása ellen müködend; hogy továbbá szavazata s minden tö­rekvéseivel oda fog hatni, miszerint jövendőre a törvénykezési sze­mélyzet a közigazgatásitól elkülönittetvén, amaz választás alá ne essék; s hogy végre a szavazási jog úgy a képviselőválasztásnál, mint megyei választásoknál is szabályoztassék, s hogy az adóteher, a mennyire lehet, megkönnyebbittessék. Ezek után az összegyűlt választó polgárok legnagyobb rend és csendben oszlottak szét, s távoztak családi tűzhelyeikhez. Adja a mindenség Istene, hogy hazánk minden választókerülete igy ébredvén föl, ily szabadon, függetlenül, minden rábeszélés s vesztegetés nélkül jelölje ki képviselőjét, s ne engedjen a hiú ígére­tek és csalfa ámitgatásoknak. A kápolnai kerület választó-polgárai ezen tettük által fényesen bebizonyitották úgy barátjaik, mint elle­neik előtt, hogy tudják önmaguk is vezetés nélkül gyakorolni azon jogokat, melyeket a törvények reájuk ruháztak, s hogy a politikai jogok gyakorlatára eléggé érettek. Kelt Füzes-Abonyban, 1869. január 30-án. Egy választó-polgár. Választási mozgalmak. Pest-Lipótvárosban Fáik Miksa visszalépett a képviselő-jelölt­ségtől. Oka ennek Deák Ferencznek egy választópolgárhoz intézett magánlevele, melyben az ünnepelt hazafi azon óhajtását fejezé ki, hogy Pest valamelyik választókerületében egy kereskedő és iz­raelita választassák képviselőnek; s mivel ez másutt, mint a Lipót­városban alig vihető ki, Fáik Miksa, Wahrmann Mór izraelita keres­kedő ellenjelöltje, nem ignorálhatván a pártvezér kifejezett óhaját, nehogy személyes hiúságról vádoltassék, jónak látta visszalépni. Pestmegyében a következő képviselőjelöltek léptek föl: az al- só-dabasi kerületben Halász Boldizsár és Bicskey Kálmán balolda­liak, miután Madas Károly visszalépett; a duna-vecseiben Guthy Benő, Jankovich Miklós baloldaliak, Beruáth Lajos jobboldali; a szent endreiben,Harkányi Frigyes jobb-, gr. Ráday László baloldali; a monoriban gr. Keglevich Béla bal-, gr. Teleky Sándor jobboldali; a gödöllöiben Beniczky Ödön bal-, Beniczky Ferencz jobboldali; a duna-patajiban Ivánka Imre, Rákóczi János baloldaliak ; a keczeli- ben Reviczky István jobb-, Zünszky György baloldali; a rácz-keviben Nyáry Pál; az abonyiban Máriássy Béla baloldali; a váczi kerü­letben Drágfy S. bal-, Fáy Béla jobboldali. Pest-belvárosban az ellenzék Deák Ferencz ellen is léptet föl jelöltet Ujházy László személyében, ki mint menekült, jelenleg Ame­rikában lakik. Az ellenzék ezen akadékoskodásának más czélja nincs, mint az, hogy Deák Ferencz ne egyhangúlag választassák meg. Nemes ambitió! Hevesmegye patai kerületében az ellenzék jelöltje, gr. Szapá- ry Imre visszalépvén, ott az ellenzéknek most jelöltje nincs. Kovách László megválasztatása még azon esetre is bizonyos, ha az ellenzék uj jelöltet léptetne föl ellenében. Szolnokon a Deákpárt jelöltje Halassy Kázmér, az ellenzéké Fehér Miklós. Megválasztatásra az előbbinek van kilátása. Tolnamegyének szegszárdi kerületében Szluha Benedek szélső­baloldali jelölt ellenében Vizsolyi Gusztáv megválasztatása bizonyos. A kövesdi kerületben Perczel István baloldali ellenében a Deákpárt itj.gr. Apponyi Sándort léptette föl; a pinczehelyi kerületben Bartal György, a bonyhádiban Perczel Béla s a tamásiban Cséry Lajos jobboldaliak még eddig ellenjelöltek nélkül állanak; a paksi kerü­letben Szeniczey Ödön a deákpárti jelölt. Beregmegye jelöltjei, és pedig a tiszaháti keíületé: Lónyay Menyhért pénzügyminiszter s volt képviselő, ellenjelöltje Uray Mik­lós ; a kászonyi kerület deákpárti jelöltje Bay Ferencz, ellenjelölt Blocksai ügyvéd ; a fölvidéki kerületben valószínűleg Morvay Pál, a munkácsiban pedig Pásztély J. lesz győztes ; mindkettő jobboldali. Politikai hetiszemle. Eger, febr. 9. A conferentia nyilatkozványának Görögország általi el- vagy el nem fogadásáról máig sem érkezett biztos tudósítás. Erre nézve a legújabb hírek kővetkezők: Maga a király hajlandó a nyilatkoz- vány elfogadására, daczára a fenyegető néphangulatnak, mely azt követi, hogy a király izenjen háborút Törökországnak, vagy mond­jon le. Azonban a Bulgaris-miniszterium a királylyal ellenkező néze­ten volt, s ennek folytán lemondott. A király a mérsékelt Zaimist bízta meg az uj kabinet alakításával, s mig ez megtörténik, a vá­laszadásra halasztást kért a hatalmaktól. Konstantinápolyból pedig azt jelentik, hogy Törökország azon esetre, ha Görögország a con­ferentia nyilatkozványára f. hó 8-ig nem válaszolna, Athénében kö­vetelni fogja a végleges választ ultimátumára. A Porta ezáltal ki fogná játszani Oroszország terveit, mely, mint Konstantinápolyban hiszik, csak azért csatlakozott a conferentia határozványához, s csak azért tanácsolta Athénben annak elfogadását, hogy a válságot Kele­ten tavaszig halaszthassa, s Görögországot a rögtöni megtámadtatás veszélyétől megóvja. A montenegrói fejedelem, mint tudjuk, közelebb Szent-Péter- várott járt, hol rendkívül rokonszenves fogadtatásban részesült, 8 tüntetések is történtek mellette. A „Patrie“ szerint, a fejedelmet egy lakoma alkalmával „a keleti keresztények reményének“ nevezték. E fogadtatás természetesen igen rósz vért csinált a tuilleriákban. Könnyen megeshetik, hogy miután a krétai kérdés már elenyészett, nemsokára a montenegrói kérdés fog fölmerülni, érdekében állván Oroszországnak, hogy a Kelet folytonos izgatottságban tartassák. A Spanyolországból érkezett hírek közül a kővetkezők érde­melnek említést: a burgosi kormányzó meggyilkolásának gyanúja miatt nagymérvű elfogatások történtek; a burgosi egyházmegyében nem kevesebb mint 71 pap fogatott el, az érsek palotájában van le­tartóztatva. Hogy mi alapon történt mindez, arról a lapok nem ér- tésitenek. A „Gaceta de Madrid“ egész sorát közli a gyilkosságra vonatkozó sürgönyöknek, de azok egyikéből sem tűnik ki, hogy a gyilkos barát volt. A kormányzónak a gyilkosságnál jelenvolt titká­ra csak ezt távirta a belügyminiszterhez : „Midőn a kormányzó a székesegyházban a fomento-miniszternek f. hó 18-ról kelt parancsa által reábizott küldetésben járt el, a nép összecsoportosult, a kor­mányzót meggyilkolta, s a rendőrfőnököt megsebesítette.“ A „N. fr. Pr.“ egy madridi táviratot közöl, mely szerint legközelebb öt egyén fog kivégeztetni, a gyilkosságbani részvétök miatt. A madridi nunciusnak a rajta elkövetett sérelemért elégtételt szolgáltattak, mert a pápai czimerek kigúnyolása ellen az egész dip- lomatiai testület fölszólalt. A nuncius Rivero kíséretében ünnepé­lyesen visszatért palotájába. Egy madridi távirat szerint, a carlisták már kihúzták kardju­kat, hogy a polgári háborút megkezdjék. A carlisták főnökei, a Tristany testvérek betörtek Cataloniába, s a csapatok által üldöztet- nek. A bécsi „Presse“ madridi tudósítása szerint, a köztársasági párt is erősen szervezkedik. Titokban bizottmányokat nevezett ki, a miniszterek neveit előre megjelölte, s minden intézkedést megtett, hogy ha a pillanat elérkezik, a nyugalom nagyobb mérvii megza­varása nélkül az egész országot hatalmába kerítse. Szép kilátások! Bukarestben csak nem tudnak nyugodni. A kormány a követ­kezőket szándékozik Konstantinápolyban követelni: pénzverési jo­got, rendjelek osztogathatását és a Dunaágat Kiliánál. E három ki- vánatot jegyzőkönyvben formulázzák.— A bukaresti minisztérium lemondott, azonban a fejedelem kérelmére, s miután a kamra majd­nem egyhangúlag bizalmat szavazott neki, visszavette lemondását. Bismarck gróf élete ellen állítólag ismét merénylet volt készü­lőben. A gyilkosságot egy hanneverai tanuló szándékozott volna végrehajtani. Hir szerint Beust gróf figyelmeztette Bismarckot az őt fenyegető merényletre. Legújabbak. Berlin, febr. 8. A montenegrói fejedelem az orosz császár had­segéde, Dolgorucki hg kíséretében ide érkezett, s hat napig fog itt maradni.

Next

/
Thumbnails
Contents