Eger - hetilap, 1869
1869-11-18 / 46. szám
46. szám. November 18-án 1869. VII. évi folyam. Előfizetési dij: Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . . 5 ft - kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. . — 45 kr. - 12 kr. EGER, Hirdetésedért minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 ki fizettetik. Politikai $ vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad.* a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch O. könyvkereskedés s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Bel- és külföldi hirdetéseket elfogad: Zeisler M. Pesten király-utcza 47. sz. A Suezi csatorna*). (Folytatás.) A mii kivitelének szinhelye azon keskeny íoldkapocs, mely Ázsiát Afrikával évezredeken át testvérileg egybeköté, s melynek északról a Közép-, délről pedig a Vörös-tenger nyaldossa partjait. Ezen, Suez városkáról elnevezett földszorosnak egész szélessége nem több 16 mérföldnél, tehát csak oly széles tér, mely Budapest és Győr között terül el. Sivár homoktalaját néhány jelentéktelen dombsor s három nagy vizmedencze szakítja meg, melyek egyike közvetlen a középtenger partján, másik a Vöröstenger partjától nem messze, s a harmadik a földszoros közepén fekszik. Igen természetes, hogy e három tavat, melyek közt ez utolsó, mely a földszoros közepén fekszik, teljesen ki volt száradva, bele kellett a csatorna tervezetébe vonni, mivel ezek az amúgy is óriás ásatási munkálatokat szerfölött megkönnyiték, de meg főleg ez a földszoros közepén fekvő közbeeső kikötőhelyül is igen használható volt. Általán a legkietlenebb pusztaság (a nagy Arabiának kiegészítő része), melyet csak képzelhetünk, nem birt egy árnyas berekkel, de sőt forrás- vagy édes vizet adó kuttal sem; szóval, a 19-ik század technikai erőivel föl nem ruházott emberre nézve teljesen lakhatlan, szomorú vidék. Lakott pont csakis az egyetlen Suez városka volt, mely a Vörös-tenger közelében fekszik, hajdan tehetős kereskedőváros, midőn még az egész indiai kereskedés egyedüli útja ez volt, de a Jóreményfok körüli ut fölfedezése óta mindinkább hanyatlásnak indult, s a mü kezdete előtt nyomorult szomjuság-harlang volt. Ez rövid föld- és néprajza a suezi földszorosnak ; e tért fogja Lesseps férfias erélylyel kivitt vállalata a legkiesb paradicsommá varázsolni. Mielőtt napjaink mütani hőse, munkásai ezereivel s roppant édes vízmennyiséget fogyasztó gépeivel e tért ellephette volna, gondoskodnia kellett a szükséges édes vízmennyiségről. A földszoros két szélén fekvő tavak keserű tengervízzel voltak telve, a középső pedig épen ki volt száradva; honnan vegye tehát a tömérdek édes vizet , melylyel nemcsak munkásait, hanem a keletkezendő városok lakóit is föntartani lehessen ? ez volt a legnyomasztóbb kérdés a Dagy vállalkozó előtt. Egy mózesi csodavesszö bizony minden zavarból kimenthette volna, mert akkor minden mérföldre egész kényelemmel bő forrást fakaszthatott volna, ha ugyan sziklára akad; a 19-ik században már csak természeti tényezőkkel lehetvén számolni, Lesseps is ezekre volt utalva. A Nil folyam, mely egyedül képes ily rop pant igényletnek megfelelni, 22 mfnyi távolságban fekszik a tervezett csatornavonaltól s mégis, mert közelebbről nem lehetett, a Nil- töl vonandó vízvezetékre kellett magát elhatároznia. *) Egy Alexandrából néhány hó előtt érkezett levél igen szép adatokat tartalmaz a Suez-táránlat vagyon-állapotát illetőleg. — A társulat addig fölvett tőkéje tesz 173 millió forintot, ebből folyó év máj. 1-jéig elhasználtatott 146 millió, s igy a még deczemberig folytatandó ásatásokra maradt még 27 m. frt. Ezenkívül van a társulatnak a csatorna hosszán 5100 hold földje s a csatorna közepe felé egy uradalma, mely mai kevésbbé értékes állapotában is 40 millió irtot ér meg. Hogy a csatorna kifizesse magát, s legalább 5% jövedelmezzen, a befektetett 120 millió frt. után 6 milliót kell jövedelmeznie, másik 6 milliót a csatorna föntartására, s igy 12—14 millió frt. — E roppant összeg csak úgy lenne remélhető’, ha a csatorna 60—70 millió mázsa terhet közvetíthetne^ s mázsájától 20 krnyi vámtét vétetnék föl. Ily roppant forgalmat azonban (mely a jelen világ-forgalom ’/i-adát tenné ki) a csatorna jelen állapotában még nem közvetíthet, mivel erre sem elegendő mély, sem oly széles, hogy nagyobb tengeri gőzhajók egymásnak kitérhetnének: okvetlen szükség lesz ez okból minden másfél mfnyi távolnyira egy tavat ásni, melyben a hajók egymásnak kitérhetnének. Legsürgősb teendő volt tehát az édes vízcsatornának elkészítése, mely ma 8 öl széles és 4'A láb mély víztömeget vezet a földszoros közepéig, azon már több Ízben említett, kiszáradt s a bennszülöttek által Timsah (krokodil) tónak nevezett medencze közelében levő nagy víztartóba (neve : Vadi-Tumulat,) honnan mind az e Tim- sah-tó mellett épült Ismailia városa, mind Suez, s a csatornamenti munkástelepek, mind végre a Közép-tenger s az olt elterülő Mensah- le-tó partjain, épen a csatorna bejárásánál, mesés gyorsasággal épült Port-Said kikötő-város, tehát az egéss csatorna hossza, göznyomat segélyével láttatik el a szükséges vízmennyiséggel. Ez kétségkívül az egész vállalat egyik legnagyszerűbb vonása, legmeiészebb tervezet, melynek illő méltánylására csak úgy vagyunk képesek, ha az előttünk ismeretesebb honi térviszonyokat véve alapul, megjegyezzük, hogy ép annyi, mintha Buda és Győr s az ezek közt fekvő egész térség a Drávából vezetett vízzel volna ellátandó. Még óriásibb nehézségekkel kellett megküzdeni magánál a 25 láb mély, 360 láb széles tengeri csatorna készítésénél. Azon 20,000 félmeztelen napszámos, kiknek havonkinti kiállítására az egyiptomi pasa magát szerződésileg kötelező, távolról sem felelt meg Lesseps óhajainak, s ezekkel a munka, Isten tudja, mikor fejeztetett volna be. Ezektől szabadulni nagyon szivén feküdt, s valóban Napoleon császár közbenjárására sikerült is kieszközölni, miszerint az alkirály e kötelezettségét 33'/2 millió frt. lefizetésével megváltá. E percztöl fogva bámulaudó erélylyel folyt a munka, s babár még újabban is 12,000 ember, 20,000 ló s teve volt állandóan foglalkoztatva, mégis az emberek s állatok 100 ezreit vaskaru rabszolgáink, a gépek tevék nélkülözhetökké. Egyedül az utóbbiaknak köszönhetjük, hogy e mü 9 év alatt már befejeztetett; mily távol állna még ez a bevégzés pillanatától, ha már több év óta 10 talajszaggató, 20 földvájó, 30 zuzökos, 70-nél több homokkotró-gép, 18 szemét- é8 iszapmeritő-, 60 gőzgép, 14 gözmozdony, 100-nál több földelhor- dó hajó szüntelen alkalmazásban nem lett volna! A múlt évben még egy nagy pénzügyi akadálylyal is meg kelle e vállalatnak küzdeni, a töke ugyanis nem napjaink vérmes reményeivel tekintett Suez felé, hanem igen is tartózkodó és bizalmatlan volt, a vállalatnak pedig még 40 millió írtra elkerülhetlen szüksége volt, mert már az utolsó 2 évben havonkint 200,000 írtba került. E zavarból a franczia császár és országgyűlés segiték ki azáltal, hogy sorsjáték engedélyt adtak a vállalatnak, mely tavaly 16 milliót jövedelmezett, s az idén a hátralevő 24 milliót kétségkívül előte- remté. Szólnunk kell még azon két városról, mely léteiét e közlekedési vállalatnak köszöni, t. i. Port-Said és Ismailiáról. Port-Said azon keskeny homokzáváron keletkezett, mely félköralakban ölelve körül a Mensahle-tavat elzáráazt eddig a Közép-tengertől. — Már előadtuk, hogy az építkezésekre egyedül alkalmas édes viz mily nagy természeti akadályok legyőzése mellett nyerethetett, itt van helyén fölemlíteni, hogy a homok e birodalmában még építőköveket sem lehetett találni, s igy a legnagyobbszerü építkezéseket vegyi utón készített kövekkel kellett létrehozni.így azon két kikötö-partépitmény- hez (molo), melyek egyike 8000, másika 5760 lábnyira nyúlik a Közép-tengerbe, a köveket homok, mész és cementnek vizzeli egybeve- gyitése és 10 köbméternyi mintákba öntése által nyerték; az igy előállított cyklops-nagyságu kövek mindegyike 400 mázsát nyomott, s daczára roppant nagyságuknak, mégis 350,000 darabot igénylett e leendő világváros partépitménye. Ennél sokkal érdekesb várossá lett a csatorna-igazgatóság székhelye, Ismailia, mely a csatorna menete felén, 9 mérföldnyireaz előbbi kikötő-várostól, az édes vízcsatorna s a Timsah-ló tövében
