Eger - hetilap, 1869
1869-11-11 / 45. szám
356 delni? Erre Lónyay pénzügyminiszter felelt, kijelentvén, hogy a kérdéses vasútvonal építésére nézve a szükséges tervezetek és előmunkálatok most tétetnek meg a közlekedési minisztériumnál, s mihelyt azok teljesen be lesznek fejezve; úgy hiszi, a kiépítést semmi sem fogja akadályozni,mert az erre szükséges pénz készen áll. — Pri- leszky Tádé interpellálta a pénzügyminisztert: Minő intézkedéseket léptetett életbe a pénzváltság által sújtott ipar érdekében, s mit szándékozik még ez érdekben tenni? A pénzügyminiszter azt felelte, hogy bár a kormánynak nem föladata, akár a magánhitel, akár bizonyos iparágak hiteiének emelésére egyenes befolyást gyakorolni: mindamellett, midőn a pénzválság közeledett, a pénzügyminisztérium megtette mindazon intézkedéseket, melyek hatalmában állottak. Intézkedett ugyanis, hogy a bécsi bank hitelezése kiterjesztessék, ennélfogva a pesti fiókbank dotatiója több millióval fölemeltetett; továbbá a pénzügyminisztérium a kezelése alatt levő s haszon- hajtólag elhelyezett pénzből több millióra menő összeget fordított a pénzválság enyhítésére. Miután a pénzválság még folyvást tart, ő és a kereskedelmi miniszter legközelebb értekezletet tartottak a pesti kereskedelmi testület legkitűnőbb tagjaival, s a ház — úgymond — meg lehet győződve, hogy ha mód és alkalom nyujtatjk a kormánynak arra, hogy hizonyos pénzösszegeket teljes biztonsággal bizonyos iparágak fölsegélésére hitelnyújtás által fordíthasson, ezt a kormány készséggel fogja tenni. — Ugyancsak a pénzügyminiszter felelt a bankügyben Irányi Dániel és Jókai Mór által hozzá intézett inter- pellatiókra is, s kijelenté, hogy ö ugyan mint magánegyén a bankszabadság mellett nyilatkozik; de mint pénzügyminiszter s mint képviselő is tartózkodnék azt még sok más, ezzel szoros kapcsolatban álló kérdés megoldása előtt hazánkban alkalmazni. Legczélszerübbnek véli egy országos euquéte-bizottmány kiküldését, mely ez ügyben indokolt véleményt adjon. S mindjárt adott is be egy határozati javaslatot ez értelemben. Ezután áttért a ház a napirendre, a vallás- szabadságról szóló törvényjavaslat tárgyalására, melyet Irány Dániel nyújtott be. A központi bizottság e törvényjavaslat elvetésével azt indítványozta: Utasítsa a ház a minisztériumot határozatilag, hogy a teljes és átalános vallásszabadság, egyenlőség és viszonosság gyakorlati kivitele iránt mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen az országgyűlés elé. Tisza Kálmán is adott be egy határozati javaslatot. Erre hosszabb vita keletkezett, mely csak a következő (nov. 5-iki) ülésben fejeztetett be névszerinti szavazással, midőn a többség, Irányi és Tisza javaslatainak elvetésével, a központi bizottság javaslatát határozottá emelte. A f. hó 8-iki ülésben Tóth Kálmán törvényjavaslatot nyújtott be a hirlapbélyeg megszüntetése iránt. Báró Eötvös József mint helyettes miniszterelnök felelt Simonyi Ernőnek a dalmatiai fölkelésre vonatkozó interpellatiójára. Válasza ez: A fölkelés a tartománynak csak egy kisebb részére van szorítva, s minden intézkedés megtétetett a zavargás loealisálására. A zavargások okául a kormány egyelőre csak a védtörvényt tekintheti, mindenesetre ez volt az ürügy; amennyiben más okok is léteznek, az csak a zavargások elnyomása után teendő vizsgálatból lesz megtudható. Végül kijelenti, hogy a közös külügyminisztérium eddig nem tett lépéseket a Portánál a béke helyreállítása czéljából, s azt hiszi, hogy erre ezentúl is alig lesz szükség. A ház e választ tudomásul vette, és Simonyi Ernő is megnyugodott benne. —-Miután végleg megszavaztatott a büntetőtörvényekre vonatkozó törvényjavaslat, s Lónyay Menyhért benyújtotta a közgazdászai minisztérium 1870-iki költségvetését: a ház megkezdette az általános vitát, a pénzügyminiszter azon határozati javaslata fölött, mely a bankügyben egy szakbizottság kiküldését indítványozza. A cattarói fölkelés. Az utóbbi héten a fölkelés színhelyéről kedvezőbb hírek érkeztek, s némely hirlaptudósitók már is azon reményben ringatják magukat, hogy az egész fölkelés rövid nap alatt teljesen el lesz nyomva. Mi azonban nem osztjuk ezen vérmes reményeket, melyekre főleg egy zárai távirat szolgáltatott okot. E távirat t. i. nov. 2-ról jelenti, hogy Dalmatia helytartójánál egy 30 személyből álló küldöttség- jelent meg Zuppából, mely meghódolást ajánlott, s bevallá, hogy nem a honvédelmi törvény, hanem a szerb és szláv részről való buj- togatás okozá a fölkelést. A pópák és más izgatók fanatizálták a népet, a mennyiben idegen segélyt helyeztek kilátásba. E távirat megerősíti azt, a mit már úgyis mindenki sejtett, t. i. hogy idegen izgatás idézte elő a fölkelést. Azonban Zuppa meghódolása nem nagy jelentőségű, mert sem a fölkelés központjául nem szolgált, sem nem oly pont, mely a csapatok működésének alapul szolgálhatna. Különben, ha a tudósításoknak hitelt adhatunk, a helyzet anynyiban kedvezőbbé változott, amennyiben a csapatok most már nem kénytelenek csupa védelemre szorítkozni, hanem támadólag lépnek föl, s a fölkelők, kik többnyire mindenütt tetemes veszteségűkkel nyomatnak vissza, kezdik elveszteni bátorságukat, miután külse- gélyre ez idő szerint nem igen számíthatnak. A montenegrói fejedelem ugyanis ismételve biztosította a bécsi kabinetet, hogy teljesen semleges marad, s tiltakozik azon gyanúsítás ellen, mintha a fölkelőket gyámolitaná. Miklós fejedelem magatartására valószínűleg az is befolyással volt, hogy a franczia kormány komolyan ajánlotta neki a semlegességet, mert ellenkező esetben a Portát nem lehetne akadályozni,hogy suzeraini jogát szabadon s érdekeinek megfelelőleg gyakorolhassa. Oroszország is mindenkép igyekszik magát azon gyanúból kitisztítani, mintha a fölkelést titokban támogatná. Mint Becsből jelentik, minden fölszólitás nélkül ajánlotta, hogy Montenegróra loyalis befolyást gyakorol, s egy futárt küldött komoly előterjesztésekkel Miklós fejedelemhez. Oroszország ezen „jó szolgálatai“ azonban nem tisztítják ki öt teljesen a gyanúból. A lapok Írják, hogy a czár Livá- diában Vukalovicsot, a hírhedt szláv izgatót fogadta, s állítólag tetemes pénzösszeget is bocsátott rendelkezése alá. Meglehet azonban, hogy az orosz kormány azon meggyőződésre jutott, hogy a tettek órája még nem érkezett el, s most visszavonulót fuvat. A fölkelök hadviselési módjáról Írják, hogy nagyobb tömegekben rendszerint nem mutatják magukat, hanem néhányan elbújnak valahol, s onnan jól irányzott lövéseket tesznek a közeledő katonákra, s aztán nyom nélkül eltűnnek. A fölkelők iszonyú kegyetlenségeket követnek el. A kezeik közé került sebesülteket borzasztó módon meggyilkolják. Láttak hullákat levágott fülekkel és orral, némely hullák több mint 30 szúrás és vágással voltak eléktelenitve. A működő csapatok fölött a parancsnokságot legújabban gr. Auersperg vezérőrnagy vette át rendkívüli teljhatalommal, ki egész eréljlyel kezdette meg a támadó műveleteket. Örömmel ven- nök, ha azon nézetünket, hogy a fölkelés elnyomása még hosszabb időt veend igénybe, a tények megczáfolnák. Buduából nov. 7-én távirják, hogy a csapatok Poborit több óráig tartó csata után elfoglalták. A fölkelők részben megadták magukat, részben szétszórattak. Pobori és Udina helységek,melyek részt- vettek Staujevics erődnek megrohanásában, fölégettettek. A fegyveres ellenállás ezáltal véget ér a Cattaro és Budua közötti hegységekben. A fölkelök Stanjevics erődöt lépbe röpítették. Politikai hetiszemle. Napoleon császár szándékairól a mindinkább növekedő mozgalommal szemben semmit sem tudhatni határozottan. Annyit mint bizonyost beszélnek, hogy a császár Napoleon herczeg előtt odanyilatkozott volna, miszerint az ösvényen, melyre lépett, megmarad, a jelenlegi minisztériumot megtartja, s ha a kamarában többsége nem lenne, a kamarát föloszlatja. — A középpárt vezérei és a majoritás néhány tagja közt alkudozások folynak jelenleg oly czélból, hogy uj majoritást alakítsanak; azonban nagyon kétes,lesz-e ez alkudozásoknak eredménye. — Ledru Rollin, a külföldön élő hires republieanus, hir szerint elfogadta a képviselő-jelöltséget, valamint Rochefort is, ki azonnal útnak indult Páris felé, de mint egy nov. 6-iki távirat jelenti, a mint a franczia határokat átlépte, azonnal elfogatott. A belügyminiszter azonban a választások tartamára szabad menetelt engedett neki a császár rendeletére, ki állítólag igy nyilatkozott: „Akaratom, hogy Rochefort ellenemben a népképviselők mentességét élvezze.“ — Múlt hó 31-én a compiégnei parkban egy Philippe nevű egyént fogtak el, iki állítólag merényletet akart Napoleon császár ellen elkövetni. Vallomásai után azonban őrültnek tartják. Spanyolországban miniszterválság volt. Silvela és Arnanaz u- nionista miniszterek kiléptek a kabinetből, s helyökbe Martoz külügyi, Figuerola pedig pénzügyi miniszterré neveztetett ki. A kabinetben még csak egy unionista van, Topete, tengerészeti miniszter, ki már három ízben beadta lemondását, de Serrano nem fogadta azt el. Topete ennek daczára fóntartotta lemondását, s az „Imparcial“ szerint, a tengerészeti ügy ideiglenes vezetését Prim fogná átvenni. Más hir szerint Prim kinyilatkoztatta volna, hogy Topete kilépése esetére ő is lemond. Prim az okt. 31-iki cortesgyülésben kijelentette, hogy az ostromállapotot rövid idő alatt megszüntethetni reméli; ez azonban nem történhetik tüstént, mivel még 3 fölkelő-csapat létezik, s mivel a katonai törvényszékeknek még több ügyben keilend Ítéletet hozniok. Ha az ostromállapot megszűnik, az 52 republieanus képviselő ismét be fogna lépni a cortesgytilésbe. — A királyválasztás irán
