Eger - hetilap, 1869

1869-11-04 / 44. szám

a vizsgálat befejeztéig hivatalába visszahelyezte, (le mihelyt a befejezett vizsgálatból kiderült, hogy hanyag és szolgálatra képtelen, maga a k. biztos volt az, a ki a jegyzőt hivatalától elmozdította.

Az interpellate további folyamában fölhozza a t. képviselő ur, hogy Gyöngyös városának magánügyvéde és épen nem tisztvise- je, Himfy József, a választásra való befolyása miatt hivatalától fölfüggesztetett. Itt is a tényállás tévesen van előadva, mert először Himfy József Gyöngyös városának főügyésze, és másodszor ellene blintenyi- tési vizsgálat lön elrendelve, és ezen vizsgálat következtében a k. biztos őt a belügyminiszter rendelete folytán volt kénytelen hivatalától fölfüggeszteni. „Kékesy János szolgabiró jelentésére, hogy neki a patai biró az engedelmességet hivatalból megtagadta, az engedetlenség megbüntetése helyett, Pata községe más szolgabiró járásába tétetett át.“

Erre válaszom a következő: Patán f. é. jan. bó 3-án nagyobb- szerii verekedés történvén, az erről tudomással birt Kékesy szakaszbeli szolgabiró a vizsgálatot csak a királyi biztosnak ugyanazon hó 14-én kiadott rendelete következtében kezdette meg, és akkor is oly lanyhán és részrehajlólag eszközölte, hogy az ottani izgatottság be szüntetése tekintetéből a királyi biztos szükségesnek látta, a vizsgálattal Kaszap Bertalant, azon járás főszolgabiróját megbízni; és ez alkalommal a patai elöljáróság és nevezett szolgabiró közt kifejlett kellemetlen súrlódás következtében ugyanazon szolgabirót arra is fölhívta, hogy a szolgálat érdekében Pata községnek egy más szol- gabirói szakaszba leendő beosztása iránt intézkedjék.

„Fiizes-Abonyban a balpárt befolyásos választóit, számszerint 6-ot, utczai kihágás vádja miatt miuden Kihallgatás nélkül martius

20-án elf'ogattatta, és miután kiderült, hogy Antal Imre akkor, midőn a vádban forgó tény történt, otthon sem volt, két heti fogság után szabadon bocsáttatott.

„Pár nappal ezen elfogatások után több fiizes-abonyi lakos, az elfogottakért kérelmezők, megjelenve a királyi biztos előtt: szitkok közt azon válaszszal kergette el: hogy hamég egyszer alkalmatlankodni mernek, őket is elfogatja.“

E kérdést illetőleg a dolog úgy áll: hogy a kir. biztos az elfogat,ás iránt csak egész átalánossáabau intézkedett, meghagyván az illető szolgabirónak, hogy miután Fiizes-Abonyban f. é. mart. 17-én 21 ház s azok kerítésének megrombolásával nagyobbszerii verekedés történt, a nyomozást rögtön teljesítse, s a bűnösöket tartóztassa le; de a letartóztatandó személyeket nem jelölte ki. Antal Imre is tehát nem a k. biztosnak specialis utasítása folytán, hanem bírói vizsgálat után, az illető sz. biró rendeletére lett elfogva. Továbbá a hevesmegyei választás körül történt kicsapongások tárgyában ekkor már Borsodmegye lévén az igazságügyi minisztérium által delegálva, — nagyon természetes: hogy a k. biztos a letartóztatottak szabad lábra helyzése iránti kérelmet nem teljesitheté, hanem a folyamodókat e kérelmük tárgyában a borsodmegyei delegált törvényszékhez utasította.

Folytatja tovább a t. képv. ur: a fügedi kerület jobboldali választóit, kiket Majzik Viktor főszolgabíró verekedés miatt a megyei fogházba kisértetett, a kir. biztos szabadon bocsátotta, megparancsolván egyszerűen a várnagy által írott rendeletben a fügedi bírónak, hogy a hazatértekért 24 óra alatt kezesleveleket terjesz- szen be.

A különböző politikai vélemény-árnyalatú fügedi és boczonádi lakosok közt verekedés fejlődvén ki; daczára annak, hogy a végrehajtott vizsgálat szerint mindkét községbeliek egyenlően vétkeseknek találtattak, a főszolgabiró által csak Fügéd községbeliek kisértettek be a megye börtönébe, a boczonádiak pedig a törvényszék e részbeni intézkedéséig kezesség mellett szabad lábon hagyattak; miért is a kir. biztos az alispánt oda utasította: hogy a kihágásban egyenlően részeseknek találtak iránt egyenlő eljárás alkalmaztassák, az azonban, mintha a k. biztos rendeletet irt volna a fügedi bírónak a kezes levelekuek 24 óra multáni beküldése végett, merőben alap- t a 1 a n.

„Mig ezek történtek — mondja a t. képv. ur — azalatt a másodalispán mint a megyei törvényszék elnökének meghagyta, hogy mindazoknak, kik a választási mozgalmak következtében a megyei fogházba letartóztatva vannak, ügyeibe se ö, se a törvényszék ne

avatkozzék, sőt a várnagynál, illetőleg börtönöméi a letartóztatottakat rokonaik látogatásától is eltiltotta." — Mi azon pontnak első részét illeti, igaza van a t. képviselő urnák, csakugyan azt mondta a kir biztos, hogy a megye egyátalában ne avatkozzék a letartóztatottak ügyébe, s ezt tette azért, mert azon időben már Borsodmegye tvényszéke deiegáltatott. A mi azonban ezen pontnak második részét illeti, mintha a kir. biztos a várnagyot külön utasításai látta volna el, kénytelen vagyok ezen állítását lévedésen alapúknak állítani, mert a váfnagy börtönügyi szabályaiban a királyi biztos egyátalában nem tett semmi változást; és a várnagy ugyanazon szabályok szerint járt el a kérdéses egyének irányában, a melyek minden egyéb fegyenezre nézve ott érvényben voltak és vannak. — Azt mondja továbbá at. képv. ur, hogy Kékesy, Isaák, Szentkirályi szolgabirá- kat és Szabó Frigyes csendbiztost, a megyének kitűnő és jeles tisztviselőit, a korteskedések ürügye alatt fölfüggesztette, s helyükbe jobboldali egyéneket nevezett ki. Ezek t. ház, többek között azon tisztviselők, a kik a márczius 2-iki rendeletét a kormánynak, mely a választási izgalmak lecsillapítására hozatott, a választás befejezése után hirdették ki. (Derültség.)

A kir. biztos nagyon helyesen tette, hogy a hanyag tisztviselőket, a kik kötelességüket nem teljesiték, hivatalaiktól fölfüggesztette.

Különösen pedig kénytelen volt ezt tenni azon CS' nöbiztosra nézve, kinek neve Szabó Frigyes, azért, mert a vizsgálat nyomán kitűnt, hogy az a letartóztatottakon embertelen kínzásokat követett el. Hanem ezen kívül, a mit a t. képv. ur nem említett a kir. biztos hivatalától szintén fölfüggesztett egy egyént. Szederkényi aljegyzőt, ki ellenszegülve a minisztérium azon rendeletének, a mely a dec. 14. megyei határozat köröztetését. eltiltotta, a határozatot aláírta, kinyomatta, és szét is osztatta. (Fölkiáitások a szélbalró): Nem áll!)

Végre van még egy pont az interpellatióbau, mely igy hangzik; A kápolnai kerületi kép\iselöválasztást megelőző három nappal Füzes-Abony, Kaál, Erdőtelek és Mező-Tárkányt, mint túlnyomó balpárti községeket, minden alapos ok nélkül katonasággal megszállttá, s a katonaság Tóth Lajos füzesabonyi választó udvaraira szuronyos fegyverekkel nyomult be, hogy az értekezletre gyülekezett balpárti képviselők intimidáltassanak.

Erre nézve van szerencsém elöterjeszni.

Hogy a kápolnai második választást megelőző több helységbe katonaság szállásoltatott el, ez a királyi biztosnak nemcsak hatáskörében, de a közbiztonság érdekéből kötelességében álló helyes intézkedés is volt, melyet tökéletesen indokol azon előzmény, hogy a Kápolnán első Ízben meghiúsult választást megelőző napon Fiizes- Abonyban az élet- és vagyonbiztosságot veszélyeztető csataszerü verekedés volt, és hogy Kaál helységben az átvonuló választók többszörösen megtámadtatván, azoknak biztonságáról, valamint a csend és rend háboritlan föntartásáról gndoskodni, a kir. biztosnak teendőihez tartozott.

Ezek azok, t. ház! miket részint a kormány, részint a kir. biztos eljárásának fölvilágositására szükségesnek tartottam elmondani. A kormány meg van győződve, hogy mind az ö, mind af kir. biztost eljárása törvényes és correct volt, és hiszi, hogy’ezen meggyőződését, a t. ház is osztani fogja. (Elénk helyeslés jobbról.)

E beszéd után Németh Albert kérte, hogy tekintve e tárgy nagyszerű fontosságát (nevetés); tekintve a megye közönségén a Királyi biztos által elkövetett grassálást (nevetés); tekintve a kormány által elkövetett törvénytelenségeket (nagy nevetés): e válasz tárgyalására külön határidő tűzessék ki. Ellenkező esetben indítványt fog beadni az iránt, hogy a ház a kormány eljárását Hevesmegye irányában határozatilag roszalja; ezzel kapcsolatban indítványozni fog egy határozati javaslatot, mely a királyi biztos által elkövetett sérelmek (!) következtében a kir. biztos megbüntetése és az illető sérelmeket szenvedteknek adandó elégtétel iránt intézkedjék; végre jelenti, hogy még ez ülésszak alatt oly törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni, mely pro futuro Magyarország megyéinek önkormányzatát a királyi biztosok exmissiójától biztosítsa. ■— Németh Albert indítványát külön tárgyalási nap kittizetése iránt a többség nem fogadta el, hanem 132 szavazattal 105ellen a háza miniszteri választ egyszerűen tudomásul vette.