Eger - hetilap, 1869

1869-02-04 / 5. szám

36 hatással van, s a közönség csak újabb igazolását látja benne a De­ákpárt politikájának. A pártharezok, melyek imént megindultak, in­tensiv hatásúak és széles elágazásuak lesznek,de óhajtanék, hogy a harcz a parlament arénáján maradjon, saszó teréről másho­va ne tereitessék. Századok óta küzdenek Angliában, a Parlamen­tarismus classicus földén, a toryk és wighek pártjai, s ki tagadná, hogy eme harcz üdvös volt az ország életére? Ámde a kevésbbé parlamentaris országot, Lengyelországot a sirba tasziták a pártok egyenetlenkedései, — okuljunk e példán, mert: Minden nemzet addig nemzet S boldog nép, Mig egymás hajába nem kap És nem tép ! Népünkről is mondatott régen : Jugi inpatiens, libertatis incapax. Rajtunk áll, ezen állítást megczáfolni. Politikai hetiszemle. Eger, febr. 3. Néhány nap múlva megtudjuk, elfogadta-e Görögország a conferentia nyilatkozványát vagy sem? E nyilatkozványnyal Wa- lewski múlt hó 28-án érkezett Athénbe, s azt azonnal átadta a görög kormánynak. A válaszra 8 napi határidő tűzetett ki. A távirat, mely e hirt meghozta, hozzáteszi: hogy remélhető, miszerint az at­héni kormány engedni fog a conferentia határozatának. De kedve­zőtlen hírek is érkeztek, melyek szerint a görög kormány hajlandó volna ugyan a kiegyezésre, azonban békülékeny érzelmeit a kedé­lyek növekvő ingerültsége mellett nem emelheti érvényre. Az „In­dependance“ londoni levelezője egész határozottsággal Írja, hogy Görögország a hatalmak nyilatkozványait nem fogja elfogadni, s a párisi „Liberté magától a görög meghatalmazottól ugyanerről érte­sült. Ha e hir megvalósul, akkor a háború kitörésén Török- és Gö­rögország közt alig lehet kételkedni. Ez esetben a conferentián képviselt hatalmak, a „N. Fr. P.“ szerint, elöleges megállapodás szerint, egészen magukra hagyják a háborút viselő feleket, s intéz­kedéseket tesznek, nehogy a fölötte kényes helyzetet az arra köztu­domás szerint nagyon is hajlandó elemek kizsákmányolják. Hasonló értelemben nyilatkozik a „Public“ és a „France.“ Spanyolországban furcsa dolgok történnek. A burgosi kor­mányzó, midőn a székesegyház levéltárába ment, hogy ott hivatalo­san leltárt készítsen, megöletett. A bűntett egy fanaticus szerzetest terhelne. A gyilkosság hire nagy izgatottságot keltett Madridban, mely a pápai nuncius és a papság ellen intézett demonstratióban nyilvánult. A pápai czimert a nunciaturáról „Le a nunciussal! Éljen a vallásszabadság!“ kiáltások közt leszaggaták s elégették. Mintha a gyilkosságért a nunciust és a papságot felelőssé lehetne tenni! A nuncius a franezia követségi palotában keresett menedéket. A „N. Fr. Pr.“ szerint, a lakosság a nuncius palotájától a cultusmi- niszterium palotája elé vonult, hol a nuncius rögtöni eltávolítását követelte; mire az alállamtitkár kijelenté, hogy a kormány fölfüg­gesztette a nuncius járandóságának fizetését, s megvonta tőle a teljhatalmat. Ezzel ellenkezőleg más lapok azt Írják, hogy a de­monstratio folytán az összes diplomatiai kar előterjesztvényt nyúj­tott át az ideiglenes kormánynak, melyre Serrano sajnálkozását fe­jező ki a demonstratio fölött, s állítólag kijelenté szilárd eltökélését, a közrend föntartásáról és arról gondoskodni, hogy a Spanyolor­szággal barátságos viszonyban élő klilhatalmak képviselőinek sért- hetlensége megövassők. Végül megemlítjük a madridi hivatalos lap azon tudósítását, hogy Burgosbau a föesperes, 13 kanonok s 20 más személy fogatott el a burgosi gyilkosságbani bünrészesség gyanúja czimén. Madridból érkezett levelek szerint, a választás eredménye kö­rülbelül a következő: 81 unionista, 20 manarchicus democrata, 156 progressista, 2 moderado, 18 absolutista, 74 köztársasági. Minthogy azonban ez utóbbiak számára még hét utólagos választás szükséges, számuk valószínűleg föl fog menni 80-ra. A carlisták Spanyolországban erősen mozognak. A kormány kényszerítve látta magát,egy hadtestet fölállítani, melynek föladata, az északi tartományokban a carlisták ellen operálni. Madridi jól ér­tesült körökben tudni hiszik, hogy a carlisták húszezer fegyveres emberrel rendelkeznek, s a harcz márcziusban meg fog kezdetni. A „GauloÍ8“ Madridból a következő fontos hirt jelenti: Szem­ben a reaetióval és azon nehézségekkel, hogy az ország összes sza­badelvű pártjai számára elfogadható trónjelölt találtassák, elhatá­roztatott, hogy a legfelsőbb végrehajtó hatalom három személyből álló bíróságra ruháztassék, mely valószínűleg Prim, Serrano és Ri- veroból álland. Ez által a köztársaság egyszerűen kikiáltottnak tekintetik. A porosz képviselőház jan. 29-ki ülésében a hannoverai királyt megfosztották vagyonától. A vita elég élénk volt, mert voltak, kik a nemzetközi jogra hivatkoztak, mint a mely a magánvagyont sért­hetetlennek nyilvánítja. A nagy többség azonban nem engedett, s 256 szóval 70 ellenében kimondották az elkobzást, elvetvén a köz­vetítő indítványokat is. — Poroszország ért nem csak az ország-, ha­nem a magánvagyon-rabláshoz is. Bukarestből Erdélyt illetőleg memorandumot szándékoznak intézni a hatalmakhoz, melyben ki lenne fejezve, hogy Erdélynek joga van önállóságra; Románia nem akarja bekeblezni, de Magyar- ország se keblezze be. Erdély képezzen önálló fejedelemséget, mely a nemzetiség azonossága folytán némi szövetségben állana Romá­niával. Oh! oh! Levelezés. Jász-Apáti, jan. 29. A föld sokáig mozgott lábaink alatt, fájdalommal kelle érez- nünk ennek kellemetlen hatását. Nem volt nyugtunk nappal, nem voltunk biztonságban éjjel. A napjainkban divó skepticismust, jólle­het különben sem vagyunk részesei, teljesen félre kellett tennünk, és minden reservata nélkül, apodiktikai biztossággal elmondhattuk Galilei földgolyónkra mondott állítólagos szavait :„et tarnen move- tur.“Irtunk erről annak idején siralmas jeremiádokat is, különben véleményem szerint e csapás competens tárgya volt fájó panaszunk­nak. Azonban a rengés, Istennek hála, ismét elmúlt, de meglehet, hogy csak intermezzót tart. — A föld mozgalmát, ha lehet ily kife­jezéssel élnem, más fensőbb, szellemibb mozgalom váltotta föl. Mi lehetne e motió napjainkban más, mint épen a képviselő-választási mozgalom? Többször gondoltam ily képviselő-választási mozgal­maknál jelen társadalmi állapotaink mellett mellőzketlen és majd­nem elkerülhetlen útczai scenirozás szemlélésénél, hogy különös, de ügy van, miszerint ezek a kis kerekek — útczai kortesek — működé­sük végeredményét tekintve, a társadalom nagyszerű gépezetét hoz­zák mozgásba sokszor, sőt a legtöbb esetben öntudatlanul, hasonló­an egy nagy gépet mozgató öntudatlan kerekekhez. De úgy hiszem, helyén lesz már, hogy a dologra térjek. Kép­viselő-választási mozgalmainkról örömmel irok most, mert jász-árok­szállási kerületünkben és specifíce városunkban a Deákpárt kedve­ző helyzetét és álláspontját constatálhatom. Az átalános balpárt-han- gulat, melyről eddigi választásaink hű képet adnak, úgy látszik, meglehetős mérvben változott városunkban, és nagyrészt kerüle­tünkben is. E hangulatváltozás bensőbb okainak és rugótollainak nyomazásába, s annak pragmatikai előadásába, valamint az azt elő­idéző morális factorok ismertetésébe ezúttal nem bocsátkozom, azon­ban fönebbi állításom igazságáról tanúskodik a f. hó 17-én városunk­ban történt épületes jelenet. E napon ugyanis szép számú közönség jelent meg Király Alajos helybeli földbirtokos ur laka előtt azon czélból, hogy öt a kerület képviselői tisztére fölkérje. K. A. ur a fölszólitásra adott szép válaszában szerényen, kecsegtető s illuso- rius álmokban ringató utópiák nélkül ugyan, de correct s határozott szavakban adott kifejezést mig egyrészről köszönetének az öt meg­tisztelő bizalomért, addig másrészt az irányelveknek, melyeket megválasztatása esetében az országgyűlésen, mint a Deákpárt hive, követni szándékozik. Hatásos beszédét lelkes éljenek követték, s újulnak meg azóta folytonosan. E szerencsés kijelölést a kerület deák­párti hívei is csakhamar magukévá tették, amiről is tanúskodik is­mét a lelkes fogadtatás, melyben K. A.ur f. hó 24-én Jász-Árokszál- lásán részesült. — E fogadtatás szemtanúja nem voltam ugyan, de mindamellett teljes positivitással írhatom, hogy a város átalános lelkesedése mellett szép Uunepélylyel fogadtatott, s este fáklyásme­nettel is megtiszteltetett. Kerületünk többi községeinek hangulatáról teljes határozott­sággal még nem irhátok, mert azok nagy részében a pártok még csak $most vannak alakulóban, most kezdenek sorakozni, azonban annyit egyelőre is állitha:ok, miszerint K. A. ur megválasztatásába vetett reményünk, tekintve a hangulatot s pártállást, teljesen alapos. — Midőn azonban a tények egyszerű közlésére szorítkozom, nem hagyhatom érintetlenül a közbizalmat, melynek képviselőjelöltünk a nép önkéntes, minden pressio nélküli hajlamából örvend. Külön­ben ő e közbizalmat szerény ítéletünk szerint is teljes mérvben ki­érdemelte, mert szép képzettségében,igaz hazafiságában s ritka ügy­buzgalmában bírjuk jövő ténykedésének és magatartásának zálogát. — 0 a megkezdett alapokon akar hazánk boldogítósához járulni

Next

/
Thumbnails
Contents