Eger - hetilap, 1869

1869-08-05 / 31. szám

244

Norbert kir. tanácsos s kassai tankerületi főigazgató ur elnöklete alatt, s nagys. Vavrik Bála kir. tanácsos és megyei tanfelügyelő nr jelenlétében. Ennek eredménye: főelemi tanítóságra képesittetett 4, alelemi tanítóságra 12, alelemi altanitóságra 3, osztályismétlésre uta8Íttatott 2.

Ugyancsak a julius 10-én tartott tanképesitő vizsgára részint érsek ö excellentiájáuak, részint pedig a nagymélt. magyar kir. vallás és közoktatási minisztériumnak engedélye folytán kívülről jelentkeztek 12-en, kik közül föelemí tanítóságra képesittetett 1, föe- lemi altanitóságra 1, alelemi tanítóságra 7, alelemi altanitóságra 1, alelemi altanitóságban hagyatott 2.

Rendes jutalmaink, t. i. 168 frt. o. é. a képezde tőkéje után s 6 db. arany a Rajner alapítványból, a julius 28-án tartott „Te Deum“ után osztattak ki nagys. és főtiszt. Tárkányi József kanonok s ké- pezdei igazgató ur által, ki a számos vizsgáinkon tanúsított szelídsége- és türelmével valamint a tanári kart, úgy a növendékeket is mély halára kötelezte le maga iránt.

Végül köztudomásra hozzuk, hogy a jövő tanévi összeírás szeptember hó három végnapján fog megtartatni.

Egerben julius 28-án, 1869. Lakatos György,

igazgató tanár.

Ellenkező esetben mily elvek lennének követendők a tiszta jövedelmek megállapításánál?

IV.

Czélszerünek, és szükségesnek tartatik-e, hogy a földadóalapnak a fentebbi módon teljesítendő kiigazítása tekintetéből minden egyes község becslés alá vétessék ? vagy nem volna-e elegendő, hogy e czélra nézve a kiigazítás alá kerülő földadóalap mindenek előtt megyénkint és pedig a községek földje, népessége, kereskedelmi és éghajlati viszonyaiban kifejezett, homogeueitása szerint csoportosíttatnék, — hogy továbbá a csoportok mindegyikében a tiszta jövedelem tényezői az előrebocsátott elvek szerint, a szokásos és tényleges termési eredmények, gabua árak, s kiadások alapján csak egy községben igazittatnának ki, és hogy ezen igazítás eredményei az illető csoportok többi községeire is arányosítás utján alkalmaztatnának ?

(Vége köv.)

Kérdések a földadóreform tárgyában. ')

Ennek előrebocsátása után, az ezen czélra vezető legkivánató- sabb útnak minden oldalról leendő megvitatása s kijelölhetése végett, a következő kérdések terjesztetnek elő:

I.

Mi módon lehetne a földadó arányos felosztása, a lehető legrövidebb idő alatt, és a lehető legkisebb költséggel elérhető ? t. i. vagy a mostani adómunkálatok alapján teljesitendő általános revisio által, — vagy pedig egészen uj katasteri rendszer alkalmazása mellett.

II.

Ha a mostani kataster általános revisiója mutatkoznék kívánatosnak, tehát a katasteri tiszta jövedelem tartatnék meg az adókivetés alapjául, akkor ennek eszközlésére két mód kínálkoznék, t. i. a föld tiszta jövedelmének olyszerü megállapítása, mely a mostani körülmények között szokásos és közönséges gazdálkodás mellett, például az utóbbi 10 évnek termelési adatai szerint átlagban eléretett ; vagy pedig a katasteri alapnak a föld 10 évi adásvevési és bérlési adatainak átlaga szerint való kiigazítása.

A kiigazítás ezen két rendszerét közgazdasági szempontból tekintve, melyik ajánlatosabb, helyesebb és megnyugtatóbb a földadó arányosabb és igazságosabb megállapítására; a közönséges gazdálkodás mellett elérhető szokásos tiszta jövedelmi alap-e ? vagy pedig a mostani kataster tiszta jövedelmének az adásvevési és bérlési adatokból kifejtett tényleges forgalmi érték átlaga szerinti kiigazítás ?

III.

Ha a közönséges gazdálkodás mellett elérettni szokot átlagos tiszta jövedelme a földnek látszanék adóalapul alkalmatosabbnak, helyesek és elfogadhatók-e a fentebbi czélnak elérésére nézve a következő elvek:

a) hogy az országban előforduló tényleges gazdálkodásnak vetés forgásai hiven vétessenek fel;

b) hogy a gazdálkodási rendszernek megfelelő tettleges és át lagos termésmennyiségei alkalmaztassanak ;

c) hogy az alkalmazandó gabna és egyéb terményárak 1858 — 1867 terjedő évtized — vidékenkint kipuhatolandó átlagán alapulj auak ;

d) hogy a mivelési költségek fedezésére alkalmazandó levonási százalék szintén a nevezett időszaknak gazdálkodási életéből mentessék, és hogy kivételes esetekben, hogy a talajnak hasznositlia- tása csak nagyobbszerü beruházások által vált lehetségessé, minők például sok költségbe kerülő csatornázások, töltésezések, erdőknél telepítések, út, fausztató és zsilipépitések sat. — ezek fentartásának fejében a rendes körülménynek megfelelő levonási százalékok kellő bővítést nyerhessenek ?

') Ezer. kérdések közzétételének czélja : hogy mindazok, kik a nagy fontosságú földadó iránt érdekeltséggel viseltetnek, és a kitűzött kérdések megfejtéséhez járulni kívánnak, pontonkint tárgyalt véleményeiket Korizmies László úrhoz Pestre, a magyar földhitelintézetbe (a borítékon kiteendö folirással „földadóbeli szakbizott- mányi ügyben bérmentes“) legtovább f. é. aug. utólsó napjáig beküldjék.

Városi és megyei hírek

— Egy pompás mise öltöny (casula) érkezett e ua- városunkba, melyet Máriássy Gábor fölszenteR püspök s

'egri kanonok ur ö méltósága 1000 ftért a székesegyház részére szerzett. E miseöltönyt Sothen gazdag bécsi bankár pápa ö szentsége aranymiséjére készíttette Krickl és Schweiger hires selyemszövet és egyházi diszitmény gyárában Bécsben, azonbau a kitűzött időre nem lévén befejezve, a megrendelő el nem fogadta. A casulat föltűnő egyszerűség s müizlés teszi kedvessé. Talaja valódi ezüst, arany szőlő levélkékkel szegélyezve. Hátulsó részén egy kereszt formában, gyönyörűen díszített góth templomablak ábrában a bold, szűz, karján az isteni gyermekkel, van ábrázolva; két oldalán pedig egy-egy hódoló angyalalak térdepel, a baloldali Gábor föangyalt ábrázolván ; egy ezüst szalagon „Salve Maria Mater Misericordiae“ szavak arany hímzéssel olvashatók. A kereszt alsó részén a b. szüzéhez hasonló rámázatban sz. József van pompásan elölüntetve. Az alakoknál az arcz és kezek mindenütt a legszebb árüyalatokka! selyemből művészileg van hímezve. A casula első részén M. G. betűk vékony aranyból és a Máriássy család czimere ezüstből hímezve látható. E pompás mű a múlt hó közepén a bécsi osztrák múzeumban közszemlére volt kitéve. Püspök ur ő méltósága, mint halljuk, f. hó 15-én fog először e miseöltönyben pontificálni.

— A ciscerci rend egri kath. fögymnásiumának az 1868/9 iki tanévre szóló értesitvényéböl közöljük a következőket : Nyilvános tanuló volt 559, magántanuló 13, római katholikus 517, görög kath. 2, ágostai vallásu 1, helvét vallásu 1, héber vallásu 52. Szülőföldére nézve: magyarországi 570, csehországi l,galicziai 1,poroszországi 1. Anyanyelvre nézve: magyar 538, német 9, tót 25, lengyel 1. Érdemosztályzatra nézve: kitűnő 38, jeles 66, első rendű 311 másodrendű 78, harmadrendű 17. Gyakorolta a szépírást 170, a rajzolást 233, a testgyakorlást 372, a franczia nyelvet 21, a gyorsírást 8, a müéneklést 168, az úszást 55. Az érettségi vizsgálatokra jelentkezett 60 tanuló, kettő visszalépvén, egy pedig megbetegedvén, 57 vizsgáltatott meg, kik közül kitünően érettnek találtatott 5, érettnek 45, egy évre visszautaltatott 7. Ösztöndíjban 42, jutalomban 31, segélyzésben 74, összesen 150 tanuló volt részes. Az élvezett ösztöndijak összege 2762 frt. 82 kr; — a kiosztott jutalmaké 50 db arany 2 db. tallér és 45 ft 60 kr ; — a segélypénzeké 5893 frt. Mind e jótétemények összege 8701 frt 42 kr, 50 db arany és 2 db. tallér. — Az intézet könyvtára a lefolyt évben 83 db. könyvvel gazdagodott; több természettani eszköz szereztetett; a természettár, érem és ré- giséggyüjtemény számos érdekes tárgygyal gyarapodott.

— (Gyilkossági merénylet.) Városunkban e hó 1-én reggeli 5 órakor, a hatvani külváros 3-ik negyedében bizonyos Szarvas Antalné 70 éves özvegy öreg asszonyt, közel szomszédjában lakó E. Istvánná, azon ürügy alatt, hogy öt megkeni, egy már elkészített zsineggel meg akart fojtani.Midőn a tehetetlen öreg asszonyt hasra fektető, a zsineget nyakára szorította, s ágyából a földre rántván, fojtogatni kezdettejazonban az öreg kétségbeesetten harczolt és sikerült hóhérja körmei közül az utczára menekülnie. E. Istvánná a városi rendőrség által rögtön elfogatott, s bevallá bűnös tettét mentségül azt hozván fel, hogy a bűnös cselekedetre Szarvas Antalné házában lakó Sz. Erzsébet ösztönözte, sőt ezelőtt több hónappal már tervet is főztek ki az öreg Szarvasné meggyilkolására, s hogy azt könnyebben végrehajthassák, e czélra Ember Istvánná álomport is eszközölt, mi az orvosi rendelvénynyel együtt kézre is került. A megyei fenyitötörvény- széknek adattak át.

1