Eger - hetilap, 1869
1869-06-17 / 24. szám
188 lyet valahogy aratnia sikerült, nyomban megsemmisité a miniszterelnök, ki improvizált beszédeinek egy legsikerültebbjét tartá, s több baloldali szónok, különösen Tisza által felhozott érv értékét ad absurdum reducálta. Újra megmutatta gr. Andrássy, hogy gyakorlati államférfiu, ki a dolgok bibéjét ismeri s minden helyzetbe betalálja magát. A felirati vita eredménye: a bizottsági javaslat elfogadása mintegy száztíz szavazattal. A tényleges diadal tehát a jobboldalé, de övé az erkölcsi diadal is, mert szónokai magasan tündöklenek az ellenzék emberei felett, kik pedig ezúttal nagy tűzzel védelmezték kétségbeesett positiójukat. Cs. Gy. Politikai hetiszemle. A politikai lapok alig foglalkoznak ma mással, mint a párisi zavargásokkal. Mintegy 50 munkás és utczai csavargó vouult át a Montmartre-boulevardon 9-én este, a „Marseillaiset“ énekelve. Hasonló,sőt komolyabb színezetű zavargások történtek 10. és 11-én éjjel. Az utczai lámpák, kirakatok és ablakok bezúzattak, az újság áruló bódék felgyujtattak, egy kávéház kiraboltatott. A katonaság a rend helyreállításában komoly mérsékletet tanúsított. A táviratok szerint Párisban több száz elfogatás történt. Azonban az előfordult zavargások daczára, midőn a császár és császárné 12-én néhány utczán átkocsizott, a boulevardokon a néptömeg által mindenütt lelkesülten iidvözöltettek. E rendetlenség a választások kifolyásai. Úgy látszik, hogy Rochefort bukását párthívei nem bírják elviselni. Némelyek azt hiszik, hogy igy még is csak hajlandó lesz a császár némi engedményekre; mások szerint ellenben nagyobb szigor várható, mert, mint mint mondják, engedékenysége által csak felbátorítaná a császár a nyugtalan elemeket. A „Journal Officiel“ közli azon decretumot, mely a kamarát a képviselők mandátumának verificálása végett f. hó 28-ra egy rendkívüli ülésre összehívja. — Az egyiptomi alkirály 12-én érkezett Párisba s az Elysée palotában vön szállást. Spanyolország koronájával — mint a párisi, florenczi és madridi tudósítások hangzanak — Tamás genuai herczeget kínálták meg, ki valósziuüleg el is fogadja. Kiskorúsága alatt Serrano lenne a regens. Ha áll az, hogy a genuai herczeg a koronával megki- náltatott s azt elfogadja, akkor mintegy bizonyosnak tekinthetjük, hogy a cortesben megválasztják. — Madridban jun. 6-ikán hirdette- tett ki az új alkotmány , mire a végrehajtó hatalom tagjai letették az esküt. Az ünnepélyben részt vettek Madrid összes testületéi; az öröm általános volt nem csak a fővárosban, hanem a tartományokban is. A „Correspondentia“ szerint azon három toll közül, melyekkel az alkotmány aláíratott, egy Morreno Beniteznek, Madrid polgári kormányzójának, a másik Aleala Zamora lelkész és országgyűlési képviselőnek, a harmadik végre Bruck vicomtenak adatott. Amerikában, Kansas határán, az indiánok még folyvást mészárlásokat követnek el. Két hét alatt, mint a „Times“-nak Philadelphiából távirják, 50 telepitvényes öletett meg. Washingtonból érkezet, táviratok szerint Grant elnök egy 7 tagú bizottmányt nevezett ki oly czélból, hogy az indiánok ügyeit pontosan megvizsgálván, jelentést tegyen , miként lehetne a vad törzsek polgárosítását legjobb módon eszközölni ? Olaszország valamennyi városaiban f. hó 6-án tartották meg az alkotmány önnepélyt. Ez alkalomból Pannában némi rendetleuségek fordultak elő s a követ kamra 9 ik ülésében a belügyminiszter in- terpelláltatott is, mintha a parmai politikai hatóságok eljárása a törvényt sértette volna. Azonban Ferraris azt állítja, hogy a hatóságok törvényesen jártak el. A cubából érkezett legutóbbi tudósítások kedvezőbb híreket hoznak a felkelésre nézve; a önkéntesek, kik Dulce ellen, a fölkelők iránti engedékenysége miatt fellázadtak, a helyzet uraivá lettek. Havanna ismét nyugodt. A magy. kir. pénzügyminiszter által a szeszadó tárgyában összehívott szakbizottmány részéről egyes szakértőkhöz, testületekhez és egyesületekhez intézendő kérdések. ') A. Átalános kérdések. 1. Minő nemzetgazdászati s az ország viszonyaiból eredő alap ') Ezen kérdések közzétételének czéija : hogy a szakbizottmány tanácskozásainál kiindulási pontul fölvett alap felöl magának mindenki tájékozottságot szerezhetvén, ezen fontos, és nemzetgazdászati viszonyainkat érdeklő kérdések megoldásához tetszése szerint járulhasson. A fölvilágositások gr. Zichy Nándor úrhoz, mint a feleletek átvételére megbízott enquéte-bizottsági taghoz íntézendök e ezim alatt: „Dr. Fáik Miksa úr, a „Pester Lloyd“ szerkesztője kezeihez. Szeszadó- enquéte-tárgyban, bérmentesen.“ elvek azok, melyek a szeszfőzőknek alapúi szolgálhatnak azon követelésekre, melyeket a szeszadó törvény irányában támasztani jogosultak ? 2. A szeszadóátalény rendszere átalában minő befolyással volt a magyar szeszgyártásra? 3. A szeszgyártásnak minő helyzete van a magyar korona alá tartozó országokban az ugyanazon szabad belkelendöségi piaczczal biró osztrák örökös tartományok szeszgyártásához képest ? 4. Európa különböző államaiban s az észak-amerikai Egyesült- Államokban, a szeszgyártás és szeszadó visszatérítés iránt érvényes szeszadótörvényeknek minő hatása van Magyarországra ? 5. Mely külországok versenyeznek Magyarországgal jelenleg, vagy maradandólag a szeszre nézve és melyik piaczokon ? 6. Ezen verseny időleges-e vagy maradandó, és káros hatással van-e a magyarországi szeszgyártásra? 7. Ha igen —szállítási, közlekedési, vám- és kereskedelmi viszonyainkat, valamint consulsági képviseltetésünk módját illetőleg vannak-e segedelemre vezető rendszabályok, és melyek azok ? 8. Miféle könnyítések kívánatosak a szeszkivitel előmozdítása tekintetében külföldre, a határvámvonalon keresztül ? s az édesitett szeszitalok kivitelénél a szeszlángtartalomtól járó adó visszatérítése minő szabályok mellett volna ajánlható? 9. A szeszáregyenlöség szabályozására Magyarország minden részeiben minő befolyással volt a pesti árucsarnok (Waaren-Börse), és mi kívánni való van az árjegyzetekre (Preisnotirung) és kereskedelmi értékállapitásokra (Handels-Usanzen) vonatkozólag? 10. Minő mérvben szaporodtak a legközelebb lefolyt három év alatt, termelési képességűk mennyiségét illetőleg, azon szeszfinomitó gyárak, melyek vásárolt nyers szesz töményitésével (Spiritus-Recti- fication) foglalkoznak, és kielégitik-e a magyar szeszgyártási szükségletet ? 11. Benn az országban az eczetgyártásra és műszaki czélokra fordítandó szesz utáni adó visszatérítésére nézve a szeszkeverésnek (Denaturation) s ez iránti ellenőrzésnek minő módja volna keresztülvihető ? 12. A legutóbbi tiz év alatt (1860. évi január 1-töl kezdve) az ön vidékén mi volt évi átlagos ára, bécsi mázsánkint, a kukoriczának, a rozsnak, árpának, burgonyának, ezukorrépának és ezukor üledéknek? 13. Az 1868. XVI. t. ez. elkülönítvén a szeszfőzdéket nagyobb szemekre, melyek legalább is 30 akó vagy ennél több összes erjütar- tam mellett dolgoznak, és kisebbszerüekre, melyek 30 akón aluli összes erjütartamot használnak, az adóztatásnak evvel kapcsolatos mostani módja, a mennyiben a nagyobbszerüek adójukat megváltás útján, a kisebbszerüek pedig kiegyezkedés vagy árszabás szerint fizethetik, mennyiben mutatkozik czélirányosnak ? s ha nem czélirá- nyos ezen felosztás az erjütartam nagysága szerint, minő beosztási mód lenne e mostani helyett alkalmazandó ? 14. Vagy pedig a létező viszonyokon alapulna e a szeszgyáraknak más beosztása, nevezetesen „mezőgazdaságiakra“ és „üzlet- szerüekre ?“ s ha igen, miféle szabatosan meghatározandó viszonyok és feltételek adnák meg a szeszfőzdének azon jelleget hogy az a) mezőgazdasági, vagy b) Üzletszerű? 15. A jelenleg fennálló adó átalány ozás melyik szeszfőzdékre nézve kedvezőbb, a mezőgazdaságiakra vagy az üzletszerüekre nézve? 16 Az üzletszerű szeszfőzdék irányában a szeszadó törvény kedvezésére jogosultak-e a mezőgazdasági szeszfőzdék ? s ha igen, a) miben állana ezen kedvezés az üzletszerű szeszfőzdék jogos igényeinek sérelme nélkül ? b) ezen kedvezés a mezőgazdasági szeszfőzdék bizonyos üzleti terjedelméhez volna-e kapcsolandó ? c) és kivitel esetében a szeszadó teljes visszatérítésére vonatkozó nemzetgazdászati igények, ezen két rendbeli szeszfőzdék egymás közötti s a kincstár érdekeivel miképen lennének kiegyenlíthetők ? 17. Miképen kellene ellenőrizni, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék jellegüket meg ne változtassák? 18. Az adóátalányozási rendszer inkább megfelel-e a szeszfőzdék igényeinek, mint a czefreadó vagy szeszmérögép alkalmazása mellett a termelvényadó: a) a nyers anyag neme és minősége szerint; b) ahhoz képest a mint a szeszfőzde inkább mezőgazdasági vagy inkább üzletszerű ? c) a szeszgyártás terjedelméhez képest; d) a belmüvelet módjára nézve ; e) a szeszfőzde helyi s éghajlati viszonyaihoz képest, és f) végre az olcsó de a mellett mégis biztos ellenőrzést, valamint a lehetőleg szabad üzletmozgást illetőleg? 19. Ha nem felel meg, minő más szeszadó-rendszer felelne meg leginkább a magyar korona alatti országok érdeKeinek ? 20. A szeszadót nem lehetne-e úgy kivetni, hogy azt nem mint
