Eger - hetilap, 1869
1869-05-20 / 20. szám
156 olvasta a válaszfölirat kidolgozására kiküldött bizottság munkálatát, melyben a határőrvidék alkotmányos átalakítása s Dalmátiának a magyar korona területéhez való visszacsatolása hangsulyoztatik. Ezenkívül külön javaslatot olvasott föl a balközép részéröl Tisza Kálmán, a szélsőbal részéröl Simonyi Ernő és csupán maga részéről, „politikai s nemzetiségi szempontból,“ Miletics Szvetozár. E szerint összesen négy fölirati javaslat olvastatott föl, a tárgyalás megkezdésére f. hó 20-ika tűzetvén ki. Ezutámfölolvastattak a bíráló bizottságok jelentései. Végül némi szóváltás keletkezett a fölött: vájjon a kérvénynyel megtámadott képviselők a szállásbért igazoltatásuk előtt fölvehetik-e vagy sem ? A kérdés tagadólag döntetett el. A fölsöház bizottsága is elkészité fölirati javaslatát, mely a f. hó 13-án tartott ülésben fölolvastatott. Ugyanezen alkalommal az igazoló bizottság is benyujtá jelentését. E szerint eddig 165 tag jelent meg, 81 benyújtotta megbízó-levelét, s 124 kért rövidebb vagy hosszabb szabadságidőt. A f. hó 15-iki ülésben a fölirati javaslat tárgyaltatván, az némi módosításokkal elfogadtatott. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1869. máj. 3-án tartott rendes havi igazg. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelenvoltak : Kürthy Antal, mint elnök, Berecz Ferencz, Des- sewffy Jób, Freyburg Lajos, Hirschl Lipót, Jeszenczky Sándor és Vezekényi István, ig. vál. tagok. 12. Elnök az egybegyült tagokat üdvözölvén, az ülést megnyíltnak nyilvánítja, egyszersmind a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Jeszenczky Sándor és Vezekényi István urakat kéri föl. 13. Fölolvastatott a földművelési, ipar-és kereskedelmi minisztériumnak a gyümölcstermesztés tárgyában kelt megkeresvénye folytán kiküldött kertészeti szakosztály elnökségének következő jelentése: A földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről f. évi márcz. hó 25-én tartott igazg. vál. ülésben tárgyalt, s ugyanazon ülésből a kertészeti szakosztályi elnökségnek kiadott azon rendelete, mely szerint állapíttassanak meg azon legnemesebb gyümölcsfajok a legkisebb számra összeszoritva — melyek termesztése és művelése akár a termék nemessége és élvezetességénél, akár az illető faj bö termésénél fogva — különösen a községi kerteket tekintve — ajánlatosak. Minek folytán az e tárgyban f. hó 17-én tartott kertészeti szakosztályi ülésben, mint a kívánt értelembeni tenyésztésre legalkalmasabbak, a következő fajok állapíttattak meg: Almák, téli fajokból. I. Baráth-alma (jász-vadonka vagy jász-alma), Kräuter- Banett. II. Czigány-alma eredeti faj, sötét-piros színű, édes izü, bor- izüre hajlandó. III. Angol téli parmaine, legnemesebb fajok egyike. IV. Fekete apró mesanczki. Nyáriak. V. Szt. Iván (sz. Ignácz) almája. VI. I r ó s alma. Körték, nyáriak. I. K á 1 m á n-körte (Egerben császár-, Gyöngyösön királykörfe.) II. Valódi császár-körte (Weisse Herbst-Butternbirn.) Téliek. Southman (egri körte.) IV, K ol o m a (téli vajkörte.) Pisztráng, igen bőven termő, nem valami finom. VI. Prészel kolmár. VII. Lie gél téli vajkörtéje. Igen ajánlhatók még a esontármaguak közül: I. Az Eger vidékén igen föltűnő sikerrel, még pedig nagy részben magról tenyésztett őszi baraczk. II. Gyöngyös vidékén pedig a nyári úgynevezett k aj s z i n b a- raczk, melynek oltványai az idén is különösen keresettek voltak. III. Szilvák közül haszonra az úgynevezett magvaváló vagy beszterezei. IV. Azonnali fogyasztásra pedig az úgynevezett nagy vörös vagy lószemü szilva. Volnának még különösen tájnevezet alatt több nemesebb fajok is; de miután az összeállítást a t. minisztérium csakis a legkisebb számra összeszoritva kívánta megtétetni, — az itt elösoroltakat tehát csak mint legjelesebbeket kívánta fölemlíteni. Kelt Gyöngyösön, 1869. april 17. Berecz Ferencz, szakosztályi elnök. A munkálat egész terjedelmében elfogadtatott, s az illető minisztériumhoz mielőbb fölterjesztetni rendeltetett. 14. Fölolvastatott a földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium következő levele: „A gazdasági egyesületnek. „A lipcsei osztrák-magyar consul utján arról értesültem, hogy Nyugat-Európa több helyein, de különösen Troyes és Angereben sikeres kísérletek tétettek a selyemhernyóknak a maciura au- rantiaca leveleivel való táplálása körül. Az igy táplált hernyóknál egyátalán nem mutatkozott a hernyókór, s az előállított gubók fényesebbek lettek, mint az eper-levelekkel táplált hernyók gubói. „A fönebb megemlített ténykörülményt azért kívántam a gazdasági egyesületnek tudomására hozni, hogy a mennyiben az egylet körében selyem is termeltetnék, eszközölné az egyesület, hogy kísérletek tétessenek a különben Luisinában termő ma cl ura au- rantiaca meghonosítása s a selyméreknek maclura-levelekkel való táplálása körül. „Az egylettel szemben feleslegesnek tartom bővebben elősorolni azon tetemes anyagi hasznot, mely ezen kísérletek sikere esetén az országra háramolhatna. Kelt sat.“ Bár tudomásra az egyesület területén selyemtenyésztéssel nem igen foglalkoznak, mindamellett a levél tágasabb tudomásra juttatás végett, egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattatni rendeltetett, azon oknál fogva, hogy ha az egyesület területén s tudtán kívül találkoznának, kik selyemtenyésztéssel foglalkoznak, a fölhívás folytán ajánlott maciuralevelekkel kísérletet tenni, s az eredményről az egyesületet annak idején értesíteni szíveskedjenek. 15. Fölolvastatott a földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium levele, melyben az utóbbi időben történt méhtenyész- tés hanyatlását jelezi, egyszersmind annak újbóli fölelevenitését leginkább a gazdasági egyesületek buzgalma és gyámolitásától várja, mire ha anyagi erejük bármi irányban a kitűzött czélra elegendő nem lenne, kész korlátolt terjedelmű pénzerejéhez mérten, a méhészet emeléséhez hozzájárulni; fölhívja tehát az egyesületet, hogy beható tanulmány tárgyává tegye a méhészeti ipar pangásának okait, s hozzá ez ügyben oly javaslatot terjeszszen föl, mely a pangás közelebbi okait fölvilágosítván, ekként a további e téreni teendőkre nézve kellő tájékozást adni alkalmas legyen. A fölhívás a méhészeti szakosztály elnökének kiadatni rendeltetik oly megjegyzéssel, hogy ha a‘szükség kívánja, nemcsak saját osztályabeli, hanem más szakavatott tagokat is magához vonván, azokkal egyetértöleg, a kívánt értelemben javaslatot készítsen, s azt hovaelőbb az igazg. vál. elé terjeszteni igyekezzék. 16. Végre szóba hozatott, hogy valamint az országos, úgy a községi utakra sem fordittatik semmi figyelem, s a helyett, hogy — mint alkotmányos élettől várni lehetne, —az utak újabbak készítésével időnként szaporittatnának, még a meglevők is egészen elhanyagoltainak ; inditványoztatott tehát, hogy e tárgyban a megyehatóság kerestessék meg, s szólittassékföl oly intézkedéstételre, hogy az illető közegek által azokra minden időben kellő gond és figyelem fordittassék. Az indítvány helyeseltetett, s miután az egyesület területe nem csak Hevesmegyére, kenem a Jász-kerületre is kiterjed, mindkét hatóság megkerestetni, egyszersmind fölkéretni rendeltetett, különösen aziránt, hogy a mennyire lehetséges, a csinált utak időnként újak készítésével szaporittassanak, annyival inkább, minthogy az összeirt közmunkák jó része folytonos hátralékban marad, a le nem dolgoztatott napok pedig különben is kárba vesznek ; továbbá utasittassanak az illető tisztviselők arra nézve is,miként azon sok helyen tapasztalható visszaélés, mely szerint az utak körüli árkolásoknál az árokból kihányt földet némely birtoktulajdonos nem a saját tagjára, vagy elegyengetve az ut közepére, hanem az árkon belől közvetlen az út szélére hányja ki, mi által az út teknö-alakuvá, esős időben pedig járhatlanná válik, — ne engedtessék meg, s tétessék kötelességévé mindenkinek ily munkálatoknál a földnek saját tagjára teendő hányása; végre a tagosításoknál figyelmeztessenek az illető mérnökök, hogy a kihasítandó utakat mindenkor kellő s egyenes vonalban úgy vezessék, mint azt a közérdek megkívánja, ne pedig — mint több helyütt sajnosán tapasztalható — egyes érdekek tekintetbe vételével, a közérdekek hátrányára — kanyargós s görbe vonalokban jelöljék ki. 17. Előterjesztetett a jan.—apr. havi pénztári kimutatás, mely szerint a bevétel tesz ...................................212 frt 738/4 krt, a kiadás....................................................210 frt 52 „ m arad május hóra 2 frt 213/4 krt. Tudomásul vétetett. Kelt mint főn. Hitelesiték: Jeszenszky Sádor, Vezekényi István. Jegyzetté: Rigó Antal, titkár. 1
