Eger - hetilap, 1869

1869-04-15 / 15. szám

116 expolgármester s lapszerkesztő, a választásoknál szerencsésen meg­buktak ; az exminiszter Bratianónak azonban sikerült Cásován egy parasztgyülekezet által magát megválasztatni. A bukaresti választá­sok alkalmával a vörösek zavarokat akartak előidézni, de tervük megbukott. Az ottaui községtanácsot forradalmi magatartása miatt, egy fejedelmi rendelet föloszlatta. Biztosan remélhető, hogy Ro mániában a józan párt valahára fölülkerekedik. A romániai vörösek szándéklataira fényes világot vet a szent­pétervári „Golosz“ következő brailai levele^ „Bratiano a nap hőse, a nép bálványa ez idő szerint Rumániában. És a román nép semmi egyébről nem is beszél, mint keresztes hadjáratokról a törökök és magyarok ellen. Ezzel együtt azonban Károly herczeg tekintélye napról-napra fogy. 0 ugyanis fölöttébb békeszerető. A „sváb“-tól a nép szerint, egyéb nem is várható. Bratiano e napokban egy uj ter­vével lepte meg a herczeget: fordulna ez a nagy hatalmasságokhoz, sürgetné nálok vagy Erdélynek Romániához csatolását, vagy ugyan­csak Erdélynek részére kellő önkormányzat megadását, miután az ottani román nép alig bírja már a sok szorongattatást a magyar kisebbségtől. E terv hire csakhamar elterjedt a városban, s most már a gyermekek is kiabálják: „halál a magyarokra, halál a mi ellensé­geinkre !“ _________ L evelezések. Miskolcz, april 12. T. szerkesztő úr! Lezajlottak már, s elmondhatjuk, Istennek hála — a követválasztások. Hogy miként? az eredmény tudva van. Azért nem is akarom becses lapját a választások alatt, mint inkább az azok után történt eseményekkel röviden foglalkoztatni. A kedé­lyek azok miatt még folytonosan izgatottságban vannak, és hihető­leg csak is egy uj választás békitené ki a miskolczi Deákpártot, mely többsége daczára a balogok erőszakoskodásai s nyomása kö­vetkeztében megbukott. Hogy ez izgatottság megyénkben úgy, mint városunkban tart, volt alkalmunk a f. hó 5-én tartott bizottmányi gyűlésben tapasztalni, midőn Moesáry L. alispán, minthogy képvise­lővé választatott, a megyei határozat értelmében, hivataláról lekö­szönt. Mindkét párt hatalmasan volt képviselve a megyei teremben. Azonban a balpárt látván a jobb tömöttebb sorait, jóuak látta csön­desebben viselni magát, és tervét, melynél fogva az első alispán a másodalispán — s ez a törvényszéki elnök által, a megyék végren- dezéseig belyettesittessék, nem forcirozni, úgy amint azt a balogok természete és párttaktikája szokta hozni magával. A balpárt nejében M. D. indítványozta ezt, indokolván indít­ványát a takarékosság és a megyei béke szempontjából, mely utób­bi az uj választások miatt — úgymond — könnyen megzavartat­hatnék. De a bizottmány, illetőleg a nagy számmal összegyűlt jobb­párt elvetette, s az alispáni és egy főszolgabírói választást május hó 11-éré tűzte ki. A jobbpárt, hogy a közelgő alispáni választásra nézve tájé­kozhassa magát, ugyanaz nap délutánján a „Korona“ vendéglőben értekezletet tartott, mindenekelőtt egy 25 tagból álló küldöttséget nevezvén ki, mely az alispán és főszolgabíró személyére megállapo­dást létesítsen, a kikben aztán az egész párt megnyugodni és meg­választásukat minden kitelhető erővel keresztülvinni tartozik. Hosz- szas discussio után Bay Bertalan törvényszéki elnök első alis­pánnak, Elek Kálmán szentpéterjárási alszolgabiró pedig ugyan­azon járás föszolgabirójának jelöltetett ki. Reméljük is, hogy ha a Deákpárt oly lelkesen karolja föl ügyét, a mint kell s várni lehet, diadala bizonyos. Két évig úgyis eléggé cr- zé egy baloldali alispán „jótékony“ uralmát mindenben; hiszszük, hogy ezúttal már csak pártjából választ. A lapokból tudja t. szerkesztő ur, hogy a miskolczi déli ke­rület Deákpártja, a választás alkalmával előfordult erőszakoskodá­sok miatt, erősen fölfegyverzett óvást mellékeltetett a kiadott kép- viselői-jegyzőkönyvhöz, melyet a balpárt bizalmi egyénei is aláírtak; gondoltuk, hogy az óvást kérvényezés is fogja követni, azonban mint halljuk, az el fog maradni. Úgyis tudja a jobbpárt, hogy az uj házszabályok szerint a kellő érvekkel fölszerelt óvás annyiba véte­tik, mint ha kérvényeztek volna mellette, s meg van győződve Ugye igazságáról, bizton várja, miszerint az országgyűlés a vizsgáló bi­zottságot elrendelni s a választást megsemmiteni fogja. Sajó. Gyöngyös, april 8. Az iparkamrai tagok megválasztására kir. biztos ur ö méltósága Gyöngyös városába april 5-ikét az iparosok, és 6 ikát a kereskedők részére tűzte ki Kürthy Antal ur elnöklete alatt. Az érdekeltség, melyet a választó-közönség e nem kis fontosságú dolog iránt tanúsított, kitűnik abból, hogy a választás színhelyén mind­két nap oly számmal jelent meg, hogy a győzelmet magának bizto­sítsa Eger város iparosai és kereskedői fölött, annyival is inkább, mert e város ipar- és kereskedelmi lendülete már fekvésénél fogva is kell, hogy nagyobb legyen; de tényleg is számosabban van itt képvi­selve e két osztály; furcsa visszás dolog lett volna, ha a megválasztott kamarai tagok mind Egerből és nem Gyöngyösről mentek volna föl. Első látszatra úgy tűnik föl e sorokból, mintha mi gyöngyösiek fölényt kívánnánk gyakorolni Eger fölött. Távol legyen! lássuk csak közelebbről a dolgot. Eger város iparosai és kereskedői folyamodtak a minisztérium­hoz az iránt, hogy a választást ne a rendszabály értelmében Gyön­gyösön, hanem otthon tarthassák meg; mely kérvénynek helyadat­ván,a választás marcz. utolsó napjaira,tehát a gyöngyösi választást meg­előzőleg tűzetett ki. Kérdem : nem őket illette volna-e az initiativa, Gyöngyösnek ezt mondani: állapodjunk meg afölött: hogy egy iparos s egy kereskedő Egerből, egy iparos s egy kereskedő pedig Gyön­gyösről menjen? mint ez a Streitmann József ur által összehívott ér­tekezletben, az összehívó indítványára határozatba ment, hogy t. i. a gyöngyösi iparosok csak egy jelöltet léptetnek föl, s a másik Eger­ből küldessék. Igen ám, de a választás Egerben megtörténvén, meg­előzőleg Gyöngyös város iparosait Eger város iparosai és kereskedői méltányosságra föl nem hívták; miért nem mondották az áltatok fo­ganatosított választás előtt: „mi szavazunk a ti jelöltjeitekre, ti pedig viszont a mieinkre,“ s igy el lett volna érve a czél, hogy mindkét város e téren is képviselve lett volna. Azonban e helyett Egerben intézkedtek felölünk és nélkülünk, természetesen nekünk is hasonlag kellett tenni, minek folytán az iparosok több mint 500 szavazattal Eger 300 egynéhány szavazata ellen Streitmann Józsefet és Medvecz- ky Józsefet választották meg, kiknél is a szavazás berekesztése után az összes iparos-czéhek zászlók és zeneszó kiséret mellett tisztelegtek, mely alkalommal Streitman József ur, városunk iparos-osztályából szép tehetsége s az ipar terén szerzett dús tapasztalatai következtében a közbizalom által megválasztva, e bizalmat meleg s szívből fakadt, őszinte szavakban köszönvén meg, helyesen fejtegeté a múlt s a jövő iparkamrának nagyfontosságu föladatát. De nem akarok hosz- szas lenni, s beszédéből csak a következő passust idézem : „A mely országban az ipar és kereskedelem virágzik, ott a megelégedés s bol­dogság gyümölcse terem. “ A kereskedők a választás napján, vagyis f. hó 6-án jelöltjeik nevét zászlóra tűzvén, a városházához vonultak, hol is megkezdődvén a szavazás, a kereskedők részéről 205 szavazattal Eger 130 szavazata ellenében Kékessy Kálmán és Bernáth Ignácz választattak meg. Meg­említendő, hogy mindkét választásnál a számok tetemesen maga­sabbra ütöttek volna ki, ha iparosaink és kereskedőink a közel eső vásárokra el nem utaznak vala. A kereskedők, a szavazás bezárása után, este fáklyák világítása mellett szintén testületileg tisztelegtek, először Kékessy Kálmán urnái, ki a Schwartzkopf Adolf által hozzá intézett üdvözlő beszédre vála­szolván, kifejtette a czélt és fontos föladatot, mely felé törekedni, me­lyet megoldani hivatva lesz e kamara, ígérvén minden kitelhető módon a megye és Gyöngyös érdekeit következetes hűséggel pártolni és elő­mozdítani. Innen a menet Bernáth Ignácz úrhoz ment, ki szintén ki­elégítő szónoklattal fejtegette a föladatot, melyre őt a közbizalom meghivta. Ezután Bernáth Ignácz ur házánál Kékessy Kálmán ur el­búcsúzván a jelenvolt tisztelgőktől, az ünnepély véget ért. Szalay Pál. A Heves-szolnokmegyei „árvaápolda és szegények dolgozóháza“ nőegylet választmánya által 1869. apr. 4-én tartott rendes havi ülés jegyzőkönyve. Heliebront Istvánná elnöknö ő nga a szép számmal megjelent választmányi tagokat üdvözölvén, az ülést megnyitá, s mindenekelőtt a múlt vál. ülés jegyzőkönyve tudomás végett fölolvastatván, elnök­nő a f. évi május 22-én adandó bálra meghívottakat jelentette be, s tudatú, mikép a helybeli Weimar-ezred katonai zenekarmestere, Hajek ur, tekintve a jótékony czélt, s tekintve azt, hogy az éj a bál alkalmával rövidebb, — az egylet báljára a szokott 80 frt helyett 60 írtért fogja a zenekart átengedni. Ezen elnöki jelentés örvendetes tudomásul vétetvén, Hajek ur ezen nemeslelkü ajánlatáért forró köszönet szavaztatik. Fölolvastatott dr. Batizfalvy Sámuel, pesti gyógyintézeti igaz­gató főorvos ur levele, melyben tudatja, miként az intézetében ápolt János árva, ki előbb a földön négykézláb csúszott és mászott, jelen­leg bot és mankó nélkül, fölemelt fővel egyenesen jár, s hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents