Eger - hetilap, 1869
1869-04-01 / 13. szám
VII. évfolyam. 13. szám Április 1-én 1809 Előfizetési díj Égés* évre . Félévre . . Negyedévre . Egy hónapra Egyes s*&m . 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft SO kr.- -15 kr. — 12 kr. EGER. Hirdetésekért minden hasébzott petit, sorhely után 4, bélyeged.' fejélen minden hirdetési". 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. KiadÓ-hivatal I ft lycoumi nyomds.. vlfopii a szerkesztő* ég ( Széchenyi-tUcza 26. sz.) — Jent 9 eh G. könyvkereskedést • mmden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler U. király-uteza 60. sz. előfizetési fölhívás AZ IrfrJÉi Jíl} ozraC POLITIKAI S VEGYES TARTALMI! HETILAPRA. Előfizetési föltételek. Egész évre.....................................................5 ft — Félévre ....................................................2 ft 50 kr. Negyedévre....................................................1 ft 30 kr. Egy hónapra....................................................— 45 kr. Egyes szám ....................................................— 12 kr. K érjük az előfizetési pénzeket az „Eger“ kiadó-hivatalába (lyceumi nyomda), vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi- utcza 26. sz.) mielőbb bérmentesen beküldeni. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpéldány- nyal szolgálunk. A lap pontos szétküldése iránt gondoskodni fog Az „Eger“ kiadó-hivatala. Hiteltelekkönyveink. (Vége.) Miuláu a telekjegyzökönyveknek elövigyázatbóli megtekintése minden oly ügyletnél szükséges, melynek tárgyát valamely telekkönyvileg bekeblezett jog képezi; és mintán a telekköDyv illető tételeinek megtekintése után készíthető csak azon okmány, melynek alapján a bekeblezés eszkőzlendő : magától értetik, hogy hiteltelekkönyveink oly világlatban tartassanak, bogy azokból 1) a birtokos neve, 2) a birtok neme, 3) annak területe és középbecs- értéke egy bepillantásra kitűnjék; s igy ezen adatokat elöttintetö vázlat után következzék ama másik osztályzat, mely a birtokon fekvő terheket, szolgálmányokat, vagy egyéb kötelezettségeket sorolja elő. Ámde telekkönyveink e tekintetben még igen hiányosak, s igy rendeltetésük czéljának kevésbbé felelhetnek meg; mert van község, sőt város (például Eger,) melynek telekjegyzőkönyveiben még a birtok területi mennyisége sem foglaltatik, annál kevésbbé annak értéke, csupán csak ennyi áll (. . . . sz. a. udvar, ház vagy . . . . h. sz. Kocson szőlő) de hogy mily nagy udvar vagy szőlő és ezeknek mi körülbelül az értéke, mindezt, ha az illető fél tudni akarja, csak hosszas és sokszor költséges utánjárás által szerezheti meg. Igaz, hogy azon becsérték, mely a telekjegyzőkönyvekben megállapittatnék, nem mindig szolgálhatna biztos adatul, mert például egy pár birtok egyenlő földminőség!! lehet ugyan, de különböző munkálás, kezelés által néhány év alatt különböző le- end azok értéke is ; azért tehát telekkönyvekben csak középbecs vétethetnék mérlegnek,de tájékzásképen ez is nagy szolgálatot tenne. Hogyha pedig még a térmérték is hiányzik a telekjegyzőkönyvekből, akkor kérdem: foglalás fölötti perek eldöntésénél mi szolgálhat útbaigazító és biztos adatul ? Mive! múlt esőnek nem kell köpenyeg, telekkönyveink alaki hiányain sem segíthetünk ezúttal, nyugtasson meg bennünket azon tudat, hogy ezek úgy sem készültek örök időkre, a napontai változások, illetőleg fogyás s szaporodás stb. meggyűlendő halmaza ismét követelui fogja azok ujoni rendbeszedését ; most tehát csak egy oly közvetítőt ajánlok gyakorlási alkalmazásul, mely által a telekkönyvi rendszer tetemesen könnyítetnék azokra nézve is.kik annak intézménye székhelyétől távol laknak, azaz: ha valaki birtokot szerez, vagy arról végrendelkezni akar, mi minden perezben megtörténhetik, a telekkönyvi adatok megtekintése végett ne kelljen messzire fáradni (például Hatvanból Egerbe), hanem legyen alkalma azt ott lakóhelyén föllelhetni. Földbirtokaink viszonyait két k ülönbözö természetű telekkönyv, t. i. az adó- vagyis a cataster- és a hiteltelekkönyv érinti; az egyes községeknél az elöbbeni eredetiben nyilvántartatik, az utóbbi pedig másolatban hevertetik azon állapotban, mint az a helyszíneléskor fölvétetett. — Kezeltessenek ezek öszbangzólag! vagyis mindenki, ki földbirtokot vesz, szerződési okmányát az adómérleg rávezetése végett, a községi hivatalnál fölmutatja, hol ezeu uj tulajdonoshoz átjött birtok a catast. nyitvántartási jegyzőkönyvbe bejegyeztetik; hogy tehát az öszbangzás eléressék, a kérdéses ügylet legott a hiteltelekjegyzökönyv másolati példányában széljegyeztessék, minek megtörténtével a vevő fél szokás szerint a megyei telekkönyvi hatósághoz folyamodik ügyének elintézése végett, hol kérelme vagy megadatik vagy megtagadtatik. A községi jegyző a telekkönyvi hivataltól hozzá intézendő hivatalos fölzetre irt végzés alapján, a félt érdeklő eredményt keresztülvezeti: tehát a közvetítő eszköz abból állana, hogy minden fél, ki telekkönyvi ügyben folyamodik, a szükséges fölzeteken kívül még egy számfölötti bélyeg- telen fölzetet mellékel, a melyre vezetendő törvényszéki végzés utasításul szolgálna a községjegyzőnek bármily nemű bekeblezést illető nyilvántartásra. A telekkönyvi irodának annyival megszaporodnék teendője, hogy minden ügylet elintézé sénél egy példánynyal a végzést többször kellene leiratni; de tekintve, hogy ez által ismét ama sok levelezés, melyet a távol lakó vidékiek posta ntjáni tudakozódása eddig előidézni szokott, fölötte gyérebbednél Némely szorgalmasb községi jegyzők, a hiteltelekkönyvekben előfordult változásokat, év végével a telekhivatal helyiségében szokták tulajdon jegyzőkönyveikbe lemásolni; de szerintem ez nem elég, mértékkor a fél annak tudásához, mire mindennap szüksége lehet, csak egy év után juthat, mi által sokszor károsodhatik vagyonilag. — A két különböző telekkönyv öszhangzólagos kezelése oda is vezetné az illetőket, hogy ott is, hol még a közbejött uj határmérés alapján a hitel- telekkönyvek ki nem igazitvák, birtokuk területi és értékének állását elöttintetö adathoz juthatnának, mert ezt ismét a cataster pótolja. Mindezekből tehát az a tanulság, h ogy a telekkönyvek czél- szerii vezetése szükséges. Hivatkozom e tárgynál a felejthetlen emlékű Széchenyire. E nagy államférfiu hite szerint, jövőnk legfőbb alapja földbirtokviszonyaink okszerűen kifejlettrendszerén nyugszik, annak pedig legelső és leglényegesb föltétele: a „b it el teremtése.“ Ha földbirtokosaink eljutottak azon tudatra, mikép önveszélyeztetés nélkül tovább nem nélkülözhetik a hitelt, akkor be kell látniok azt is, hogy rendesen megalakult telekkönyvek nélkül ahhoz, és annak jótéteményeihez el nem juthatnak. L'órinczfy János.
