Eger - hetilap, 1868

1868-03-12 / 11. szám

89

rozat hozatnék, előleges intézkedcstétel végett az illető szolgabi- rónak az összes iratok azzal adattak ki, hogy az 1865. évi községi biró ellen a megkeresésben foglalt vád iránt részletes vizsgálatot tartván, eljárásáról jelentését mutassa be.

Felolvastatott a belügyminisztérium intézménye Eger városa folyamodványára nézve, melyben a városi törvényszéki személyzet fizetésének fölemelése, vagy ha ezen kérelemnek hely nem adatik, az 1868-dik év első harmadára eső törvénykezési költségének az állampénztárból leendő pótlása kéretik, — miszerint a kérelem 1-ső pontja iránti határozatba, minthogy az

1868-ik költségvetési tételek fölötti határozat illetőleg felülvizsgálat a megye közönsége hatáskörébe esik, nem bocsátkozhatván, a törvénykezési pótlást illető kérelemre rendeli, hogy ennek eszközlése végett az 1868. évre megalapított költségvetés az 1867. évi decz. 31-kig szóló leltárkimutatás és a városi számadás terjesztessék föl. — A rendelvény első része tudomásul vétetvén, a teljesitendök teljesítése végett Eger városa tanácsa a központi főszolgabíró utján értesittetett.

A közmunka- és közlekedési minisztérium egy intézménye közli a gr. Károlyi Ede és társainak egy Miskoiezról kiinduló és ! Mezö-Kövesden és Túron át Pestre, továbbá Mező-Kövesdről a Tiszába, — Túrától pedig Czegléden és Kecskeméten át a duna- tiszai csatornába vezetendő elágazó csatornarendszer előmunkálatának megtételére adott engedélyt, — s felszólítja a megye közönségét a nevezett gróf által megbízandó egyének gyámolitá- sára. — Az ezen rendelet értelmében teljesitendök teljesítésére az illető megyei fő- és alszbirák, annak másolatbani közlése mellett utas itattak.

Fel olvastatott a szolnoki mészárosok kérvénye a húsár fölemelése végett. — A legközelebbi évnegyedes bizottmány határozata elvárására utasittattak.

A tomaji pusztai birtokosok Tomaj pusztának T.-Szalók községétől elszakasztását és T.-Derzs községhez csatlását kérik. — A kérvényben, úgy a szolgabirói jelentésben előadott okoknál fogva, Tomaj pusztának Derzs községéhezi csatlása határozatilag kimondatott.

Felolvastatott a közmunka- és közlekedési minisztérium in- j tézménye a Rimaszombat és Eger közt Ajnácskön és Pétervásárán j

keresztül vezetendő közvetlen postaösszeköttetés tárgyában tett fölterjesztésre nézve, melyben értesíti a megye közönségét, hogy miután a Pétervásár és Kis-Terenye illetőleg Salgó-Tarján és Losonczközt fenálló posta-közlekedés létesittetett, a pétervásári és rimaszombati a kis-terenyei és losonczival párhuzamos vonal által a közlekedés mit sem nyerne, a két vonalnak fentartása pedig legalább 2000 frt kiadást igényelne, s ez által a közérdekre mi haszon sem háramolnék, a kért postaösszeköttetést nem pártolhatja. — Tudomásul vétetett.

Politikai hetiszemle.

Napoleon berczeg jelenleg a nap hőse. Tudva van, hogy a „vörös herczeg“ Németországba utazott. F. hó 4-én Berlinbe érkezvén, másnap meglátogatta a királyi párt, mire a király által viszont meglátogattatott, s kíséretével együtt a királynál ebédelt. F. hó 6-ról pedig azt jelentik Berlinből, hogy a király az nap egy egész órán át értekezett Napoleon herczeggel; s még ugyanazon délelőtt Bismarck gróf is látogatást tett nála, mely közel egy óráig tartott. Hire jár, hogy Napoleon herczeg Bécsbe, sőt Pestre is eljövend. A lapok természetesen most azt találgatják, hogy mi czélja van a herczeg ezen utazásának, s e tekintetben a legellentétesebb nézetek merülnek föl. Legtöbben a herczeg politikai küldetését vitatják, s utazásának czélja némelyek szerint a német- országi hangulat tanulmányozása, mások szerint pedig az volna, hogy a porosz kormányt Oroszországtól elvonja, illetőleg a nyugati hatalmak keleti politikájának megnyerje. De bárminő legyen ezen missio, mind átalánosabbá válik azon meggyőződés, hogy az, Európa jelen helyzetében csak békés lehet. Nem érdektelenek e tekintetben a „Köln. Ztg.“ párisi tudósításai. Ezek szerint Páris- ban azon nézetben vannak, hogy minden esetre lényeges jelentőséget kell a császári rokon utazásának tulajdonítani. A béke fen- tartásának reménye napról napra növekszik. A béke iránti hitet megszilárdíthatják az Angolország iránti viszonylatok is , mert ezek csak szívélyesebbé válhattak Disraeli miniszterelnöksége által, ki a tuileriákban igen kedvelt egyéniség. A párisi orosz követuek kormánya magatartásáról adott nyilatkozatai után, állítólag Oroszország békés czéljai felöl is meg volnának győződve

írott nyomtatványainak egy példányában , valamint a társulat minden helyisége, intézetébe díjtalanul szabadon járhat be.

Hogy pedig e társulatunk elősorolt fontos föladata s műkő- j dési tág programmjához képest a legszebb s legbuzgóbb törekvés [ mellett sem mutathat föl mindenben annyi eredményt, mennyit tőle megvárhatnánk, főoka abban rejlik, hogy csak egyesek ! erejére volt utalva támaszkodni eddig, s állami, vagy országos segélyben épen nem részesült. Máshol — müveit kiilállamokban 1 — közköltségen találunk művészeti tanintézeteket fölállítva s í föntartva, olvashatunk összegekről, melyek jelentékeny számteri- ! mével évenként művészi pályadijakra, jutalmak s ösztöndíjakra í vagy a feltünedező tehetségek serkentésére forditvák. Hol vannak ezeknek nyomai hazánkban? Sehol. E pillanatban azért újra i összeülendő honatyáink kötelessége, hogy egyéb teendőik közt, midőn majd annak ideje elérkezik, hogy közintézeteink számos kívánnivalóin is egyszer már segítve legyen, hogy megemlékezzenek a szellemi haladás e hatalmas eszközéről is, oly összeget szavazván meg egy „országos képzőművészeti tanintézet“ fölállítására, mely annak eddigi égető hiányát nálunk végre valahára kipótolni tudja. E meggyőződésben s a meghall- gattatás jó reménységével adott be o. m. képzőmüv. társulatunk is az országgyűléshez még 1866. júliusban egy folyamodványt, melyben hazai művészetünk érdekében leginkább e következő kérelem-pontok vannak hangsúlyozva:

állíttassák föl Pesten országos erővel két osztályú országos képzőművészeti tanintézet;

alapittassanak több rendbeli s több évre szóló ösztöndíjak oly tanárjelölteknek részére, kik akár a gyakorlati rajztanitás, akár a művészeti elmélet és segédtudományok valamely ágában magukat kiképezni szándékoznak;

részesittessenek állami utaztató segélyzésben, tehetséget mutató ifjú művészek a képzőművészet mindhárom szakából;

járuljon a képviselöház akadémiánk palotájának dísztermébe tervezett magyar művelődés- történeti f'alfestvények létesítéséhez országos pénzsegély megszavazásával, s egyszersmind ily monumentális művek sokasitására országos évi költségvetésünkben rendes, állandó rovatot is nyisson; végre

vétessék föl a m. o. képzőmüv. társulat a többi országosan elismert közintézetek sorába, s részesittessék országgyülésileg megszavazott évi közkincstári segélyzésben.

Midőn azért igy remélni lehet, hogy ezen szellemi és anyagi fejlődésünket kétségtelenül közelről érdeklő kiáltó szó az országháznak már most javított akusztikája mellett nem fog hiábau elhangzani, hanem inkább az illetékes minisztériumnak a folyamodvány javaslattétel végett kiadatván , magára hagyott képzőművészetünkre talán közelebb is jelentékeny támogatás várható, — fogjanak össze a haza mindazon lelkes fiai és leányai, kik minden szép, jó, és nemes előmozdításának rendes tagjai voltak eddig, legyenek rendes tagok itt is, odasegitvén tömeges egyesülésök által egy nemzeti közügyét, mely a szülőhaza javára a messze jövőbe hat ki, mig másrészt csak érdemévé lehet azon jelentékeny társadalmi körnek, melyben mozognak. Műkedvelői hangversenyek, szinielöadások, melyek sokszor nem megvetendő összegeket gyümölcsöznek egyik-másik jótékony egyletünk, a nevelés, vagy építendő templomok érdekében, — rendeztethetnének a művészet templomának javára is, miről hogy mindeddig alig lehetett valamit hallani, már maga is oly kritérium, mely sajnosán mutat arra, hogy főbb társadalmi köreinkben s a vidék vagyonos osztályaiban a művészetről, annak nemzeti s erkölcsi jelentőségéről még ma is alig-alig tudnak valamit. Vidéki városok, vagyonos községek, kaszinók. testületek pedig tehetnének képzőművészetünknek mindig egy-egy alapítványt. — i. — s.

Pár szó a varrógépekről.

Ha a gazdászati, üzleti s átalában az emberi tevékenység fölött rövid szemlét tartuuk, s ha fiatalkori visszaemlékezésünk segélyével összevetjük a múltat a jelennel; a nagyszerű változások és újítások egy egész sorát szemléljük, s e változások és újítások ma már annyira érvényesítők befolyásukat, hogy egészen uj világban képzeljük magunkat. Az emberiség, ős foglalatossága — a gazdászat — majdnem vele született egyszerű eszközeit félreteszi, és gépekkel dolgozik. Az ipar — legalább

*