Eger - hetilap, 1868

1868-02-13 / 7. szám

53

téssel küldi viasza, hogy a kórháznak egy tébolydái osztálylyal szándékolt bővítése czéljábóli építkezés csak akkor kezdessék meg, ha az arra megkivántató alap megleend , mert a kórház e ezimen az országos alapból segélyzésre nem számíthat. Utasit- tatik egyszersmind az igazgatóság ezen építkezésre nézve uj költségvetés készíttetése és szakvizsgálat végett annak idejéni fölterjesztésére. — Az igazgatósággal leendő közlés végett a járásbeli főszbirónak kiadatott.

A közmunka- és közlekedési miniszerium tudatja, hogy a hatvan-miskolczi vasútvonalnak mérföldenkint számítandó átalá- nos összegért országos alapon leendő kiépítése iránt Veikershein H. M. és társai bécsi bankházzal a szerződés a pénzügyminiszterrel egyetértöleg megköttetett, — ehhez képest a nevezettek küldöttjei részére adandó hatósági segédkezés megadása elrendeltetik. — A felolvasott miniszteri rendelet az érdekelt járási szol- gabirák részére a sztikséglendő segédkezés megadása iránti utasítással kiadatott.

Pelolvastatott a kereskedelmi minisztérium intézvénye — Tiszabeö község részéről kért hetivásári engedély iránti folyamodvány tárgyalása és adandó véleményes jelentésre nézve. — A járásbeli s/.birónak a község meghallgatása és jelentéstétel végett kiadatott.

A belügyminisztérium elrendelte, hogy azon esetben, ha a vasúti építkezésnél foglalkozó közegek valamely talált régiségről a megyét értesítenék, erről a megye a pesti és kolozsvári múzeumok igazgatóságát tudósítsa, addig pedig a tárgyakat őrizet alá vegye. — Tudomásul vétetett.

Az egri jogászsegélyző-egylet hatóságilag jóváhagyatott alapszabályait bemutatja, és az egyleti alap gyarapítása ezéljá- ból megyeszerte gyűjtést engedélyeztetni kér. — Az alapszabályok tudomásul vétetvén, a levéltárba tétetni rendeltettek, egyszersmind tehetségéhez képest pártfogásáról a nemes czélu egyletet biztosítván, a tőkealap gyarapítása tekintetéből megyeszerte gyűjtés a fő- és alszolgabiráknak meghagyatott.

Városi ügyek.

Eger város képviselő-testületének f. hó 2-án tartott ülésében a következő ügyek tárgyaltattak:

A legközelebbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után felolvastatott Kossuth Lajosnak Turinban múlt évi október hó 24-ről kelt levele, mely szerint a képviselő-testület által részére küldött bizalmi nyilatkozatot megköszöni. Örvendetes tudomáséi vétetett.

Ezután a m. k. kereskedelmi miuisteriumnak a megyéhez czimzett, s a központi főszbiró ur utján közlött, 12449. számú ren- deiete olvastatott fel, mely szerint Eger városa közönségét, az itt felállított távirdai állomás létesítése tekintetéből megajánlott kötelezettségének mulhatlan teljesítésére, s a mellékelt szerződésnek aláírására bírni, s az ez tigybeni intézkedés eredményét följelenteni rendeli. Végeztetett: Igaz ugyan, hogy Eger városa tanácsa múlt 1866. évi april hó 7-röl kelt, az akkori pesti cs. kir. távirdai felügyelőséghez intézett, 857. számú átirata szerint, az Egerben létesítendő távirdai állomás számára alkalmas hivatali és lakhelyiséget, úgy azok fűtésére éveukint 3 öl tűzifát 3 évre megajánlott; mely ajánlata folytán e czélra „kacsa“ czimü saját épületét átengedvén, ezen épület — miután annak tervrajzát a czimzett pesti távirdai felügyelőség is átvizsgálta és helyesnek találta — a szükséghez képest átalakíttatván, kijavíttatott, s tökéletesen használható és lakható állapotban e czélra át is adatott; sőt azon időtől fogva is, a szükséghez képest folytonosan jó karban tartatik, úgy a megajánlott 3 öl tűzifa a város részéről annak idejében mindenkor pontosan kiszolgáltnak ; ennélfogva, Eger városa ez ügyben tett ajánlatának teljesen megfelelt, a mennyiben a pesti távirdai felügyelőséghez múlt 1866. évi 857. sz. a. menesztett átiratában világosan kijelentve van, hogy e városi közönség a távirda-állomás felállításához „csak is tehetségéhez mért segedelmezéssel kiván járulni,“ és igy ezen ajánlatát, tehetségéhez képest a „kacsa“ czimü épület átengedésével, annak tökéletesen lakható s használható állapotbai helyezésével, úgy évenkint 3 öl tűzifa kiszolgáltatásával beváltotta: ennélfogva miudeneddig, erre vonatkozólag tett panaszok alap nélkülieknek nyilváníttatnak; végre a szerződés aláírását illetőleg megjegyeztetik, hogy miután a kérdéses szerződés feltételei, különösen annak 4-ik pontja, a helyiség átalakítására vonatkozólag, oly kötelezettségeket tartalmaznak, melyeket a város soha meg nem

ajánlott, de megajánlani ezúttal sem hajlandó; alá nem irat- hatik.

Ezek után az idősb Hering József állatorvos halálával üresedésbe jött vágóhídi biztosi állomás betöltésére ideiglenesen Szombathelyi György helyettesittetett.

Majd a közig, teendők ügyében kiküldött 1-ső szakosztály által készített s a megyei bizottmányhoz czimzett fölterjesztés olvastatott föl, mely szerint Eger városát azon határozat alól, mely az előleges közköltségvetések felülvizsgálatát az illető kerületi fő- és alszolgabirákra bizta, kivétetni, s e város költségvetésének felülvizsgálatát a megyebizottmányra ruháztatui kéri. Helybenhagyatott s a megye bizottmányához feiterjesztetni hatá- roztatott. Végül

Bene János házi pénztárnok, mint több rendbeli alapítványok kezelője, 6 rendbeli alapítványról szóló számadását bemutatja. Megvizsgálás végett a kebelbeli számvevő hivatalnak kiadatott.

Nehány szó Eger városa érdekében a hatvan-miskolczi vaspálya-vonalról.

E napokban alkalmunk lévén a magyar kir. közlekedési minisztérium által a hatvan-miskolczi vaspálya-vonal megállapított irányának tervrajzát láthatni, nem mulaszthatjuk e), arra, különösen Eger városát illetőleg, pár észrevételt tenni.

Jól tudjuk mi azt, hogy egész országrészek összeköttetésére czélzó vaspályáknál a íötekintet mindig oda irányzandó, hogy a végpontok minél rövidebb vonal által kapcsoltassanak egybe, — hacsak területi nehézségek parancsolólag nem követelik az e szabálytóli eltérést. Nem osztjuk tehát mi sem azon nézetet, hogy országos érdekű vonaloknál egyes városok érdekeiért oly áldozat hozassák, melylyel az egészre abból háramló haszon fel nem ér, és szűkkeblű önzésnek kellene tekintenünk a törekvést, mely egyes provinciális érdekek túlzott kiemelése mellett a közérdeket feledi. — De azt sem fogja senki tagadni, hogy valamely közlekedési vonal annál előnyösebb, s az elérendő czélnak annál megfelelőbb, minél jelentékenyebb közbeeső pontok érintetnek, vagy legalább lehetőleg megközelittetnek általa ugyanazon hosz- szaságban.

A hatvan-miskolczi vonalnak circa 16 mfldnyi hosszaságában kétségkívül Eger városa képezhetné a legjelentékenyebb közbeeső pontot 20,000-nyi értelmes, munkás lakosságával, nagymennyiségű, főleg kivitelre termelt világhírű borával, s kerti gazdaságának és szép jövőt ígérő müiparának egyéb, nem jelentéktelen termékeivel. (Különösen borunk az, mely áhitva várja a könnyű és biztos közlekedés jótéteményét!) — Hogy ily tekintélyes és még hozzá tös-gyökercs magyar város, milyennel országunk csak kevéssel dicsekedhetik, az országos vasúthálózatban is némi figyelmet érdemel, azt hiszsztik, senki sem fogja kétségbe vonni, valamint azt sem, hogy általában mennyire szükséges hazánkban, a városokban rejlő polgári elem eulturképességé- nek megfelelő elöhaladására a nagy viíággali élénkebb, s tehát lehetőleg megkönnyiteit érintkezés. E lapokban is jelentek már meg több Ízben a hatvan-miskolczi vaspályára vonatkozó figyelemre méltó czikkek (különösen Yisontaitól) oly javaslattal, melynek súlypontja Gyöngyös és Eger, mint két tekintélyes s szép jövőt ígérő városok érintésében feküdt. Hogy ezen javaslat, daczára a vonal rövidségének, a kormány által mellőztetett, egyrészt azon nehézségeknek tulajdonítható, melyekkel az építkezés a vonal hegyi iránya miatt egybekötve lévén, az tetemesen nagyobb költségbe került volna ; másrészt pedig annak, mert megnehezítette volna azon gazdag hátvidékkeli közlekedést, melyre e pályának támaszkodnia kell. Mellőzve itt egy másik tervet, mely Egernek kedvéért másfél mérföldnyi kanyarulatot, bár könnyű építkezés mellett, hozott javaslatba, vegyük szemtigyre a kormány által kitűzött pályairányt.

A vonal Hatvanból kiindulva Horton alól Váinosgyörk irányában, ettől mintegy 1300 öl távolságban egy kanyarral fel At- kár felé, s Gyöngyös-Halászt érintve megy ismét lefelé Kará- csondnak. Innen Ludast, Kápolnát, Füzes-Abonyt és Szibalmot érintve, tér be Mezőkövesdre.

E pályairányt a térképen szemlélve, két kérdés merül tel előttünk. Eiőször, hogy mi lehetett oka a % mföldnyi szembeszökő gy.-halászi kanyarnak, holott a majdnem egyenes vonal Vámosgyörk és Adácsnak semmi nevezetesb akadályt nem gördít vala a pálya elé. Másodszor: mikép történt, hogy a helyett, hogy a pálya Makiárt érintve, Egerhez l1/) mfölddel közelebb jött