Eger - hetilap, 1868

1868-12-17 / 51. szám

434

68. Fölolvastatott ugyanazon m. k. minisztérium levele, mely szerint a selyemtenyésztés ügyében tartandó értekezlet tárgyában kelt fölhívást — tudomásra juttatás végett — megküldi.

Mint elkésett tárgy, egyszerű tudomásul vétetett.

69. Fölolvastatott Kenessey Kálmán levele, mely szerint a

f. évben mutatkozott mező-gazdasági munkaerő hiánya s drágasága ügyében, ezen, — földművelésünkre nehezedő baj keletkezésének okai s lehető orvoslata módjai iránt „Mezőgazdasági munkaerö-calamitas“ czim alatt kiadott munkáját, —- az eszmecsere elösegélése szempontjából — megküldi.

Szives köszönettel fogadtatott, mely egyszersmind egy hozzá intézendő levélben is kifejeztetni rendeltetett.

70. Előterjesztetett a nov. havi pénztári kimutatás, mely szerint a bevétel teszen 390 ft 82 3/4 krt, a kiadás 241 ft 40 krt, marad decz. hóra 149 ft 423/4 kr.

Tudomásul vétetett.

Kelt, mint fenn.

Hitelesiték: Jegyzetté:

Bzrecz Ferencz. Rigó Antal,

Móczár Antal. titkár.

Politikai hetiszemle.

Eger, decz. 16.

Keleten a dolgok úgy alakulnak, hogy a háború legközelebbi kitörése nem valószinütlen. A török kormány f. hó 9 én küldte le ultimátumát Athénébe, s abban a következő követelések foglaltatnak : a Görögországban létező krétai önkéntes csapatok föloszlatása s újabb csapatok alakulásának megakadályozása; a görög kikötők bezárása az „Enosis“ gőzös előtt; a Syrában meggyilkolt török tisztek családjainak kárpótlása s a bűnösök megbüntetése ; a krétai kivándorlott családok hajóra szállásának megengedése, s végül a nemzetközi szerződések értelmében forma- szerinti kötelezettség vállalása. Ezen követelések visszautasítása azonnal szigorú rendszabályokat vonna maga után. A válaszra öt nap engedtetett. Angol- és Francziaország követei támogatják a Portát. Egy f. hó 12-iki athenei távsürgöny szerint, az orosz, oszrák-magyar és olasz követek is sürgetőleg engedékenységre intik a görög kormányt, mely azonban az említett napig határozottan visszautasitá a Porta követeléseit.

Athénében a hangulat rendkívül izgatott; a lapok tele vannak harczias czikkekkel. Hire jár, hogy a görög kormány 30 önkéntes zászlóaljat fog szervezni, s hogy a hadsereg egy része parancsot kapott, a jhatáron állást foglalni. Némelyek szerint, az athenei kormányt Szent-Pétervárról biztatják alattomosan, azért nem akar engedni. E szerint az orosz követ csak szinleg tanácsolná az engedékenységet a görög kormánynak, ha ugyan még szinleg is tanácsolja, mert oly hir is érkezett Athénéből, mely szerint Oroszország elvált a nyugati hatalmaktól, kijelentvén, hogy nagyon mereveknek találja Törökország követeléseit.

Ellenkezőleg azon hírrel, hogy Görögország nem akar engedni, oly hírek is érkezték, melyek a békés kiegyenlítést kilátásba helyezik. A görög kormány ugyanis állítólag azt válaszolta a védhatalmaknak, hogy az összeütközés eltávolítását egészen kezeikbe teszi le, azon meggyőződésben, hogy azoK nemcsak a béke megőrzésését tartandják szemeik előtt, hanem Görögország jogosult nemzeti sympathiáit és méltóságát is számba veendik. Azonban Törökország hir szerint ellenkező meggyőződésben van, s azért minden intézkedést megtett a fenyegető rendszabályok foganatosítására. Állítják, hogy intézkedések tétettek a háború eshetőségére, s a thessaliai török hadsereg készületeket tesz a határok eshetöleges átlépésére. — De még van remény, hogy a hatalmaknak sikerülend, a viszály békés kiegyenlítését eszközölni. Az athenei franczia követ ismételve utasítást kapott kormányától, hogy a legerélyesebb előterjesztésekkel igyekezzék a görög kabinetet engedékenységre bírni. Koppenhágából pedig decz. 14-ről Írják, hogy a dán király és az angol koronaörökös távirtak a görög királynak, hogy Törökország jogos követeléseinek engedjen, s rámutattak a veszélyre, mely az összeütközésből az ifjú dynastiára báramolhatik. — Véleményünk szerint, a török- görög viszály kiegyenlítése főleg attól jügg; akarja-e Oroszország, hogy Keleten a rég szította szikra már most föllobbanjon vagy nem ?

A török-görög viszály mellett kiváló érdekkel bírnak a spanyolországi állapotok. A cadixi fölkelés komolyabb természetű volt, mint kezdetben az érkezett táviratok folytán vélni lehetett. A fölkelök száma 3000 fegyveresre rúgott,kik több napig >'

tartották magukat. F. hó 9-én 48 órai fegyverszünetet kértek a halottak eltemetésére s a nők és gyermekek eltávolítására. Ennek lefolyta után a kormánycsapatok a támadást ismételni készültek a hajóraj segélyével; azonban ütközet közben alkudozások kezdettek a két fél közt, melyek szerencsés eredményre vezettek : a fölkelök f. hó 13-án megadták magukat.

Alsó-Aragoniában carlista fölkelés készül; a kormány erélyes rendszabályokról gondoskodik a fölkelés elnyomására. Madridban ismételve fordultak elő zavargások, úgyszintén Pampelo- nában is. A spanyol forradalom menete újabb reményeket keltett föl Izabella királynő volt tanácsosaiban, kik Gonzales Bravo elnöklete alatt Párisban egyesültek, s most a legalkalmasabb eszközözökről tanácskoznak királynőjük visszahelyezésére. Eny- nyire azonban bajosan mennek a dolgok.

Madridból f. hó 14-röl jelentik : hogy Caballeros tábornok Montpensier herczeg szolgálati ajánlatát nyujtá át a kormánynak, mely azonban ezt visszautasitá, s fölszólitá a herczeget, Portugálba rögtön visszatérni.

Varsóból azt Írják az „A. Alig. Ztg-“nak, hogy nem csak jelenlékeny orosz hadtömegek öszpontosittatnak a gácsországi határokon, hanem nehány nap óta nagy mennyiségű sánez-kosa- rat is szállítanak vasúton Czenstokau felé, mert elhatározták megkezdeni az elsánczolt táborok felállítását a gácsországi határokon. Az orosz katonaság hangulata folyvást ellenséges Auszt- riajiránt.

A bukaresti kamara f. hó 11-iki ülésében a miniszterelnök válaszolt a bolgár csapatok iránt tett interpellatiöra, s azt mon- dá, hogy a mostani kormány nem védi azokat, mert nem érzi magát hivatva, politikát űzni, inkább foglalkozik a jó adminisztra- tióval.

Legújabbak.

Konstantinápoly, decz. 14. (este.) Az athéni török követ jelenti, hogy a krétai kormányzóságtól tudósítást nyert; Sohakia kerület lakosai a szultánhoz intézett petitiót nyújtottak neki át, melyben előbbi magatartásukat megbánják, s megadást ajánlanak.

Konstantinápoly, decz. 14. (este.) valósul a hir, hogy a török követ Athént, a görög követ s több görög Konstantinápolyt ma elhagyják. Athénben az angol, amerikai, porosz és orosz kö- vetségi paloták előtt lelkesült demonstratiók voltak.

Lev elezés.

Hatvan, decz. 13.

Tegnap szép ünnepélyünk volt. Kovách László, volt országgyűlési képviselő és háznagy Pestről hazatértében városunkon keresztülutazván, ez alkalmat választói fölhasználták ünnepélyes fogadására. Roppant néptömeg sereglett egybe, mintegy 200 kocsi szállította a választó polgárokat szeretve tisztelt képviselőjük elé, kit megérkeztekor nagy lelkesedéssel s viharos éljenekkel fogadtak. A házakon nemzeti zászlók lobogtak. A helybeli prépost-plébános a választók nevében szép beszéddel üdvözölte a jeles férfiút; kiemelte programmjához való hűségét: „megesküdtél — úgymond — Isten szabad ege alatt, bogy Deák Ferencz nagy hazánkfiának hű követője lészsz, s az voltál a legnehezebb időkben is.“ Kiemelte továbbá a képviselöház által háznagygyá lett választatását, mely hivatalt a képviselőház nagy megelégedésére viselt 3 éven át. Kiemelte a képviselőség nagy fontosságát, és a kerület minden helységéből jelenvolt százak nevében fölhivta újra a képviselőség elvállalására. — A megtisztelt következő beszéddel válaszolt:

„Tisztelt polgártársak ! Fogadják köszönetemet csekély személyem iránt tanúsított, érdemem fölötti kitüntetésükért, s engedjék meg, hogy ez alkalommal, midőn három évi távoliét után csendes hajlékomba visszatérek, pár szóval emlékezhessem azon nevezetes országgyűlésről, melyre nagyra becsült bizalmuk folytán küldetém.

Az 1848—9-iki, még élénk emlékezetükben lévő szabad- ságharezot egy hosszú alkotmányvita előzte meg, mely régen vette kezdetét, de különösebben 1825. óta kezdett mindinkább fejlődni, mig végre 1848-ban nyílt harezra kényszerité a nemzetet. E hosz- szu küzdelemre és véres harezra következett a 49-iki szomorú le- veretés és a 18 évi gyászos, sanyarú szenvedések. 1861-ben történt az első alkotmánykisérlet, de sikertelen maradt. 1865-ben husvét napján uj hajnal derült hazánkra, s az országgyűlés egybehivatott, Nemzet és fejedelem hazánk nagy fiának, az országgyűlés bölcs vezérének útmutatása szerint, tat) olt vetettek a múl-