Eger - hetilap, 1868

1868-12-17 / 51. szám

432

Nagy és nehéz munkát végzett az országgyűlés és ez eredmény azon meggyőződést erősítette meg bennünk, hogy az alap, melyen oly rövid idő alatt ennyi üdvös intézkedést lehetett valósítani, a teljes életképesség minden kellékével bir, — hogy ezen alap jó, és e nemzet valódi érdekeinek megfelel.

Uraim ! Főrendek és Képviselők !

A leélt napok fáradalmai után Önök visszatérnek házi tűzhelyeikhez.

A nemzet szellemi és anyagi emelkedésének már is mutatkozó jelenségei hazafiui örömmel tölthetik el kebleiket, és ha majd bekövetkezik a teljes siker, melylyel az isteni gondviselés az erényt és kitartást jutalmazni szokta, az utókor hálásan fog megemlékezni azokról, kik az ország virágzásának eszközlői valának.

És most fogadják őszinte királyi köszönetünket, és adják át az összes nemzetnek is, — mely hagyományos politikai tapintattal támogatva Önöket, lehetővé tette azon nagyfontosságu törvények alkotását, melyeket fejedelmi hatalmunkkal szentesiténk.

Tegye a Mindenható maradandóvá azon őszinte egyetértést, mely nemcsak a politikai téren vezetett nagyszerű eredményekhez, de a fejedelmet, és a nemzetet a kölcsönös bizalom és szeretet kötelékeivel fűzte össze, és újabban érezteté velünk: hogy boldog Fejedelme csak boldog nemzetnek lehet.

Ezzel a jelen országgyűlést berekesztettnek nyilvánítjuk.

Megyei közgyűlés.

F. hó 14-én vette kezdetét Heves-Szolnok megye bizottmányának évnegyedes gyűlése, gr. Szapáry Gyula föispáni helytartó ur elnöklete alatt.

Gróf Szapáry Gyula a megye termében éljenzések közt megjelenvén s elnöki székét elfoglalván, miután a legutóbbi országgyűlés fontosabb vívmányait elősorolta, — a bizottmányt az országos helyzet komolyságára figyelmeztette, s a terhes munkakörből hazatért országgyűlési képviselőket üdvözölte, a bizottmá- nyi ülést megnyitotta.

Puky Miklós első alispán a megye közigazgatási helyzetéről szokásos évnegyedes jelentését megtevőn, különösen előadta :

„hogy Almásy Pál bizottmányi tag a megyének 1861. év junius 18-án kelt határozata következtében — elhunyt gróf Te- íeky László arczképét levél kikéretében megküldötte, s az, mint látható, a megye termében fölfüggesztve áll; bemutatta továbbá Almásy Pál bizottmányi tag jelzett levelét, úgy Lejtényi Ferencz tiszteletbeli megyei főmérnöknek a megyeháza mikénti nagyob- bitására vonatkozó, nagy gonddal és szorgalommal készített tervezetét , valamint a pest- miskolezi vasútépítési előmunkálatokra begyült pénzösszegből fönmaradt s Harkányi Frigyes választmányi tag által budai takarékpénztári könyvben áttett 395 ft 55 kr hovaforditása tárgyában kelt hivatalos jelentését, nemkülönben Kaszap Bertalan azon hivatalos levelét, melyhez Apcz községének közmunkája mikénti földolgozását kérelmező folyamodványa csatolva van, — s ezek iránt annak idejében érdemleges intézkedést kért tétetni.

Isaak László 2-od alispán, mint az egri megyei törvényszék elnöke, említett törvényszék működéséről évnegyedes jelentését megtette.

Ugyanily jelentést tett Halasy Gáspár '2-od alispán , mint a szolnoki megyei törvényszék elnöke, a szolnoki törvényszék három havi eljárásáról.

Okolicsányi József főpénztárnok a megyei házi, utfentartási, nemesi, s az 1861. évi tartozások törlesztésére rendelt pénztárakban létező összegekről tett részletes kimutatást.

Az előadott, s bemutatott hivatalos jelentések tudomásul vétetvén, azok némely részére nézve a szükséges intézkedések annak idejében meg fognak tétetni.

Gr. Szapáry Gyula föispáni helytartó ur, megyei határozat alapján mindenekelőtt a jövő bizottmányi ülés kezdetének határnapját kérte kitüzetni.

A jövő évnegyedes bizottmányi ülések jövö 1869. év april

5-én fognak megkezdetni, mely végzés a járásbeli főszolgabirák által megyeszerte köröztetik, s erről a szomszédmegyék törvény- hatóságai értesittetnek.

Fölolvastatott Almásy Pál bizottmányi tagnak folyó év október 17-én Tisza-Beön kelt, s az alispáui hivatalhoz czimzett levele, melyben tudatja: miszerint Teleky László arczképe, a megyének másolatban visszazárt megbízása folytán, általa már régen elkészíttetett, azonban annak beküldését mindeddig elhalasztani jónak látta; most azonban rendeltetése helyére küldi

azt, azon erős meggyőződésből: miszerint senki sem fogja megtagadni azt, hogy a boldogult súlyos szenvedések közt letelt élete, küzdelme, munkássága s törekvése önzéstelen, nemes, és magyar volt.

A testvérmegyék, illetőleg a nemzet mély fájdalmára s gyászaira 1861-ben szerencsétlenül elhunyt gróf Teleky László emléke jegyzőkönyvileg megörökösittetik; megörökösittetik pedig nem a lesújtó szerencsétlenség pillanata, hanem idő, körülmények, s a legkomolyabb megfontolás hatása alatt. Megörökittetik annak emléke, kinek neve balhatlan és örök, mint örök a magyar szabad- ságharcz története, mely az ő nevétől is ragyog.

Almásy Pál bizottmányi tagnak pedig áldozatkész fáradozásáért, s bölcs tapintatáért köszönet s elismerés szavaztatik, s erről nevezett bizottmányi tag jegyzőkönyvi kivonat által érte- sittetik.

Inditványoztatott, hogy „miután a legközelebb befejezett országgyűlés a jogfolytonosság helyreállítását mellőzve, az alkotmányt lényegében s alakjában megváltoztatta, s ekként a nemzet várakozásának meg nem felelt,“ e miatt a megye aggodalmát fejezze ki, s az országgyűlésen működött megyebeli baloldali képviselőknek bizalom szavaztassák. Mely indítvány érdemében elfogadás végett formulázott határozati javaslat nyujtatott be.

A bemutatott határozati javaslat, majd az azt egészben támogató, majd részben, s teljesen elvettetni szorgalmazó hosszabb viták, s elnöklő föispáni helytartó ur azon határozott nézete után : „miszerint a bemutatott javaslat elfogadása az alkotmányosság alapelveivel s fogalmával összeférhetlen,“ elvileg elfogadtatott, s annak pontonkinti tárgyalása, miután az idő már jól előre haladt, elnöklő föispáni helytartó ur által következő napra halasztatott. __________

H

evesmegye határozata.

(Németh Albert indítványára elfogadtatott a bizottmány folyó hó 14—15-iki évnegyedes gyűlésében.)

1) „A legközelebb befejezett hongyülése nem felelt meg a megye, s mint hinni merjük, a nemzet várakozásának sem.“

Az országos közvélemény első és mulhatlan postulatuma volt: a jogfolytonosság életbeléptetése mellett, Magyarország törvényes önállása és függetlensége helyreállítása.

Ámde az országgyűlés az elsőnek megszakasztása mellett

— az ősi alkotmányt lényegében és formájában átalakította — sőt az uj közö8Ügyes alkotmány létrehozása által édes hazánkat állami önállóságából kivetköztetve, az osztrák birodalommal egy államtestül étté összeolvasztotta.

2) Nemzeti önállásunk és függetlenségünk alapföltétele

— s legfőbb biztositéka az 1848-iki törvénykönyvünkben rejlik, annak pedig mellözhetlen corollariuma az országos hadügy, pénzügy, és külügyek fölötti rendelkezés.

Ámde a most létrejött közösügyes törvények által — a magyar hadsereg az osztrák birodalmi hadsereg kiegészítő részévé decretáltatott — s annak nem csak szervezete — vezényelte — de még alkalmazása is a magyar miniszteri felelősség alól elvonatott, és a magyar országgyűlésének nem felelős birodalmi kormány rendelkezése alá bocsáttatott.

3) A hadi költségvetés megvizsgálásának módja — és megszavazásának joga a magyar országgyűlésétől — mely azt eddig kizárólag gyakorolta — elvonatott, — s a birodalommal közös delegátiókra ruháztatott át, és igy idegen beavatkozásnak — szavazásnak — és határozásnak vettetett alá.

4) Ö Felsége a magyar király legújabb intézkedése által — édes hazánk az „osztrák-magyar birodalom“ elnevezésben beke- beleztetik — és igy önálló államisága — az öszbirodalmi czim- ben absorbeáltatik.

5.) E három tételek tagadhatlan következménye: miszerint Magyarország elvesztve nemzeti létének legfőbb, legpracticusabb biztosítékait— képtelenné válik arra: hogy állami életére, s önállása — avagy csupán anyagi fölvirágzására — kereskedelmére nézve szabadon rendelkezhessék, hanem egyedül az örökös osztrák tartományok érdekének alárendeltetve — az öszbiroda- 1 lom gyarmatává — s attól függővé tétetik.

6) A dolog ily állásában a hadsereg létszámának — s az í adónak alászállitása nem eszközöltethetvén, az osztrák status- I adósságokból a nemzet által elviselhetlen nagy rész fogadtatott j el, — s az absolut kormány alatt behozott indirect adók törvé- ) nyesittettek —s azoknak behajtására szolgáló hivatalos személy- I zet, holott azt az 1861-iki felirat oly találólag mint a nemzet bo-