Eger - hetilap, 1868

1868-02-06 / 6. szám

45

A belügyministerium, Eger város képviselő-testületének, Brener Henrik keményítő gyárának beszüntetését kérelmező fölterjesztését — a megyei főorvos, tüzrendöri tekintetből pedig szakértők meghallgatása után, a kérelem érdemében teendő körülményes jelentés végett leküldi. — E ministeri leirat annak 8zellemébeni eljárás s jelentéstétel végett Kürthy Ferencz főszolgabíró, úgy egészségi tekintetből Frantz Alajos megyei főorvossal közöltetett.

A közmunka- és közieked. ministerium tudatja, hogy a megyebeli 1861. évi útiszemélyzet 544 ft 85 kr hátralékos fizetései utalványozására nézve az illető pénzügyi ministerium megkerestetett. — A leirat tartalmáról az érdekeltek illető fő- vagy alszol- gabiráik utján értesittettek.

A belügyministerium tudatja, hogy az 1853. évi márczius 2-án kelt legfelsőbb rendelet által szabályozott uri-jobbágyi viszonyból eredő panaszok tárgyában elsőfokuiag az illető járási szbiró, — másodfokulag az illető megyei bizottmány, s harmad- fokulag a belügyministerium Ítél; utasítja továbbá a megyei hatóságot az ügyiratok fölterjesztése esetében a tényállás kimerítő előadására, s a felfolyamodvány érvei iránti tüzetes nyilatkozatra. — A felolvasott ministeri rendelet tudomásul vétetett, s párban a megyebeli fő- és alszolgabiráknak köröztetés végett kiadatott.

Vasváry Károly t. főügyész a bevesmegyei takarékpénztárt követelőleg, s a megyét szenvedőleg illető tízezer forintos kötvényt — telekkönyvi kitörlési záradékkal ellátva — bemutatja. — A felolvasott hivatalos jelentés tudomásul vétetvén, az irattárba tétetni rendeltetett.

Szentkirályi Ödön szbiró hivatalosan jelenti, hogy az ugrai tagosítás alkalmával elzárt közlekedési útnak kárpótlás utján ki- nyittatása tárgyában Jeszenszky Sándorné Gosztonyi Mária felfolyamodással élt. — A bemutatott iratok a megyének f. év január 3-án kelt végzésére hivatkozva, Szabó Imre főmérnöknek azzal adattak ki, hogy az idézett végzésnek minélelöbb eleget tegyen.

Szentkirályi Ödön szbiró — megyei végzés folytán jelenti, hogy a visontai kántori állomásnak a jegyzői hivatallal való egyesítése tárgyában — a lakosságot meghallgatván, majdnem egyhangúlag odanyilatkozott, hogy gazdászati szempontból a két állomás ezentúl is öszekapcsolva maradjon. — Lévén már e tárgyban átatános oly megyei határozat, mely a kérdéses állomásokat külön választatni rendeli, erről illetők, jelentő szbiró utján érte- sittetnek.

Tisza-Kürt község folyamodik a maradványföldek részletes fizetési határidejének módosítása iránt. — A saját folyamodványuk mellé rekesztett jegyzőkönyvben foglalt egyesség felbontható nem lévén, kérelmöknek hely nem adatott.

A belügyministerium rendeli, hogy a külföldi útlevelek leg- fölebb 14 nap alatt elintézhessenek. — Tudomásul vétetett.

Gyöngyösjárási főszolgabíró jelentést tesz a Pásztó városában történt választásnak a közbejött botrányos rendháboritás és verekedés miatt lett elhalasztása és a kinyomozott bűnösöknek a törvényszék kezébe lett átszolgáltatásáról. — Tudomásul vétetett.

A belügyminisztérium egy intézvénye az Eger városa átal kért törvénykezési költség pótlására szolgáló adatok haladéktalan felküldését rendeli el. — A bemutatott s számvevöileg megvizsgált költségvetés a minisztériumhoz párlolólag fölterjesztetni rendeltetett.

A mátrajárási főszolgabíró és főmérnök jelentést tesznek a borsodmegyei Nádasd helységtől Hevesmegyén át Kis-Tere- nyének vezetett vonal kiépítése ügyében tett eljárásukról, mely szerint 967 kézi és 460 igás közmunka- napszám igényelteték. — A közmunka-küldöttség elnökének véleményezés végett kiadatott.

A magyar delegatio Bécsben.

Közelebbi tudósításunk óta a magyar delegatio négy nyilvános és egy zárt ülést tartott, a nélkül, hogy a költségvetés mindez ideig tárgyalás alá kerülhetett volna. A jan. 29-iki ülés érdekes tárgyát azon két interpellate képezte, melyek egyikét Ghyczy Kálmán 11 baloldali tag nevében, másikát pedig Kerká- polyi K. elvtársai nevében a közös minisztériumhoz intézte. Ghyczy interpellatiójában a közös minisztériumot törvénytelenül alakúknak nyilvánítja, 1) mert habár a magyar delegatiónál úgy tette is előterjesztéseit, de az osztrák delegatióhoz intézett előterjesztésében s egyéb hivatalos nyilatkozataiban „birodalmi miniszteri“ czimmel él, mi Magyarország függetlenségével össze nem

fér; 2) mert a közös minisztérium kinevezésénél nem tartatott meg- a paritás elve, abba magyarok ki nem neveztetvén; 3) mert közös hadügyminisztert is foglal magában, ki az 1867. XII. t. czikkben megemlítve nincsen. Ennélfogva felszólittatnak a költségvetést előterjesztő miniszterek, hogy a törvénynyel ellenkező „birodalmi“ czimet semminemű hivatalos eljárásaikban ne használják ; továbbá nyilatkozat kéretik tőlük az iránt, hogy azokban, a mikre a 2. és 3. pontok vonatkoznak, a törvény miért nem tartatott meg? Az interpellálók úgy vannak meggyőződve, hogy a beadott előterjesztés és költségvetés csak kielégítő válasz beérkezése után vétethetik tárgyalás alá. — Kerkápolyi interpellatiója is hason tárgyú, de a hadügyminisztériumról hallgat. — Ugyanezen ülésben a delegatió alelnökeül gr. Csáky László, jegyzőkul Rajner Pál és Kerkápolyi Károly választattak meg.

A közös minisztérium részéről, a hozzá intézett két rendbeli interpeiiatióra adott válasz a jan. 31. ülésben olvastatott föl. A czim-kérdést illetőleg a válasz azt mondja, hogy a „birodalmi miniszter“ és „birodalmi minisztérium“ elnevezés csak épen használtatott, s e czimeket hasonjelentöségünek akarja tartani e szavakkal: „közös ügyek a birodalom mindkét felére nézve.“ A minisztérium adott válaszában tiltakozik azon feltevés ellen, mintha ezáltal hatáskörének bármily kiterjesztését czélozta volna. A közös minisztérium szervezésére nézve kinyilatkoztatja, miszerint saját kezdeményezésből magyar személyiségeket akar nyerni, hogy a delegatióval közvetlen közlekedésbe lépjen, — de ez eddig nem sikerült. A hadügyminisztériumot illetőleg, a közös minisztérium a XII. törvénvezikk 9., 10., 11, 15. és 40. szakaszaira hivatkozik, mely kinyilatkoztatja, hogy a védrendszert illetőleg a magyar törvényhozás jogának megcsorbittatnia nem szabad. — Kerkápolyi azonnal kijelentette, bogy a válasz kielégíti, Ghyczy pedig legközelebbre ígérte nyilatkozatát.

Ezután gr. Szapáry Gy. indítványára elhatároztatott, hogy a költségvetés előleges átvizsgálására és megbirálására egy 29 tagú választmány küldessék ki, de a következő, febr. l-én tartott ülésben Lator indítványára a tagok száma 30-ra emeltetett, s azokra a szavazás is megtörtént, melynek eredménye a délutáni ülésben hirdettetett ki. A 30 tagú választmány, b. Sennyey elnöklete alatt még az nap megalakulván, a költségvetés bárom fő,jr. m. had-, kill- és közös pénzügyi részéhez képest három albizottmányra oszlott, az első 16, a másik kettő 7—7 tagból állván. Mind a három albizottmány febr. 3-án kezdte meg tanácskozmányait. Végül megemlítjük még, hogy a febr. 1. délelőtti ülésben Ghyczy K. kijelenté, hogy az interpeiiatióra adott válaszszal ő és elvtársai is megelégesznek, de az interpellatiónak a közös minisztérium sz e~ mélyzetére vonatkozó pontjára nézve elvárják, hogy e tekintetben a magyar korona országai törvényes igényeinek mielőbb elég fog tétetni.

A gyöngyösi takarékpénztár részéről, Gyöngyösön 1868-ik év jan. hó 29-én id. elnök Kovách László elnöklete alatt tartott választási közgyűlés jegyzőkönyve.

Elnök az ülést megnyíltnak nyilvánítván, a jelenlévő részvényes tagokat — a tárgy komolyságára és az idő rövidségére hivatkozva — kéri, hogy higgadtan és szorosan a tárgyhoz ragaszkodva tanácskozni méltóztassanak. Mely felhívás után Veze- kényi István bizottsági elnök az eddigi eljárásról tesz jelentést, előadá különösen, hogy az intézet számára szükségelt helyiséget Deutsch Salamontól jövő sz.-György-napjától kezdve három egymás után következő évekre 225 forint évi fizetés mellett kibérelte — mint azt az általa felmutatott szerződés tanúsítja, — oly kikötéssel azonban, hogy ezen haszonbéri szerződésnek végleges megerősítése a mai napon tartott közgyűlésnek tartatik fen, s csak ennek megerősítése után emelkedik érvényre; előadja továbbá, hogy az intézet kezelésére szükségelt tisztviselői állásokat, úgy a mint az alapszabályokban megállapítva vannak, a bizottság nem tartja czélravezetőnek, e helyett’úgy kívánná alakítani, hogy lenne egy ügyvezető, pénztárnok és ellenőr, mint rendszeres tisztviselők, ezeken kívül pedig egy elnök, mint nem rendszeres. hanem inkább csak tiszteletbeli tisztviselő, kinek azonban az alapszabályban az igazgató részére ajánlott százalék járna tiszteletdijul, melyért azután a főfelügyeletet teljesítené.

A tisztviselők fizetését következőleg javasolja megállapítani : ügyvezető 600 ft, pénztárnok 500 frt, ellenőr szintén 500 frt. A mi pedig a kezelésre megkivántató tisztviselők kiszemelését illeti: azt, miután az iránt már az első tanácskozásoknál is el-