Eger - hetilap, 1868

1868-01-02 / 1. szám

5

sitésére uj egyezmény által. Ha sikerül e tekintetben egyetértést hozni létre Franczia- és Olaszország közt, a megállapított alapelvek a nagyhatalmasságok elé fognak terjesztetni helybenhagyás végett, a másodrangu államok pedig felszóiittatnak a beleegyezésre.

Olaszországi tudósítások szerint, a tett-párt az egyházi állam elleni uj merénylet előkészítésével foglalkozik, ismét toborzási irodákat nyitott, s a római területre nagy számmal küldött át egyenkint önkénteseket. E hírekkel összefüggésben látszik lenni a párisi „Presse“ azon tudósítása, mely szerint újabb franczia csapatok fognak Rómába szállíttatni, s Toulonba már elküldetett volna a parancs, hogy a hajóhadat készen tartsák 20,000 embernek azonnali elszállítására.

Florenczböl Írják, hogy Olaszország 400 ezer Chassepot- fegyvert s 100 ezer karabélyt rendelt meg, s Palmanova és Osop- po hatáTerödök védelmi állapotba helyeztetnek. Pár hét óta hire jár, hogy a florenczi kabinet szövetségeseket keres; állítólag előbb Porosz-, ezután Oroszországhoz fordult, de minkét helyen siker nélkül kopogtatott.

A franczia törvényhozó-testületben a hadseregre vonatkozó törvényjavaslat ügye még nem döntetett el. A kormány a kamara feloszlatásával fenyegetőzik, ha a törvényjavaslatot elvetné, minthogy Francziaország csak annak elfogadása által juthat azon helyzetbe, hogy folytonosan 800 ezer főből álló activ hadserege legyen, mint a mennyire az országnak, tekintve Oroszország, Ausztria s az északnémet szövetség haderejét, elkerülhetetlenül szüksége van.

Több körülmény arra mutat, hogy Oroszország a jövő ta- , vaszszal minden áron szőnyegre akarja hozni a keleti kérdést. A konstantinápolyi, párisi és bécsi orosz nagykövetek Pétervárra hivatása összefüggésben látszik lenni ezen tervvel. Ezen nagykövetek most hir szerint a íölött tanácskozandnak : vájjon elérkezett-e a pillanat arra nézve, hogy Oroszország kiléphet tartózkodó állásából, s tehet-e lépéseket az 1856. párisi szerződés megváltoztatása s a törökországi keresztény alattvalók hatályos támogatására. Az orosz-porosz szövetségről szóló hírek is megújulnak. E szövetség czélja hármas: Francziaországot megakadályozni, hogy az olasz egységet megsemmisítse, s a németet fejlődésében feltartóztassa; és hogy Oroszország keleten szabad kezet nyerjen. Hire jár, hogy Törökország felé s a galicziai határokon nagy tömegekben pontosulnak össze az orosz seregek; miért is állítólag Bécsben elrendelték, hogy a Galicziában álló osztrák haderő szaporittassék.

Az angol kormánynak komolyan meggyűlt a baja a fémekkel, kiknek vakmerő és iszonyú merényletei a kedélyeket annyira felizgatták, hogy ezen, az egész közvéleményt kínos feszültségben tartó tárgy mellett nemcsak az európai nagy kérdések majdnem teljes közönyösségben hagyták a nagy közönséget, de még az abyssiniai angol hadjáratot is másodérdeküvé teszik. A fénismus most már nem úgy lép föl többé, mint fölkelési kísérlet a zsarnokság vagy bitorlás ellen; a féniek nem követelik többé vissza Irland jogait, hanem szilaj, vak szenvedéiylyel, alattomosan igyekeznek megboszulni azt, mit Irland sérelmeinek neveznek. Az angol városokban napirenden vannak a gyújtogatások, középületek ellen intézett föllobbantási kísérletek s más gyilkos merényletek. A féniek őrültségig csigázott politikai fanatismusa, félretéve minden erkölcsi és emberi tekintetet, csak pusztítást és romlást forral minden ellen, a mi angol. Hogy ily körülmények közt a közcsend és rend biztosítása rendkívül erélyes és szigorú rendszabályokat tett szükségessé, magában érthető. A külső kikötök és révekben az őrizet meg vankettőzve, s a tengerészeti hatóságok részletes és szigorú utasításokat kaptak, hogy minden, kivált éjjeli véletlen támadást megelőzzenek. A kormány és a hatóságok tevékenysége Londonban ernyedetlenül foly. A rendőrségi személyzet tetemesen megszaporittatott, s 10,000 polgár constablernek felesküdött. A kormány most már birtokában van az egész féni szervezetnek s minden elágazásainak, miért is terjedelmes elfogatások várhatók.

Nyilatkozat.

Kgcr, decz. 24.

T. szerkesztő ur! Értésemre esvén, hogy mélt. gr. Szapáry Gyula ur, Heves és Kfilső-Szolnok t. e. megyék főispáni helytartójának 1867. april 25-kén történt bevonulásakor, általam a lyce- umi téren Eger városa részéről tartott elfogadási beszédem sokak által félreértetvén, elvemtőli elpártolási vádra, s egyéb balmagyarázatokra adott alkalmat; az igazság érdekében kényszerülve érzem magamat, arra kérni t. szerkesztő urat, legyen szives az előbb említett alkalommal általam elmondott beszédet, melyet szóról szóra, mint elmondám, ide mellékelve küldök, becses lapjába fölvenni, ezen rövid nézetem s hitem előrebocsátása mellett:

Sokan az elvet összetévesztik a véleménynyel és meggyőződéssel.

Az ország, a nemzet, az 1848-ik alkotmány helyreállításért küzd. Az egyetlen ponttól három út indul ki: jobb, bal, és szélsőbal. E három út nem más, mint három vélemény ugyanazon egy czél elérhetését tekintve. Egy rész a jobboldali, másik a baloldali, harmadik a szélsőbaloldali úton véli azt elérhetőnek.

A jobb, bal, és szélsőbal küzdelme egyaránt hazafiúi küzdelem, s vétkezik az, ki e küzdelmek szentségére, bármelyik úton történjék is az, sárt dobál; mert minden küzdelem szent, mi a hazáért történik.

Én elvemet, meggyőződésemet nem változtattam, elvem most is az 1848-ik alkotmány; meggyőződésem: hogy azt ki fogjuk küzdeni; véleményem: hogy a jobboldali úton legbiztosabban.

Vétek-e? hazafiatlanság-e? vagy bün-e ez? Btin-e, az embernek elve, meggyőződése és véleménye szerint cselekedni? — avagy a köpönyegforgatást, az elv, meggyőződés és véjemény eltitkolását ruházzák-e föl a hazafiság czimével ? Ám tegyék, akik akarják, de én nem tudok ilyen utón hazafi lenni.

Az általam, említett alkalommal mondott beszéd itt következik :

„Méltóságos Főispáni Helytartó ur! Szokás a könyvek elejére írva egy pár sorral, — úgynevezett mottóval — egyik vagy másik hires embernek mondatát használni. —■ Bátor vagyok tehát én is még élő III. Napóleonnak egy mondatával kezdeni beszédemet ; jelesen:

„Szomorú látvány, hogy nagy dolgok teljesedését oly gyak ran megakadályozzák a rövidlátók kisszerű szenvedélyei, kik a világot csak azon szűk körben ismerik, melyben élnek — sok inkább kíván lenni pajtásainak hőse, s inkább vágyik egy pár önző érdeklett tapsaira, semhogy közreműködve, a közhálát kiérdemelni törekednének.“

Méltóságos ur! két módon lehet a népet vezetni: 1-ör fel- költeni benne az emberi méltóság nemes érzetét; 2-or hízelegni aljas szenvedélyeinek.

Fájdalom, hogy az utolsót többen használják, mivel köny- nyebb, rövidebb, s biztosabb arra, hogy megtapsoltassanak. — De az nem tesz semmit; nem a magyar nép az, mely nekik tapsol, hanem csak az egy perezre félrevezetett nép. Olcsó dicsőségük rövid lesz. El fognak ejtetni, amint fölemelteitek, mihelyest az idő fölemelendi a fátyolt, mely indokaikat takaró.

A magyar és osztrák államférfiak között lefolyt legközelebbi évek nagyban igazolák azon nézet igazságát: hogy minden i ügyesség s finom tapintat, meiylyel országos ember tetteit elin- j tézi, nem pótolhatják ki azon bizalmat, meiylyel a nép, némely mindig egyenes utón járt férfiainak lépteit követi. — Legfényesebben van ez igazolva az igazság egyenes útjáról soha el nem tért nagy hazánkfia, Deák Ferencz személyében.

Szerencsés azon nemzet, melynek oly fiai vannak , kikben öszpontosul a nemzeti akarat; kiknek soha nem ingadozó jellemükhöz, multjokhoz gyanú, kétség nem fér; kik az elhatározó perczekben el tudják találni a középutat, s meg tudják Ítélni, miként nem a legdiesőbb, de egy elérhető czél választása illik a férfiúhoz, mert legyen bármi hatalmasan valaki alkotva Istenétől, gyengévé válik, mihelyest túlbecsülve erejét, abban fáradozik, miben győznie nem lehet.

Mi Eger városának közönsége és 1861-ben az 1848-iki törvények értelmében választott, még életben lévő képviselői, bár lemondásunk óta miud maiglan, törvény-adta jogainkkal nem élhetve, városunk kormányzatát nem vezetjük, — mégis nem bírtunk ellenállni abbeli vonzalmunknak, hogy meg ne jelenjünk Méltóságod előtt, kijelenteni abbeli örömünket, hogy a végzet szerencsés fordulata épen azt rendelte kettős megyénk szeretett főispánjának helyetteséül, ki már mint első alispánja e megyének, teljes bizodalmunkat s szeretetünket kiérdemié, — kit ugyanazon hazafiúi nézetek vezéreltek és választottak el hivatalos pályájának folytatásától, melyek minket.