Eger - hetilap, 1868

1868-10-22 / 43. szám

371

lévő kisebbszerli köztért, minthogy erre az óvodának szüksége van, méresse föl, s az ott eszközlendö építkezésről tervrajzot s költségvetést mutasson be.

Végül Fleischer János mcszárosmester azon kérelmével, hogy marháinak saját vágóbidjáni levágatása engedtessék meg, azon okból, mert kivétel senki irányában nem tétethetik, el- s odautasittatott, hogy marháit ezentulra is a város vágóhidján tartozik levágatni. __________

O

rszággyűlési tudósítás.

Pest, okt. 20.

A képviselőház f. hó 15-én tartott ülésében Horváth Lajos, mint a központi bizottság előadója, jelentést tett a jogügyi bizottság előterjesztése fölött, a törvénykezési törvényjavaslat tárgyában. A jelentés lényege ez: A bizottság részletes tanácskozás alá vevén a kijelölt alapelveket, úgy találta, hogy a miniszter helyesen járt el, midőn csupán részletes javításokat javasolt törvénykezésünkben, a helyett, hogy egy egészen uj rendszerhez fogott volna, mi a jelen esetben annyit jelentett volna, mint bizonytalan időre elhalasztani oly hiányos törvénykezésünk javítását. Helyeselte a közp. bizottság a községi bíráskodás tekintetében fölállított elveket is; ellenben nem csatlakozott ahhoz, hogy az egyházi bíráskodás azonnal megszüntettessék. Azonban utasittat- ni javasolja a minisztériumot, hogy az 1840. 20. t. czikkben kimondott vallásegyenlőséghez képest, külön törvényjavaslatot ter- jeszszen elő a vegyes házassági perek iránt. Helyesli továbbá a királyi tábla egy testületben meghagyását, a pertári kezelésre vonatkozó javaslatot, és azon reményét fejezi ki, hogy ezen mü életbe léptetése által meg fognak szűnni a törvénykezés terén eddig uralkodott számos visszaélések. — Ezután b Kemány Gábor, mint az állandó pénzügyi bizottság előadója, tett jelentest a belügyminiszter által előterjesztett törvényjavaslat fölött, mely az ország némely vidékein elharapózott rabló-garázdálkodások megszüntetése czéljából sziikséglendö kiadásokra 100 ezer ftnyi póthitelt kér. A bizottság részletesen megvitatván azon kiadásokat, úgy találta, hogy 60 ezer ft. elegendő, ennyit indítványoz tehát megszavaztatni, s ehhez képest a megváltoztatott törvényjavaslatot bemutatja. Mindkét jelentés kiuyomatni rendeltetett.

A. f. hó 19-iki ülésben napirenden volt: a törvénykezési javaslat főelveit meghatározó bizottsági jelentésnek tárgyalása, mely csupán a jogügyi bizottság által föláilitott főelvek szerint történt. A ház egyhangúlag elfogadta a következő föelveket: 1) hogy a miniszter az u. n. novellaris újítás helyett egy, rendszerbe öntött, Magyarországban és Erdélyben egyaránt használható, és az eljárás egységét helyreállító müvet alkotott; 2) hogy a községi bíráskodás békebirósági minőségben fönálljon; 3) hogy megszűnvén a vegyes folyamodás, minden bíróság kizárólag első vagy fölebbviteli hatóságkép ítéljen; 4) hogy minden ügynek ki vétel nélkül három fóruma legyen; 5) hogy a kerületi táblák eltöröltessenek. Azonban nagy vitára adott alkalmat a királyi tábla fölosztása vagy egy testületben maradásának kérdése; a fölosztást ugyanis a miniszteri törvényjavaslat hozta indítványba, mig a jogügyi bizottság a fölnemosztás mellett nyilatkozott. A miniszterijavaslatmellettszólaltak föl.- Tóth Lörincz, Dobrzánsz- ky Adolf (ismét a nemzetiségi kérdést melegítvén föl nagy hévvel) Németh Károly, Besze János, Findler Mihály, Berzenczey László, Viád Alajos és Dobolyi Sándor; a jogügyi bizottság javaslata mellett emeltek szót: Bónis Samu, Tisza Kálmán, Antaíffy Károly és Horváth Lajos. Elnök a kérdést föltévén, a többség által a jogügyi bizottság javaslata fogadtatott el, melynek értelmében a kir. tábla továbbra is egytestűiéiben marad, Erdély számára pedig külön királyi tábla fog fölállittatni.

Politikai hetiszemle.

Eger, okt. 21.

Az utóbbi hét alatt Spanyolországból érkezett érdekesb hi- reket a következőkben állítjuk össze.

Az alkotmányozó cortes, melybe a választások nov. 25-ére tűzettek ki, decz. 15-én fog összeülni. Ezen országgyűlés fog dönteni a legfoníosb kérdésben: vájjon köztársaság legyen-e jövőre Spanyolország, vagy alkotmányos monarchia, s ez utóbbi esetben ki foglalja el a trónt? Madridi levelek nem tartják lehet- lennek, hogy a cortes többsége a foederativ köztársaság mellett fog nyilatkozni. Ha a köztársaság csakugyan kíkiáltatnék, igen valószínűnek tartják, hogy Prim tábornok lenne annak elnöke,

mint ki az országban legnépszerűbb s legbefolyásosabb férfiú; ő a helyzet ura, tőle várják az ország üdvét, a szabadság győzelmét. A „Kölner Ztg.“ szerint, Prim bizalmas nyilatkozataiból ki- kitünik, hogy ö utóbbi időben jelentékenyen közeledett a köztársasági nézetekhez, mivel az iberi unió megvalósítása mindinkább nehezebbnek tűnik föl. — Az ideiglenes kormány fair szerint minden erejét megfeszíti, hogy personal uniót hozzon létre Spanyolország és Portugall közt. Állítólag Napoleon császár kérdést intézett ez iránt Lissabonba, s azon meggyőződésre jutott, hogy ott tartózkodnak ugyan minden kezdeményezéstől, de elvileg nem mondanak ellent az esetleg Madridból fölajánlandó tisztán personal uniónak. Vannak, kik Prímet azzal gyanúsítják, hogy uj dynastia alapitója akar lenni, hogy a spanyol koronát saját fejére akarja tenni; hozzáteszik, hogy őt ebben Napoleon császár támogatná még azon esetben is, ha előbb kíkiáltatnék a köztársaság Prim elnöksége alatt. Azonban e gyanúsítás ellen maga Prim tiltakozik a „GauIois-“ban, kijelentvén, hogy sohasem gondolt a spanyol korona elsajátítására, s azt még akkor is visszautasítaná, ha azzal megkináltatnék. — E hírekkel kapcsolatban megemlítjük,hogy a „Gaulois“ szerint Prim levelet intézett Napoleon herczeghez azon czélból, hogy az közöltessék a császárral. E levél tudatja az ideiglenes kormány azon kívánságát, mely szerint a legbarátságosabb viszonyban akar állani Francziaországgal. Az igeiglenes kormánynak, e levél szerint, nincs terve valamely trónjelöltre nézve, s arra fog törekedni, hogy a választás egy, Európában átalában s Francziaországban különösen rokonszenv- vel bíró herczegre essék.

A spanyol ideiglenes kormány komolyan hozzáfogott a bel- szervezkedéshez. Elhatároztatott a pénznemek reformja és a franczia pénzlábbal hasonló egység elérése. Egy kormányrendelet megszünteti a fogyasztási adót, s behozza a házbéradót mindkét nembeli, 14 éven felül levő egyén számára. A kormány egy 700 millió reálnyi kölcsön iránt alkudozik angol házakkal. Az oktatásügyi miniszter egy rendelete visszahelyezé azon tanárokat, kik az előbbi kormány alatt állásuktól megfosztattak; egyúttal előkészületek tétetnek a tanszabadság behozatalára. Az igazságügyminiszter egy rendelete pedig eltörlé a jezsuitaszerzetet Spanyolország egész területén, s collegiumaik 3 nap alatti bezáratását hagyta meg. Ingó és ingatlan vagyonuk a nemzet vagyonának nyilváníttatott. Ennek következtében a papok és szerzetesek seregesen vándorolnak be Francziaországba. így a párisi „Presse“ szerint, négy nap alatt mintegy 300 pap és szerzetes érkezett oda, kik több városban levő rendházakba osztattak be.

Madridból f. hó 18-ról jelentik, hogy a junta következő határozatot tett közzé: Különféle körülmények megfontolása után, tekintve különösen, hogy a népszavazásnál idegen nyomástól lehetne tartani, indítványozza: nyilatkoztassa ki az ideiglenes kormány, hogy a cadxi programm értelmében egyedül az alkotmányozó gyűlés föladata, a kormányforma felett dönteni. — Az ideiglenes kormány programmjának közzétételét múlt szombatra várták, ez azonban még nem történt meg, mivel a vallásszabadság elve fölötti proelamatiót illetőleg eltérő nézetek uralkodnak a kormány tagjai között.

Izabella exkirálynö még mindig Pauban tartózkodik, de környezete naponkint ritkul; az udvaronczok egymásután hagyják oda.

Eszak-Amerika volt az első, mely hivatalosan elismerte az ideiglenes spanyol kormányt. A porosz követ is megkapta már eziránt az utasítást, s hir szerint a londoni kabinet is legközelebb basonlót fog tenni.

A „Liberté“ úgy hallja, hogy az olasz cselekvési pártiak nyilatkozványt intéztek a spanyol néphez, s ezen köztársasági szellemű okmányban emlékeztetik a spanyolokat: a két nemzet közti testvéri kapocsra, s felszólítják őket, munkáljanak közre a pápa világi hatalmának megbuktatására.

A spauyol forradalom győzelme alkalmasint nagy befolyással lesz Francziaország belügyeire is. Napoleon császárnak kell, és pedig minél előbb, valamit tennie a szabadság érdekében, mert attól tarthatni, hogy a franczia nép maga fogja megkísérlem igényei érvényesítését. Egyébiránt úgy látszik, Napóleon császár külpolitikájának is szeretne újabb irányt adni. A „Köln.Ztg.“ biztos forrásból Írja, hogy az általános európai lefegyverzés pro- grammján dolgozik.

A párisi „Presse“ Írja: Aszárazi hadseregben századonkint tíz félévi szabadságolás történt. E szerint mintegy 30,000katonát bocsátanak haza hat hónapra, s kik közül sokan otthon fognak