Eger - hetilap, 1868
1868-10-01 / 40. szám
346 volt a népoktatási törvényjavaslat, tárgyában, melynek eredmé- nyekép a nyilt ülésben Trefort A. indítványozta: Küldjön ki a ház 25 tagból álló bizottságot, mely minden f'elekezetbeli szakfér- tiak meghallgatás után javaslatot készítsen, s ez aztán az osztályokhoz adassák ki. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Ezután a horvát országos küldöttség jelentése s az általa készített kiegyezési törvényjavaslat került szőnyegre. Néhány rövidebb hozzászólás után a ház a bizottság jelentését a horvát-magyar kiegyezés ügyében en blocfegadta Váradi Gábor azon indítványával együtt: hogy a háza kormánynak kötelességévé tegye, Fiume visszacsatolását azonnal eszközölni; minek megtörténtével a horvát egyezmény azonnal életbe lép. Ezen határozat hozzájárulás végett a fölsöháznak átküldetett. Eger, szept. 24. T. szerkesztő ur! Becses lapjának olvasói alkalmasint éber figyelemmel és kellő érdekkel fognak viseltetni azon élénk mozgalmak iránt, melyek a magyarhoni izraelitákat újabb időben oly nagy mérvű izgalomban tartják, a midőn hitfelekezöti és iskolai ügyeik autonomicus rendezése érdekében mindenütt az első teendők előteremtésében sorakoznak. Az 1867-ik évi XVII. t. ez. polgári és politikai egyenjogúsításunkat kimondván, természetes következményül a m. kormánynak hitfelekezeti és iskolai ügyeinkbe avatkozásáról le kellemondania, és azoknak szabályszerű és törvényes elintézését maguuk- ra bízni. Ezt szeuielőtt tartva, a m. vallás és közoktatási minisztérium arról intézkedett, hogy a magyar- és erdélyhoni izraeliták egy jövő deczemberbeu Pesten tartandó egyetemes gyűlésre bizonyos alapszabályok nyomán választott képviselőket küldjenek. Most már arról lehet szó, hogy mi módon rendeztessék a dolog. A nézetek ez irányban kétfelé ágaznak : mert mialatt egyik rész a haladásnak hódol, és azt kívánja, hogy a tartandó congres- 811S0U a hitközségi és tanodái ügyek az idő szelleme szerént ren- deztetvén, a vallás, magyar nemzetiesség és valódi művelődés egyaránt ápoltassanak, azon helyes meggyőződésből kiindulván: miszerint a vallásosság és műveltség nem csak megférhet egymás mellett, hanem szükséges is, hogy azok karöltve s elválaszt- hatlanul létezzenek együtt; — addig a másik, és pedig a magát „orthodoxu-nak nevező párt minden, a hitközség életében teendő legcsekélyebb újításban az ősi vallást már is tönkre tevöegy-egy rém alakját előrelátja, s teljes erőből azon van, hogy a congres- suson ő nyerje a majoritást, ámbár ez alkalommal a m. minisztérium ebbeli szabályzata világos értelme szerént a vallást érdeklő legkisebb ügy sem kerül tárgyalás alá. De tudni való, hogy mindez csak némely műveletlen, tehát ily rend által eddigi szerepükből kieső ósdi rabbik s tőlük tévútra vezetett rajongók conspiratiójára történik, és hogy a mindinkább haladó időszellem kerékküllöje az ily foszlékony eszméket nemsokára magával sodorja s szétmorzsolja, Registrálnunk kell ezennel mindenek előtt, miszerint megyénk izraelitái közt conservativ hitüek vannak ugyan, de oly imént jellemzett fanatikusok csak igen ritkán termő gyümölcsként lézengnek. Világosan mutatá ez utóbbi állításunk helyességét a mgos föispáni helytartónk gróf Szapáry Gyula ur által kettős megyénk minden kerületéből a központi választmány megállapítására összehívott, Egerben f. hó 22-én tartott, különböző pártárnyalatokból álló gyűlés, valamint az ezt megelőző értekezlet és nemkülönben az arra következett, már megalakított központi választmány legelső ülése is; mert az engesztelő szellem és a béke mulasztja, mely e tanácskozmányokat átlengette, igen dicséretes, úgy hogy a központi választmány tagjainak túlnyomó többsége haladó férfiakból áll, a többiek pedig majdnem mind mérsékelt conservativ hitüek. 0 msága föispáni helytartó ur betegsége miatt akadályozva lévén, szeretett másodalispánunk tek. Isaák László ur elnökölt a 22-én megtartott értekezleten. — Elnök ur egy, meleg éljenzések közt tartott beszéddel nyitá meg az ülést, és lelkes szavakkal üdvözlő az értekezlet tagjait, örömét fejezé ki a fölött, hogy azokkal mint hazánk immár egyenjogosult polgáraival ily, az izraelitákra nézve válságos és nagy horderejű pillanatban szoríthat kezet. Erre Schönberger Soma orvostudor, ki a tegnapi előértekezlet- töl arra fölkéretve lön, az értekezlet nevében szívélyesen viszon- zá elnök ur üdvözletét következőképen : „Tek. alispán úr, Mélyen tisztelt értekezleti elnök úr! Amidőn imént e terembe léptünk, hogy a mai napra föispáni helytartó ur ö msága által kitűzött értekezleten megjelenjünk, részint a szokatlanságböl eredő elfogultság, de leginkább a legmélyebb hálaérzet töltötte el keblünket; mert éreztük, hogy ez az első cselekvési mozzanat, első lépésünk egy jobb, áldásdús jövőnk, szellemi, társadalmi, és részben anyagi érdekeink és jobb- létünk megállapítására; éreztük, hogy e drága hazában ügyeink immár nálunk — nélkülünk nem fognak rendeztetni; de egyszersmind érezzük, hogy ügyeink miképeni rendezését nem csak általában hitrokonaink, de a müveit világ is a legnagyobb figyelemmel kisérik. Az 1867-ik évi XVII. t. ez. egy uj korszakot hozott a magyarhoni izraelitákra. E számok, e nehány szó minden magyarhoni izraelita, valamint ezek utódai által mindenkor csak a legnagyobb kegyelettel és a legmélyebb hálaérzettel fognak kiejtet- ni; mert amit más alkotmányos országok eddig csupán cséppen- ként és nagy küzdelmek után nyújtottak a területükön lakó hitrokonainknak, azt ama törvényezikk által a dicső magyar nemzet jog- és szabadságérzetében egyszerre, teljesen és föltétlenül adta meg nekünk. A szabad önrendelkezési jog, alapföltétele és kiinduló pontja úgy az egyéni, mint a hitfelekezeti szabadságnak. Ezt tar- tá szem előtt vallási és közoktatási miniszter ur ő nrnsága, midőn hitfelekezeti és iskolai ügyeink autonomicus rendezése érdekében kiadta a f. é. decz. 10-ére egybehívandó congressusra vonatkozó rendeletéit. Most már rajtunk a sor megmutatni, hogy önrendelkezési jogunkkal élni tudunk, akarunk is, valamint azt is, hogy ősi vallásunk és hagyományos szertartásaink teljes épségbeni raegörzé- ze mellett, hitfelekezeti és iskolai ügyeinket, most már drága köz- kincsesé vált alkotmányunkkal és a kor követelményeivel öszhang- zásba hozni bírjuk és arra törekszünk; rajtunk a sor, oly tanintézetekről gondoskodni, melyekben ifjaink vallásos és nemzeties neveltetésben részesüljenek, hogy igy jó és hasznos hazafiakká váljanak : egy szóval, hogy kedvező helyzetünket saját boldogitá- suuk — s a haza javára érvényesítsük. Tek. alispán urat pedig, mint ebbeli első teendőnk foganatosítására kiküldött kormánybiztosi helyettest, örömmel üdvözöljük, s szivünk mélyéből kívánjuk, hogy a mindenható Isten tek. urá- ságodat hazánk és megyénk hasznára, javára még számos évig éltesse!“ És miután Schönberger orvostudor közakarattal jegyzőül választatott, elnöklő alispán ur fölkérésére az értekezlet kebeléből 27 tag hozatott javaslatba, kik közül elnök ur 19 egyént választott, Isiket mint megalakított központi választmányt, délután egy folytatólag tartott ülésen annak rendje szerint ki is hirdetett. Közvetlen ezek után megtartá a központi választmány a legszebb egyetértésben első ülését, mely alkalommal a szabályzat 8. §-sa körüli teendőit bevégezvén, Hellsinger Szolnokról a közp. vál. elnökének és Schönberger orvostu’dor jegyzőnek választatott, s igy a képviselők választására történendő összeírások jövő octóber hó 14-én a szabályzat határozatához képest kezdődnek, és egész 28-áig szakadatlanul folytattatnak. El nem lehet hallgatnunk e helyt azon, a helybeli izr. hitközségtől 21-én az értekezletre megjelent vendégek számára a- dott szellemdús, valamint engesztelődő hangulatban mondott pohárköszöntésekkel fűszerezett estebéden előfordult tényt, melynélfogva vacsora után a társaság előtt elmondandó szokásos utóima elárvereztetvén, a vendégek tanusiták a zsidók ősrégi azon szokását, mely szerint ne legyen örvendetes alkalmuk a nélkül, hogy szegényeikről is meg ne emlékezzenek; mert ezen, hogy úgy mondjam, vallásos tréfa 60 ftot hozott be, mely összeg arra fordittatni határoztatok, hogy belőle nehány, az itteni izr. tanodát látoga'ó szegény sorsú szorgalmas gyermek téli ruhával láttassák el. Fogadják az adakozó urak, éspedig: Hellsinger, ki 20 fttal, Ehrlich, ki 20 fttal, Tottiz, ki 10 fttal, Décsy és Rosen- zweig, kik öt-öt fttal járultak hozzá, a szegény tanonezok nevében a legforróbb köszönetét. Egy szabadelvű izraelita. Jegyzőkönyv. Mely az 1868. aug. hó 27., 28. és 20 én Egerben rendezett általános gazdasági kiállítás alkalmával a káptalan-udvarban kiállított lovak, szarvasmarhák, juhok, sertések, és erdészeti fák bírálatáról fölvétetett szakosz. elnök Kovách László, Majzik Viktor, Szabó Alajos tanár, Farkas Fereuez bíráló tagok s jegyző Fökövy Antal által.
