Eger - hetilap, 1868

1868-09-17 / 38. szám

330

perge le orczájára, s imigy szóla hozzám: „Mi boldogok, szabadok vagyunk, mert visszanyertük alkotmányunkat, —ama nemzet pedig, melynek anyám is gyermeke, rabigában szenved, pedig joga van neki is a szabadsághoz!“ — midőn igy szólt hozzám szép szomszédnőm : nem fojthatám vissza könyeim.

Szándékosan hagyám utoljára a gyönyörű tánczokat, bár erről én önöknek keveset, jóformán semmit sem irhatok, legfö- lebb is ama szőke kis leánykáról emlékezhetném meg, ki oly szépen, ki oly bájosan tánczolt, s kinek kecsteli mosolya feledteté velem a többiek tánczát. És midőn a darab végeztével karomba fűzve hópehely kezét, igy szólt hozzám: „Önre neheztelnem kellene, mert a lengyel ima alatt nem tapsolt“ — nem mertem bevallani szőke lánykámnak, hogy ezalatt — könyezém. — K.

Politikai hetiszemle

Eger, szept. 16.

Ö Felségeik gácsországi utazását illetőleg Írják, hogy az eszmét a császárné kezdeményezte és vitte keresztül az udvar- ! nál. Bécsben hajlandók hinni, hogy az egész terv egy lengyelmagyar cooperatiónak eredménye. Ez utazásnak, melyre Gács- országban nagyszerű előkészületeket tesznek, annál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mert az orosz elleni tüntetésnek nézik. A czár ugyanis ugyanazon időben érkezik Varsóba, midőn a császár Krakóban és Lembergben leszen. Remélik, hogy Beust bárónak, ki ö Felségét szintén kisérni fogja, sikerülend a lengyel pártvezérekkel kiegyezni.

A párisi lapok még folyvást kiválólag foglalkoznak a béke vagy háború kérdésével. A „France“ különösen nagy tevékenységet fejt ki, hogy a háború miatti aggodalmakat eloszlassa. Egyik közelebbi czikkében azt mondja: hogy a párisi, zürichi és prágai szerződések Francziaország számára befejezték a keleti és olasz kérdéseket. Az ezen szerződések által teremtett állapotot Francziaország őszintén elfogadta, háború tehát csak abból származhatnék: ha Oroszország fenyegetné Törökország in- ! tegritását; ha Ausztria vissza akarná szervezni uralmát Olasz- | országban; ha Olaszország Rómát el akarná venni; vagy ha Po- i roszországa délnémet államok beolvasztását czélozná. Mindaddig, mig a vakmerőség uj helyzetet nem idéz elő, amit előre látni 1 nem lehet, a „France“ szerint biztosnak tekinthető a béke. — Elhiszszük, amit a „France“ mond, de épen azért nem bizhatunk a tartós békében, mert az a sok „ha“ mindannyi Damocles-kard gyanánt függ fölötte. Ki nem ismeri Oroszország mesterkedését Keleten V ki nem tudja, hogy Olaszország Romára, Poroszország pedig a délnémet államok után áhítozik?!

A bolgár fölkelés, mely egyre terjed, sok gondot okoz a török kormánynak. A fegyverfogható bolgárok mind a Balkánba mennek fegyverrel, lökészlettel és ^eztistpénzzel jól ellátva. A Balkánban levők számát már mintegy 4000-re teszik. Egyes föl- j kelő csapatok, s a törökök közt már többször volt összeütközés, különösen véres volt a Grabov melletti csata, melyben a mindkét részrőli veszteséget, holtak és sebesültekben a hir 600 emberre teszi, mely szám nyilván túlozva van. A Balkán lábánál szintén történt egy összecsapás; a veszteség még nincs tudva, de hogy nem volt csekély, onnan is kitűnik, hogy másnap egész éj jel hoztak Tirnovóba sebesülteket kocsikon.

Az orosz ügynökök, támogatva a bukaresti kormány által, nagy tevékenységet fejtenek ki a fölkelés érdekében. Oláhországban két uj betörő csapatot szerveznek. Sőt a „Cor. du Nord- Est.“ „leghitelesebb“ adatok nyomán azt irja, hogy Szerbiában is szerveznek fölkelő csapatokat, melyeknek e napokban kell áttörni a határokon. Ezen csapatokban a szerbek és bolgárok fognak résztvenni. A szerbek a nagy 3zerb-pártból valók. E fölke- löket bizonyos Szalzmann nevű porosz egyén fogja vezetni, s mindnyájan gyutüs fegyverrel vannak ellátva.

Hogy mit akarnak a bolgárok, azt most maguk ünnepélyesen kimondották! Ügyöket Európa fóruma elé álliták, a mennyiben egy a hatalmasságok konstantinápolyi képviselőihez benyújtott emlékiratban magukat mint hadviselő felet bejelentették, és tisztán kimondották, hogy ők a török jármot tovább tűrni elunták, fegyverre keltek ellene, és hogy nem concessiókat követelnek, hanem: „A felkelés czélja egy független nemzeti kormány létrehozása, milyen Oláhország és Szerbiában is létezik. Nem tervünk a törököket Európából, annál kevésbbé Konstantinápolyból kiűzni.“ Egyúttal midőn a memorandum igy a fölkelés *czél- jainak határát kijelöli, és hangsúlyozza, hogy „a bolgár fölkelés minden, az európai egyensúlyt fenyegető politikától távol tartja

magát,“ iparkodik elhitetni azt is, miszerint: „Nem a szomszéd - államokkal létrejött egyezmény vagy külső' befolyás következtében kel föl a bolgár nemzet; csak szenvedései kényszerítik a fölkelésre.“

ügy látszik,bogy a Keleten kitörendő háborúban, mint Oroszország szövetségese, Észak-Amerika is tettleges részt akar venni. Farragut,az Egyesült-Államok tengernagy a,hajórajával közelebb a Konstantinápolyi vizeken járt, s onnan Athénébe indult. Mielőtt azonban kievezett asik tengerre, mén: a konstantinápolyi görögök küldöttségét fogadta hajóján, mely köszönetét fejezé ki az unió iránt, hogy a görögök ügyét annyira pártolja. Farragut nyíltan kijelenté, hogy a görögök bizton számíthatnak az Egyesült-Álla- j mok támogatására. Farragut konstantinápolyi utjának tehát határozott politikai czélja volt; s ez valószínűleg csak az első lépés ez irányban. A dolgot mindinkább valószínűvé teszi azon körülmény, hogy Johnson elnöknek most egy küldöttje érkezett Kons- tantinápolyba, Mertens tábornok, kinek föladata, a Portával Kréta fölszabadítása és aziránt alkudozni, hogy a Dardanellákon szabadon járhassanak hadihajók.

Madridból jelentik, hogy a tarragonai és bajadozi helyőr ségek több tisztje elbocsáttatott, azon gyanúban átlván, hogy be voltak bonyolulva a legutóbbi forradalmi kísérletekbe, s a madridi helyőrségnél, ugyanezen vád folytán, számos altisztek fogattak el. Madrid utczáin folyvást erős nemzetőrcsapatok tesznek őrjáratokat.

A „Perseveranza“ közli egy titkos társulat alapszabályait, mely „Mentana megboszulására“ alakult, s Olaszország „teljes békességét és szabadságát“ akarja kivívni. Minden városban alakíttatnak bizottmányok, melyek fiatal embereket toborzanak, fegyvereket szereznek, sat. A „Perseveranza“ azt állítja, hogy ez uj egylet Garibaldi jóváhagyásával lépett életbe, s egyszersmind fölemlíti, — mint látszik, hiteles hir után, — hogy a tábornok és Mazzini közt egyetértés jött létre.

Egervárosi és vidéki hírek.

— Mint említők, e hó 8 án küldöttség ment Pestre az egri vasút ügyében a közlekedési minisztériumhoz. Azonban a küldöttség sem gr. Mikó Imre minisztert, sem Hollán Ernő államtitkárt nem találta hon; a kérvényt tehát Fack osztálytanácsos urnái nyújtotta át, ki különösen a hatvan-miskolczi vasút ügyében mint előadó működik, s tőle a küldöttség azon biztos tudomást vette, hogy Eger városának a fővonallal egy szárnyvonal általi összekötése, valamint a bizottsági előterjesztés nyomán, úgy a miniszteri tanácskozás combinatiója szerint, határozott ténynek tekinthető. Arra nézve, hogy Eger szárnyvonala a vasúti mérnökök már folyamatban levő munkálataiban benn nem foglaltatik, mely körülmény az aggodalmat előidézte, az osztálytanácsos ur odanyilatkozott, hogy azt a kormány ez alkalommal szükségtelennek látta, minthogy ezen szárnyvonalnak előleges fölmérése már korábban eszközöltetett. Egész bizonyossággal kimondatott, hogy az egri szárnyvonal a kormány által, a hatvan-miskolczi vonallal egyidejűleg fog kiépíttetni.

— A f. hó 13-án tartott városi közgyűlésben a szüret megkezdése f. hó 21-ik napjára határoztatván, a szedők napibére 20 krban, aputtonosoké 30 krban állapíttatott meg. Mindazok, kik a szüretet a kitűzött határidő előtt megkezdeni merészkednének, mint a közhatározat áthágói, az 1863-ik évben alkotott mezei- rendőri szabályok értelmében, 25 fttól 100 ftig terjedő pénzbírsággal fognak fenyittetni.

— A hevesmegyei jótékony nőegyletbe következők léptek újabban be tagokúi: 50 fttal alapítottak : Doleschall Gabriella, Gyalogay Gyula, Konez-Turcsányi Anna, Lejtéryi Ferenczné, özv. Nikolitsné sz. Juhász Julia, Rózsa Károlyné, Szabó Richárdné, Traitler-Goth Mária, özv. Okolicsányi Károlyné.Az egri nők által a múzeumnak adományozott kép kiállítása tisztán 56 ftot jövedelmezvén, ezen kép az alapítók névsorába fölvétetett. — Rendes tagok : Kovács Terézia, Lovassy-Pamlényi Anna, Plank Gé- záné, Szlammer Rozália, özv. Jegesné.

Kegyesen adakoztak: Máriássy Gábor 10 ft., Latabár Endre 25 ft., özv. Rózsa Ferenczné 5 itcze zsírt.

Egyidetileg tisztelettel értesíteni a t. alapitó és választmányi tagokat, hogy az aug. 31-én tartott rendes évi nagygyűlés határozata folytán, minden hó 1-ső napjának d. u. 3 órájakor fog a választmányi ülés megtartatni, mikor is az illetők minden további meghívás nélkül lakásomon megjelenni szíveskedjenek; a szüret miatt azonban október hóban választmányi ülés nem fog tar