Eger - hetilap, 1868

1868-09-03 / 36. szám

314 balónokkal ékesített diadalkapun gr. Károlyi György ur ö umlga, mint a kies fekvésű fürdő urának tisztjei által fogadtattak a nagygyűlés tagjai, s részint a grófi lakban és a timsós-fürdö épüle­teiben, részint pedig Párád helységében és a cseviczés-fürdöben elszállásoltattak. Este a megérkezett vendégek legnagyobb ré­sze a tinisós-fürdő vendéglőjében találkozott, s az öregebbek ba­rátságos társalgással, a fiatalok pedig tánczczal tölték el kedé­lyesen és vidor hangulatban az éjnek nagy részét. 29-én reggel a cseviczéhez rándultak a vendegek , s ott a gyógyforrásokat, az üveghutát, a vidék földtani minőségét, virá- nyát stb. megszemlélték. L1 órakor pedig a timsós-fOrdönél lévő grófi lakban hitelesítő közgyűlésre gyűltek össze, hol az aug. 28-án Egerben tartott közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésén kivül dr. Losteiner Károly a következő czimii értekezést: „Aparádi vaskénes timsós fürdőnél tett némely élet- és gyógytani észlelet,“ olvasta föl, dr. Erdey Pál pedig a mátrai bányamű­velés történetét adta elő, és a mátrai bányatársulat jelenlegi bá­nyászati műhelyei a más intézeteinek állását ismerteié meg; mely mindkét értekezés, t. i. dr. Losteiner és dr. Erdey Pál űré, az évkönyvbe fölvétetni határoztatott. Utána Babies István ur, mint a mátrai bányatársulat képviselője, az egybegyült ma­gyar orvosok és természetvizsgálókat e társulat nevében iidvözlé, s őket a bányák megtekintésére meghívni szives volt. Továbbá dr. Frantz Alajos indítványa, miként Párádon a XIII dik nagygyűlés emlékére emléktábla állíttassák föl, elfogadtatván, Kubinyi Ágoston urö mlga, az idei nagygyűlés tisztviselő­inek ismételve a magyar orvosok és természetvizsgáiók XIII-dik nagygyűlése t. ez. tagjai nevében lelkes szavakban köszönetét mondott az általuk tanúsított szorgalom és fáradságért, mely kö­szönetnek a jegyzőkönyvbe fölvétele határoztatott el. Délutáni 2 órakor a kirándult orvosok és természetvizsgálók és még az nap délelőtt Egerből megérkezett sok tagja a nagy­gyűlésnek a grófi kertben födött sátorban teritett 14 asztalnál gyűlt össze és foglalt helyet, hová őket Párádnak birtokosa, gr. Károlyi György ur ő nmlga nagylelkű vendégszeretete meghivni kegyeskedett. Ebéd alatt csakhamar kezdődtek a pohárköszön­tések, még pedig dr. Flór Ferencz alelnök ur által, ki a nagyméltóságu házigazda egészségéért emelte serlegét, mire Schikk Ignácz ur a parád-debröi uradalom felügyelője, nmlgu ura nevében az egybegyült vendégeket üdvözlé ; ezután dr. Albert Ferencz a nagyméltóságu házigazda képviselőjét, t. Schikk Ignácz urat és későbben hazánk lelkes hölgyeit s azok jelenvolt bájos képviselőit köszöntötte fel. Kubinyi Ágos­ton ur ő mlga több Ízben, dr. Rózsai József és még más urak is lelkes szavakban tettek felköszöntéseket, de végre a vi­dor hangulat által fokozott élénk társalgás a pohárköszöntéseket megszünteté, miután stentori hang kivántatott volna hozzá, a minden asztalnál folytatott vidor beszélgetést félbeszakasztani, vagy az élénk társalgás okozta zajban magát meghallatni. Dr. Batizfalvy Samu az egybegyült vendégeket szeretet-ado- mányra szólitván föl Recsk helységnek azon szerencsétlen lako­sai javára, kiknek házaik aug. 28-án délelőtt támadt tűz által elhamvasztattak, nehány perez alatt 180 o. é. forint gyűlt össze, mely 200 o. é. forintig kiegészíttetvén, legott a recski bírónak kéz- besittetett is. Ebédután vagy 60-an a mátrai bányatársulat bányáit és bányásza timühelyeit indultunk megtekinteni, hol Ba bics Ist­ván észidr. E r d e i y P á 1 urak a vezető és magyarázó szerepét vinni eveskedtek, mig nagyobb része a vendégeknek a grófi kertbsn s a timsós-fürdö helyiségeiben kedélyesen együtt maradt. Este ismét a timsós-fürdö vendéglőjében találkoztunk, hol a tánczkedvelő vendégek részére bál volt rendezve, mely igen jól sikerült, és hol a tisztes mulatság reggeli 1 óráig kedélyesen folyt. Másnap vagyis vasárnap, 30-án délelőtt a tisztelt vendégek részint Eger és Miskolcz, részint Terenye és Verpeléth felé osz­lottak, és a legközelébb múlt napon még oly mozgalmas, élénk és vidor társaság által népesített kies Párád a csend és nyugalom mezét öltötte magára, mely annál mélyebb, minthogy a fürdő­idény is már lejárván, ott csak kevés beteg tartózkodik már. így lön befejezve a magyar orvosok és természetvizsgálók XlII-ik nagygyűlése, melynek tagjait Eger városa oly szívesen látta, elnöke nmlgu és főtisztelendő Bartakovics érsek ur és gróf Károlyi György urő nmlga oly kegyesen fogadták, és mely gyűlésnek működése vidékünkön is gyümölcsöket fog érlelni, miután egész iránya: a természettudományokat hazánkban népsze­rűsíteni, azok ismeretét terjeszteni, és számukra uj meg uj lelkes kedvelőket megnyerni, hogy nemzetünk műveltsége a eulturné- pekével mielőbb egy színvonalra emeltessék, és anyagi jólléte gyarapodjék. A magyar vitéz, harcziasnép, évszázadokon keresz­tül vérével védte a nyugat-európai műveltséget a félhold barbaris- musa ellen, most föladatunk: e műveltséget továbbvinni a Kelet hátramardt népeihez — dicső, áldásteljes föladat, melyet hogy megfejtsünk, minden lelkes hazafinak legbuzgóbb óhaja és törekvése. ______ a-(-b. P olitikai hetiszemle. Eger, szept. 2. Múlt számunkban említettük, hogy a cseh képviselők, a he­lyett, hogy a prágai országgyűlésen megjelentek volna, tiltakoz- ványt nyújtottak be az országgyűlés elnökének. A csehek közt uralkodó hangulat föltüntetése végett közöljük ezen tiltakoz- ványból a következőket: A cseh követek nem ismerik el Ausztriát egységes államnak, hanem a dynastiához különböző viszonyban álló államok szövetségének. Csehország az I. Ferdinánddal kötött szerződés folytán jutott a Habsburg-lothringeni házra, ennek kihal­tával szabad királyválasztási joggal bir, igy tehát a többi tar­tományokkal csupán a dynastia, azaz personalis uuio által van egybekötve. Változtatást a cseh államjogou csak a cseh király és cseh nemzet tehet; Csehországon kívüli képviselőtest s igy a reichsrath vagy bármi delegatio nem határozhat felette; az okt. diploma által teremtett államjogi kötelékek annak megszűnése által sziutén megszűntek. Nem kívánják tagadni Magyarország évszázados jogát, hogy saját állam- és alkotmányviszonyait feje­delmével eldönthesse, és más államokkal szerződhessék; de nem engedhetik meg, hogy ez által a cseh korona hasonló joga felett legalább tettleg már döntve legyen, s önrendelkezhetési joga korlátoltassék; a reichsráthot káros oktroynak tartják, melybe lépniük nem szabad. — E zavarok megszüntetését s a kérdés megoldását csak egy módon látják lehetségesnek: a fejedelem s a cseh nemzet közti egyetértés alapján, ha ez utóbbi valódi és igazságos képviseletet nyer. Ä „Nordd. Alig. Ztg.“, Bismarck gr. közlönye, nem helyesli a csehek eljárását. A cseh párt — úgymond — rósz szolgálatot tett az ügynek az országgyűlésről való kimaradása által. Oly párt, mely elenyészik a politikai tevékenység küzdteréröl, s a szeuvedöleges ellenállás zugába vonul duzzogva, önmagát adja föl. — Hasonlőkép nyilatkozik a „Constit.“ franczia félhivatalos lap is. Bécsi lapok szerint, a cseh, valamint a brünni országgyűlés­ről kimaradt morva képviselők is fölszólittatnak az országgyűlé­sen való megjelenésre, ellenkező esetben uj választások fognak elrendeltetni. — A morva nyilatkozat a „Wand.“ szerint valami­vel szelidehb, mint a cseh. Galicziában is nagyon elégületlenek a bécsi kormánynyal, de a lengyelek által támasztott igények sokkal, méltányosabbak a csehekéinél. A csehek ugyan mindent elkövetnek hogy a lengyele­ket az övékkel hasonló magatartásra bírják, de eddig minden törek­vésük meghiúsult, s egyesülésük nem is valószínű, mert álláspont­juk különböző, a csehek s morvák t. i. oly független állást kiván- I nak, a minő a magyar államot megilleti, mig a lengyelek meg­elégednének oly állással, minőt Magyarország Horvátország szá- I mára biztosított. Keletről nyugtalanító hírek érkeznek. Alig hogy egy buka­resti kormánykörökből eredt sürgöny alaptalannak nyilvánította azon hirt, mely szerint a romániai hatóságok által támogatott ■ újabb mozgalom van készülőben Bolgárországban : ime egy szent­pétervári sürgöny tudatja, hogy Bolgárországból oda érkezett je­lentések szerint, két fölkelő csapat alakult ott, melyek közül az egyik Macedonia felé indult, s aug. 15-én nagy összeütközés volt Grabovánál. — Nem csoda, ha a Porta komoly rendszabályokkal fenyegetőzik. Egy konstantinápolyi tudósítás szerint, Fuad basa bejelentette a diplomatiai karnak, bogy a szultán hadcsapatai be- vonulandnak a dunai fejedelemségekbe, ha Bukarestben meg nem szűnnek a bolgár mozgalmak támogatásával. — Alkalmasint ezen eshetőség előrelátása bírta arra a bukaresti kormányt, hogy újra a legnagyobb erélylyel fog a hadsereg szervezéséhez. Bukaresti távirat jelenti, hogy egy fejedelmi rendelet 8 gyalogezred szer­vezését rendelé el. Jövőre minden ezred három zászlóaljból fog állani. Egyelőre 30 néphad-zászlóalj állittatik föl, minek folytán nagyszámú előléptetések leszuek. Poroszországból nagy szállít­mány gyuttispuska érkezett oda. E fegyverek számát a „N. fr. Presse“ tudósítója 50,000-re teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents