Eger - hetilap, 1868
1868-08-27 / 35. szám
306 in állítólag görög fölkelő csapatok szervezkedaek. Fuad basa e miatt állítólag jegyzéket intézett Athénébe, melyben a görög kormánynak kijelenti, hogy a Porta tudja, mily uj complott készíttetik ellene Athénében,s hegyei van határozva, a legerélyesb rendszabályokhoz nyúlni minden támadás visszaveréséra, s a görög kormányt előre figyelmezteti a felelősségre, melyet ez magára von, ha területén fölkelő csapatokat enged szervezni Törökország ellen. Bajorország hir szerint odamüködik, hogy Poroszország és Ausztria közt egyetértést hozzon létre. Hohenlohe herczeg miniszter, fejedelme nevében és valószínűleg Poroszország utasításából határozott ajánlatokat tett, melyeknek horderejéről s tartalmáról azonban eddig csak kósza hírek szárnyalnak. Annyi bizonyos, hogy Bécsben nem hajlandók valamely kötelezettséget vállalni, és a szabad kéz politikáját föladni. Ez egyelőre a legjobb politika Ausztria és Magyarországra nézve. Az „Avenir Nat“. szerint, Moltke porosz tábornok jelenleg katonai tanulmányokkal foglalkozik a Rajna vidékén. A tábornok oly pontokat keres, honnan Dél-és Észak-Németországot egyszerre lehessen fedezni a netaláni franczia támadás ellen. E hadászati pontot a rhöni hegyniagaslatokon már meg is találta volna. Spanyolországból igen keveset hallunk. Egy közelebbi madridi távirat laconice jelenti, hogy az egész országban nyugalom uralkodik. Ezen nyugalomnak a spanyol kormány nem igen örülhet. A készülő vihart is csend szokta megelőzni. Montpensier herczeg és neje tiltakozást küldtek Madridba a spanyol udvar és a korona tanácsosai ellen, kiutasittatásuk miatt. E tiltakozás igen erélyes hangon van szerkesztve. A „Li- berté“ megemlíti azon Madridban elterjedt hirt, hogy Montpensier hg. meghalt. E hirt azonban más tudósítások nem erősitik meg. Intő példa a koldulás mielőbbi megszüntetésére Eger, aug. 25. Közelebb történt, hogy a szentkuti bucsujáró-helyen egy pásztói asszony, az ott búcsú alkalmával roppant számmal összegyűlni szokott nyomorék koldusok között, egy koldustól targon- czázott nyomorék gyermeket pillantott meg, kinek vonásairól, három évvel ezelőtt elveszett édes gyermeke jutott eszébe; közelebb ment tehát a nyomorék gyermekhez, jobban megnézte, «-ásókat is, kik a gyermeket még a szülei háznál ismerték, odabíván, mindnyájan odanyilatkoztak, hogy a nyomorék, említett pásztói asszonynak 3 évvel ezelőtt elveszett gyermeke. Az anya, ki már eddig is alig birá anyai legbensöbb szeretőiének kitörését elfojtani, a nyomorék gyermekre borult, kinek keze s lába ki volt helyéből csavarva, őt csókjaival halmozá el, s a koldustól, ki azt magától odaadni nem akarta, a jelenlevő megyei fegyveres hadnagyok segélyével elvevén, a nyomorék, de az édes anyától még mindig forrón szeretett gyermekkel haza sietett. A leirt eset a járásbeli szolgabirónak följelentetett, ki a megtalált nyomorék gyermeket targonczázott koldust nejével együtt azonnal elfogatván, vizsgálatot tartott, melynek eddigelé ugyan kevés eredménye van, azonban minden körülmény od;imu- tat, hogy az elfogott koldusok ép, egészséges gyermekeket fosztanak meg szüleiktől, s azokat megbénítván, elnyomoritván, ezekkel űzik borzasztó keresetüket; minek valóságát erősíti az is, hogy az említett nyomorék gyermeken kiviil még egy más, szintén elnyomoritott gyermek is találtatott az elfogott koldusoknál, továbbá a pásztói nyomorék gyermeknek a szülői háztól történt eltűnésére vonatkozó elbeszélése, ki azt adja elő : hogy ö ezelőtt 3 évvel a mezőre menvén ki, az utszélben több koldust látott tanyázni, kik őt magukhoz hiván etették s itatták, mire ö csakhamar mély álomba merült, s midőn fölébredt, már keze iába ki . volt csavarva, s igy vitetett ei a koldusok által. Ki tudja, mily elágazott lehet ezen, az embert testi épségétől megfosztó gyilkosoknak borzasztó keresetük? hány anyát fosztottak már meg édes gyermeköktől, s hány ártatlan, ép gyermeket testi épségüktől és ezzel talán életűktől is, azt csak a behatóbb, legszigorúbb vizsgálat, melyet, mint tudjuk, megyénk fenyitötörvényszéke már el is rendelt, fog talán.kideríteni. Hogy sürgős és az egész országra kiterjedő intézkedést kiván a koldulásnak mielőbbi megszüntetése, mutatja a feut leirt szomorú esemény. Ki nem látja vásárok alkalmával a szerencsétlen nyomorékoknak oly nagy számát jajgatva, béna, elnyomó,látott testrészeiket lóggatva, az arra menőket segélyre fölhiva! Mindenki ad nekik alamizsnát, és a szánakozás mellett önkéntelen fölsphajt: Mikor lesz már a koldulás eltörlése tekintetében czélszerii intézkedés! ? Sz. M. Egervárosi és vidéki hírek. — Szent István király ünnepét városunk is méltó fénynyel ülte meg. Reggeli 5 órakor taraczkdurrogások jelzék a nap jelentőségét. 9 órakor érsek ő nagyméltósága pontifikálása mellett ünnepélyes istenitisztelct tartatott, melyen az alkotmányos hatóságok testületileg jelentek meg. A gyönyörű templomi zenét nagyon emelte Doleschall, miskolezi orvos bájos leánya, Gabriella k. a. szép éneke. Délután a várban tartott körmenetben az ájtatoskodók nagy száma vett részt. — Hogy t. előfizetőinknek a természetvizsgálók egri nagygyűléséről minél kimerítőbb tudósítást nyújthassunk, lapunk mai számával megküldjük a nagygyűlés „Napi Közlöny-“ének eddig megjelent számait; a következő számokat legközelebb fogjuk mellékelni. — A t e r m é s ze t v i z s g ál ók jelen nagygyűlésére közel 600 tag Íratta be magát. A múlt évi rimaszombati nagygyűlésre 685 eu voltak beírva. — Az érsek ő nagyméltósága által adott diszebéd múlt hétfőn jobban sikerült, mint reméltük. Az eső egész délelőtt csepergett, délután 2 órakor azonban, midőn az ebédhez leültUuk, egyszercsak derülni kezdett, s rövid idő múlva mindenfelül az ég gyönyörű kék színe kandikált le ránk a magas gesztenyefák lombjai közül. Folytonos zene és taraczkdurrogás közt vígan la- komáztunk, s a jókedv tetőpontjára hágott, midőn a cbampagnei- palaizkok durrogni kezdtek. A legényegylet tagjai az asztal körüli szolgálatot, nyolez pinezér rendezése mellett, igen ügyesen végezték. A toasztok sorát érsek ő nmlga nyitotta meg, poharat emelvén Magyarország koronás királya és királynéjáért. Utána számosán mondtak toasztot érsek ö nmlgára, megyénk főispáni helytartójára, a megyére, a városra, a főkáptalanra, s a nagygyűlés egyes kiválóbb tagjaira. Hallottunk oly hosszú toasztokat is, mint a sz. Iván éneke. Az ebéd 5 órakor végződött, midőn érsek ő exeja körsétát tett, mely alatt mindenütt lelkes és zajos éljenekkel fogadtatott a közel hétszáz főnyi vendégsereg által. — A keddi tánczvigalom minden tekintetben igen sikerült. A terem sok ízléssel volt földiszitve, s a kétféle zenével mindenki megelégedhetett. A fényes vendégkoszoru többnyi re vidékiekből állott. A táncz, habár nem a legkényelmesebben vigan folyt egész reggel 5 óráig. Mint halljuk, mintegy 40 jegy adatott el. Ha a vendégek nagyobb számmal lettek voln azt csak a tánczkedvelök bánták volna meg. — Adr. Montedégói Albert Ferencz által szerke% tett, érsek ö nagyméltósága költségén megjelent, s a termész: vizsgálók ez évi nagygyűlésének tagjai közt kiosztott ily czir&ü munka: „Heves és Külsö-Hzolnok törvényesen egyesült vármegyéknek leírása,“ 35 nagy 8-rétivre terjed, s kettős megyénk földrajzi, föld-, növény- és állattani, néprajzi, népmozgalmi, kórtani s egyéb közorvosi viszonyainak, három nevezetesebb fürdőjének, mezőgazdasági, erdészeti, ipar- és kereskedelmi s bányászati viszonyainak leírását, végül történeti vázlatát foglalja magában. A becses dolgozatok szerzői: dr. Montedegói Albert Ferencz, dr. Szabó József, Vrabélyi Mártou, Kempelen Radó, dr. Frantz Alajos, dr. Losteiner Károly, Martonffy Károly, Schick Ignácz, Boro- viezényi Gyula, Saary Ferencz, Uxa József, Ipolyi Arnold, Balássy Ferencz. — Az Eger városa által készíttetett bronz-érem igen sikerült. Átmérője egy hüvelyk és 8 vonal, s egyik lapján csinos vignettebe foglalva Hevesmegye és Eger város egyesített czimere, a másikon az. egri érseki iyceum látható következő fölirattal: „Eger a magyar orvosoknak és természetvizsgálóknak 1868.“ Joo János kitűnő bortermelőnk „Eszmék Eger vidékének jelenlegi alakulásáról'5 czimü kis röpiratot szerzett, s azt a természetvizsgálók nagygyűlése tagjai közt kiosztatta. — A természetvizsgálók nagygyűlése Marmaros- Sziget, Szatmár-Németi és Fiume városok részéről kapott meghívást a jövő évre. Igen valószínű, hogy a nagygyűlés Fiume meghívását fogadja el. Arad városa még a múlt évben szintén meghívta a nagygyűlést a jövő 1869-ik évre. — A bevesmegyei gazd. e g y e s ü 1 e t, valamint az egri iparosok, és katb. legényegylet kiállításai a Iyceum helyiségeiben ma nyittattak meg. Az állatkiállitás a káptalan-udvar-