Eger - hetilap, 1868
1868-07-23 / 30. szám
268 Mielőtt a kisebbség elveit, melyeket véleményében nyilvánít, ngy a javaslatot magát bírálat alá venném, lássuk, mik azon nehézségek, melyek a többség javaslata ellen fölhozatnak? Ugyanis, azt mondja a kisebbség véleményének mindjárt elején, hogy „a többség jónak látta az 1848-iki XVI. t. czikk azon rendeletétől , mely szerint a megyei szerkezet népképviselet alapján rendezendő, eltérni, s e helyett azt javasolja, hogy mindazok, kik az 1848. V. t. czikkben politikai jogokkal fölruház- vák, kivéve ezek közül a nemességnél egyéb képességgel nem biró nemeseket — képezzék a megye közönségének gyűlését.“ — Mondja továbbá a kisebbség, hogy a többség „mig egyrészt ezen látszólag szabadelvű javaslatot teszi, addig másrészt a megyei gyűlés azon jogát, hogy a törvénytelen kormányrendeletek végrehajtását fölfüggeszthesse, s azok ellen fölirhasson, oly szűk korlátok közé szorítja, hogy csak egyszeri fölterjesztést enged meg azok ellen sat.“ s ezek nyomán a többség véleménye fölött ily ítéletet mond: hogy „mi az 1-ső pontot — t. i. a széles alapra fektetett megyei gyűlést — illeti, az első tekintetre tán csábitó színben tűnik föl, de ha közelebbről szemügyre veszszük, lefoszlik róla a szabadelvű látszat, s nemcsak czélszerüségi és gyakorlati, de lehetőségi szempontból is elvetendőnek fog találtatni.“ A többség javaslata ily modorbani bírálásának czimezésére én illő czimet nem találok, vagyis találni nem akarok! hanem őszintén azt kérdezem : hogy midőn a megyei önkormányzatból a többség javaslata a népet ki nem zárja, mert épen azon elemeket ruházza föl megyei jogok gyakorlatával, melyek az országgyűlésnek népképviselet alapjáni szervezésénél is a tényezők, miben tér el az 1848. törvények szellemétől? melyik a szabadelvűbb javaslat: az-e, mely a jogokat a legszélesebb alapra'akarja fektetni, s e jognak gyakorolbatását senki kegyétől függővé nem teszi, vagy pedig az, mely e jogokat választás utján akarja igen korlátolt számú tagokra átruházni ? holott tudjuk azt, hogy a választottak a megyének közönségét csak fictione juris képviselik. Midőn tehát a kisebbség a többségnek javaslatáról azt mondja: hogy az csak látszólag szabadelvű ; hogy csak első tekintetre tűnik csábitó színben elő, de közelebbről tekintve, lefoszlik róla a szabadelvű látszat, ily semmivel nem indokolt, de talán némelyek előtt hatásra számított nagy szavak nem egyebek oly gyanúsításnál, mint milyen volna az, ha a többség a kisebbség javaslatáról azt mondaná: hogy abból a roszul palástolt demagógia — nem demokratia, mert azt tiszteli mindenki —saskörmei tüne- deznek föl! Azt mondja tovább a kisebbségi javaslat: „el van ismerve, hogy népképviselet nélkül csak kis államocskák lehetnek tartósan szabadok, de a mint az államok nagyobbodtak — -------azonnal f ölmerül a népképviselet szükségessége-------— 1848-ban, mid őn a nemzet minden osztálya politikai jogok élvezetébe lépett, behozatott az igazi népképviselet, s valamint a törvényhozás népképviseletre alapittatott, ugyanezen alapon rendeztettek a városi mUDicipiumok is, s váljon miért ? mert bizonyos számonfelüli nagy tömegek czélszerüen nem tanácskozhatnak.“ Osztom a kisebbségnek azon nézetét, hogy csak népképviselet nélkül lehetnek kisebb államok tartósan szabadok ; ámde a megyék vagy városok a nagy államban — szójáték szerint — csakugyan kis államokat képeznek, főleg ha a kisebbség nézete szerint oly joggal is lesznek fölruházva, hogy a felelős miniszter rendeletét tetszés szerint félretehetik ; ebből tehát az következik, hogy a megyék és városok ne a népképviselet alapján reudeztessenek, mert csak népképviselet nélkül lehetnek tartósan szabadok, sőt kell, hogy részese legyen annak minden oly egyén, ki a megye vagy város által gyakorlandó önkormányzati kitűnő szabadságra képességgel bir. Hogy a törvényhozás 1848-ban népképviseletre fektettetett, ennek nem csak az volt oka, hogy nagy tömeggel tanácskozni nem lehet, mert a mostani képviselöház sokkal több tagból áll, mint állott a régi alsó-tábla; hanem népképviselet utján van az szervezve jelenleg azért, mert megszűnvén a nemesi kiváltság, népek lettünk mindannyian, s igy a nép választván jelenleg a képviselőket, nem pedig egyedül a nemesség, a régi rendi tábla képviselői táblává alakult. Hogy a városok is ugyancsak 1848. a népképviselet alapján szerveztettek — de csak ideiglenesen — azt tudjuk, s elmondhatjuk, hogy ez idő óta van a városi polgárságnak önkormányzati joga tökéletesen megsemmisítve, s meg leend semmisítve a megyéké is, ha azok is ez alapra fektettetnek. Azt kérdezi a kisebbség, hogy „váljon miért szerveztettek igy?“ s azt mondja, azért, mert nagy tömeggel tanácskozni nem lehet. Hogy a legszélesebb alapra fektetett városi municipiumban tanácskozni s kormányozni lehetett, azt tanúsítják a városi és a szintén széles alapra fektetett megyei régi municipiumoknak századok ótai fönállása s működése. Egernek p. o. 1848. év előtt minden teljeskoru adófizetője a városi kormányzatnak tagja lévén, az ily jogosultak száma körülbelül 4000 főre ment, és csakis ezek képviselhették a szó valódi értelmében a városi érdeket és közönséget igazán, mig jelenleg a megválasztott mintegy 100 képviselő minden mást képvisel inkább, de Eger város közönségét nem. Nem zavarta meg a nagy tömeg a megyék önkormányzatának lehetőségét sem, mert p. o. Biharmegyének közel 6000 főből álló szavazatképes tagja volt. Attól félnek a kisebbségi javaslatnak tevői, hogy ha nem lesznek a megyéknek választott tagjai, senkisem tartván magát a gyülésekbeni megjelenésre tüzetesen kötelezettnek , megtörténhetik , hogy jsenki sem jelenne meg a gyűléseken. Azt kérdjük a kisebbségtől: megjelennek-e most ? pedig Heves megyének jelenleg közel 900 választott bizottmányi tagja van: úgy tapasztaljuk, hogy nem. Hát ha még a kisebbség javaslata szerint csak 5—600 ily képviselője leend, akkor talán többen jelennek meg? hiszen a 900 bizottmányi tag, mondhatjuk, a megye színéből áll, s ha ezek sem jelennek meg, hogy képzelhető az, hogy a jóval kevesebb számból, s ki tudja, a népnek melyik osztályából választottak, szorgalmasabban fognak megjelenni! Vagy megjelennek — a kisebbség szavait használva — s tán vezérszerepet is játszanak épen azok,kik előtt a szabadság és megyei önkormányzat nem oly szentség, melynek minden más érdeket alárendelnének!!! Fölemlíti a kisebbség azon aggodalmát is, hogy a széles alapra fektetett megye a magyar nemzetiséget veszélyeztetné. A többség épen azért is óhajtja a megyéket oly széles alapra fektetni, hogy azokból a vagyonos és értelmes osztály ki ne zárathassak, és igy a magyar elemnek, mely túlnyomóan a vagyont és értelmiséget képviseli, befolyása biztosítva legyen. Ellenben a kisebbségi azon javaslat folytán, hogy a megyei tagok igen is korlátolt számban, de a legszélesebb alapra fektetett választók által választassanak, épen a magyar elemnek befolyását semmisítené meg oly megyékben, hol a magyarság kisebbségben van; mert a többség javaslata mellett leszavaztathatik ugyan a gyűlésekben a kisebbségben levő magyarság, de azért a tanácskozásban részt vehet, s a magyar nemzetiség érdekeit képviselheti. A kisebbségi javaslat elfogadása esetében ellenben, a javait választások folytán a gyülésekbeni résztvehetésböl is az utolsóig kirekesztethetik ! Állítja — s igen helyesen — a kisebbségi javaslat, hogy „azon functiók, melyek a megyegyiilésen végzendők; azon jogok, melyek ott gyakorlandók, a tanácskozás lehetőségének és czél- szerüségének tekintete, azon biztosíték szükségessége, hogy a gyűlési tagok bizonyos erkölcsi kötelességérzet s küldetés — hoz- zátehetnök talán: értelmesség — magaslatán álljanak: mindez együtt s egyenként azt követeli, hogy a megyei szerkezet népképviselet alapján rendeztessék.“ — Osztom tökéletesen ezen előrebocsátást, de nézetem szerint ebből nem az a helyes következtetés, hogy a megyei szerkezet választás által népképviselet S alapján rendeztessék, hanem az: hogy az ily tulajdonokkal biró egyéneknek a megye kormányzatára befolyhatásuk biztositva legyen, s ne tétessék az, a nyers tömeg aDnyi idegen befolyásnak kitett választásától problematicussá! A kisebbség által a többség nézetei ellen fölhozott okoknál fogva, a kisebbség a többség által javait 1-sö pont helyett, mint már fentebb emlitve volt, azt javasolja: hogy „a megyei bizottmány a tiszta népképviselet alapján, tekintet nélkül a társadalmi osztályokra és kategóriákra, közvetlen választások utján öt évre alakittatik. Választó minden, az 1848. V. t. czikkben arra képesített egyén. Választható minden választó. Minden 500 lélek után egy bizottmányi tag választatik. A választások kerületenként, az országgyűlési választásokra alakított kerületekben, megszabott arányban történnek.“ E javaslat — hogy ismét a kisebbség szavaival éljek — nem csak czélszerüségi, de gyakorlati szempontból is elvetendő. Czélszerüségi szempontból a kisebbség javaslatát már eléggé megvitattam ; lássuk már most, váljon gyakorlatilag kivihetö-e ez, és hogyan? A kisebbségi javaslatban az mondatik : hogy válasz tó minden, az 1848. V. t. czikkben arra képesített egyén ... minden 500 lélek után egy bizottmányi tag választatik sat. Van He- ves-Szolnok megyének összesen mintegy 300,000 lakosa, ebből
