Eger - hetilap, 1868
1868-07-23 / 30. szám
YI. évfolyam. 30. szám. Julius 23-án 1868. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2,. 50,, Negyedévre . . 1 „ 30 Egy hónapra . — 44,. EGEE. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, metyelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. P.IAfizetéseket elfogad .• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch 6. könyvkereskedése s minden Hr. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz. Heves- Szolnokmegye küldöttségének javaslatai a me- j gyerendezés ügyében. j I. A küldöttség többségének véleményes javas- j 1 a t a. Az 1848. XVI. törvényczikk a megyei szerkezetnek a közszabadsággal öszhangzásba hozatala tekintetéből rendeli, hogy a minisztérium annak a népképviselet alapján rendezéséről törvényjavaslatot terjeszszen elő. Azon intézmények közt, melyek itt a közszabadság neve alatt emlittetnek, véleményünk szerint, az 1848-ik év legnagyobb vívmánya, a felelős parlamenti kormány ak, mely a megyerendezés kérdésének megoldásánál különösen kiváló figyelmet igényel. A törvény azon rendeletétől, hogy a megyei szerkezet rendezéséről előterjesztendő törvényjavaslat a népképviselet alapjára legyen fektetve — eltérhetni vélünk, mert azon meggyőződésben vagyunk.' bogy e téren a népképviselet mellőzésével életrevalóbb szervezetet alkothatni, s mert azt hiszszilk, hogy ha mindazoknak — kik 1848. V. t. czikk által politikai jogokkal felruházvák , kik ennélfogva méltán igényelhetik, hogy a megyei ügyek fölötti intézkedés jog-élvezetéből se legyenek kizárva, — ezen ügyek intézésébe közvetlen befolyás engedtetik: ez nemcsak a szabadságnak kedvez, ez által nemcsak a legtágasb s ennélfogva legerősebb alapra lesz fektetve a megyei szerkezet, hanem, a közérdekeltség élénkségétől lelkesített megyei életnek egy egészen nj s nagy jövővel kecsegtető korszaka kezdődik. De hogy a megyék a közérdekeltség méltó tárgyai maradhassanak, s hogy hivatásokat betölthessék, nem szabad azokat merő közigazgatási gépezetté devalválni; nem szabad a közszellem azon öszletét, mely tevékenysége kifejtésére tárgyat ott keres, csupán a helyhatósági önkormányzat terére utalni, s a helyi érdekű tárgyak elintézésének korlátái közé szorítani. A megyék még a jelen helyzetben is, midőn már többé országgyűlési követeket nem választanak, s ennélfogva követi utasításokat sem készitenek, nemcsak bírnak, hanem jövőre is kell hogy bírjanak mindazon jogokkal, melyek azokat a helyhatósági önkormányzat színvonalán fölülemelve, még a parlamenti kormány mellett is páratlan alkotmányos institutióul mutatják föl. Kivánjuk, hogy a törvényhatóságok termei továbbá is a politikai élet gyakorlati iskolái legyenek. Kivánjuk, hogy a megyei gyűlés részint a miniszteri rendeletek tárgyalásának alkalmából, részint pedig egyes gyűlési tagok kezdeményezéséből az országos kérdésekhez is hozzászólhasson, minden közjogi és politikai tárgyat tanácskozása körébe vonhasson,a miniszteri rendeleteknek ,ha azokat törvénybe ütközőknek találta, végrehajtását fölfüggeszthesse, s azokra vonatkozólag, valamint minden egyéb közjogi és politikai tárgyakban, a minisztériumhoz, vagy az országgyűléshez fölterjesztést tehessen, föliratot intézhessen, és a testvér törvényhatóságokkal mindezen s minden más ügyekben is levelezhessen. De midőn mindezeket kivánjuk, nem mulaszthatjuk el hangsúlyozni, hogy a megszaporodott, s mindinkább szaporodó ügyek szakadatlan folyamatban s kellő gyorsasággali ellátásának tekintetéből annyival inkább különös intézkedésre van szükség, mert e nélkül félni lehet, hogy a nagy közönségnek a megye- rendszer iránti méltó rokonszenve eddigi melegségéből veszteni fog. Megjegyezzük még, hogy csak azon legfőbb irányelveket látjuk szükségesnek röviden kijelölni, melyek figyelembe vétele nélkül a megyerendezést elhibázottnak kellene tartanunk. Ezek előrebocsátása után véleményes javaslatunkat van szerencsénk a következőkben előterjeszteni: 1. A megye közönségének gyűlését képezik mindazok, kik az 1848. V. törvényczikkben politikai jogokkal felruházva vannak — kivéve azon nemeseket, kik a nemességnél egyéb képességgel nem bírnak. 2. A megye közönségének gyűlése önálló s önkormányzati joggal biró törvényhatóság; alkot, a törvény korlátái közt, szabályokat, hoz határozatokat, s azokat végre is hajtatja, és más törvényhatóságokkal levelez. A felsőbb rendeletek a megye közönségéhez intézteinek, s a tisztviselők csak a gyűlés meghagyásából hajthatják azokat végre. A gyűlésnek jogában áll a minisztériumnak törvénytelen, vagy czélszertitlen rendeletét végre nem hajtani, s az ellen fölterjesztést tenni; de ha a minisztérium ismétli rendeletét, az rögtön végrehajtatik, s ez esetben a gyűlés az országgyűléshez sérelmi föliratot intézhet. Fölirati jogát a megye más közjogi és politikai tárgyakban is mindkét felé gyakorolja. Az országgyűlés a megyei föliratokat praeferenter tárgyalja, s tagadás esetében is indokolt válaszszal küldi vissza. A megye közönsége saját szükségei fedezésére adót vet ki, és saját pénztárral bir. A közvetlen államadók kivetése, beszedése és illető helyre juttatása a megye hatáskörébe tartozik. A kormányközegek által megszabott és kiirt közvetett adóknak beszedése megyei fölügyelet alatt történik. 3. A megye törvényhatóságát nagy és kis gyűlések s állandó és ideiglenes bizottságok által gyakorolja. A nagygyűlések évnegyedenkint tartatnak, s minden fontosabb felsőbb rendeletek, közjogi és politikai kérdések, valamint az önkormányzatba vágó nevezetesebb esetek is itt tárgyaltainak. A kis gyűlések a szükséghez képest szakadatlanul mindennap tartatnak. Az elnöki utón el nem intézhető folyó ügyek s mindazok, melyeket a nagygyűlés magának főn nem tartott, itt tárgyaltainak. A kis gyűlés állandó lévén, állandó rendes tagokkal bir, kik közigazgatási ülnököknek neveztetnek. Ezen ülnököket a nagygyűlés önkebelé- böl választja, s fizetéssel látja el. De ezen állandó s jelenlenni köteles ülnökökön kiviil a nagygyűlés minden tagja részt vehet a kis gyűlésekben, s nem csak tanácskozási, hanem szavazati joggal is bir. Állandó bizottságok : az árvaügyi, a gazdászati, az iskolaügyi stb. bizottságok. 4. A törvénykezés a közigazgatástól lehetőleg a legalsóbb fokig elválasztatik. A közigazgatási tisztviselők három, a törvénykezésiek pedig hat évre választatnak. 5. Azon városok, melyek egy, vagy több országgyűlési képviselőt választanak, önálló municipiumokká emeltetnek. A rendezett tanácscsal biró községek közvetlenül a megyehatósággal érintkeznek; egyéb községek a megyehatósággal csak közvetve érintkeznek, s közigazgatási és fölügyeleti tekintetben a tisztviselők alatt állanak. lm ezek azon irányelvek, melyek a küldöttség többségének véleménye szerint a megyerendezésnél főtekintetet érdemelnek, s midőn ezen javaslatot hivatalos tisztelettel előterjeszti, bátorkodik egyszersmint ajánlani, bogy a mélyen tisztelt bizottmány amaz elveket föliratba foglalva, az országgyűlés kópviselőháza elé terjeszteni móltóztassék. Kelt Egerben, junius 12. 1868. Martonffy Károly, m. k. Zalár József, m. k. helyettes elnök. küldöttségi jegyző.
