Eger - hetilap, 1868
1868-06-25 / 26. szám
222 egy évre felfüggesztetik, s nevezett városok képviselö-testületei fölhatalmaztatnak, hogy mindazon vállalkozni kívánókkal, kik árszabályozás nélkül, de kellő biztosíték mellett — egy egész évi időszak tartamáig húsmérésre kötelezik magukat, az illető szolgabiró közbejöttével szerződhessenek, s azoknak a búsmérést a mondott föltételek alatt megengedhessék, azonban ha a szerződött husárusok időközben kötelezettségeiknek meg nem felelnének, a szolgabiró közbejöttével azonnal más új vállalkozókkal is szerződhessenek. —E szerződések megkötésének határnapjáéi f. é. julius 1-je tűzetett ki, meddig a nevezett városok e végzést szokott módon kihirdetendik. Hevesmegye és a Jászkerület gazdasági egyesülete igazg. vál. üléséből a Borhy György gy.-tarjáni birtokában elkövetett erdőpusztitásokat jelentvén, annak megvizsgáltatását — úgy annak a végpusztulástól leendő megóvását kéri. Györffy Ignácz b. tag elnök, Szabó Imre főmérnök és Ké- kesy János szbiró esküdt társával a végett küldetnek ki, hogy vizsgálatot tartván, arról mielőbb hiv. jelentést tegyenek. A belügyminisztérium a más hatóság területére menekülő gonosztevők üldözése tárgyában rendeli, hogy az üldöző hatósági közegek azon hatóság közegeivel, melynek területén történik az üldözés, érintkezésbe lépvén, azoknak segédkezet nyújtsanak, s a netán igy elfogott gonoSztévök az ottani illetékes bíróság elé állitandók. Mely miniszteri rendelet tudomásul vétetvén, alkalmazkodás végett a megyebeli fő- és alszbirákuak és csendbiztosoknak kiadatni rendeltetik. A Jászkun kerületek hatósága megkérésé a megye közönségét, hogy f. évi april havában nagyiványi s igari lakosok a , nagy-kún-madarasi határban rablást követvén el, midőn általuk Lipcsey Péter föszbiró a tettesek kiadása végett megkerestetett, ezt nevezett föszbiró megtagadta, ennek folytán intézkedést kér a megkeres ö hatóság, hogy jövőre ehhez hasonló esetek elő ne forduljanak. Mivel a f. év május hó 7-én kelt miniszteri intézvény folytán is, az idegen hatóság területére menekülő s ott elfogott go- nosztévök mindig azon hatóság illetékes bírósága elé állitandók, hol akkor találtattak, Lipcsei Péter föszbiró azon eljárása, hogy a kerületében lakó állítólagos rablókat ki nem adta, helyeseltetik, s midőn erről a Jászkun kerületek hatósága értesittetik, egyszersmind tudósittatik hivatkozott miniszteri rendeletnél fogva is — hogy a netán fenyitö vizsgálat alá helyezendő egyénekre nézve, további eljárás végett, arra illetékes törvényszékünket keresse meg. A Jászkun kerületek közönsége megkeresi a megye közönségét, hogy a tisza-jenöi puszta átengedése tárgyában ajánlatuk szerint intézkedés tétessék, úgy Hegyesbor és Gacsa nevű pusztákra kijelentik, hogy ők illetéktelen hatósági jogot nevezett pusztákon gyakorolni nem akarnak, mire nézve tudatják, hogy a minisztériumtól az ügyben hozzájuk intézett leiratra nyilatkozatuk fölterjesztésével nem fognak késni. Miután a megye közönsége elhatározta, hogy országgyűlési intézkedésig ily határátengedésbe bocsátkozni nem fog, ennek folytán értesittetni rendeltetik a megkereső hatóság. Ugyanannak Hegyesbor és Gacsa pusztákra vonatkozó nyilatkozata tudomásul vétetik, egyszersmind ineghagyatik Lipcsei Péter főszbirónak, hogy az általa panaszlott idegen hatósági joggyakorlat a kérdéses pusztákon megszUnt-e már? hivatalos jelentést tegyen. A mennyiben pedig Hegyesbor puszta telekkönyvei most is a Jászküo kerületek hatóságainál vannak, erre nézve megkerestetnek, hogy ezen telekkönyvuek áttételéről intézkedni szíveskedjenek. Indítvány folytán megbizatott a megyebeli hidak összeírására kiküldött küldöttség, hogy tegyen jelentést a legközelebbi havi bizottmány elé — figyelemben tartva azt, hogy ezen költségek fedezésére eddig mintegy 1000 frt van a megye rendelkezése alatt, — mely hidak azok, melyek halaszthatlan kijavítást igényelnek. Ezúttal több, megyebeli rongált hid ügye különösen tárgyaltatott, s azosra nézve a szükséges intézkedések megtétettek. Kovács József ügyvédi diplomáit kihirdetés végett bemutatja. Felolvastatván kihirdettettek. Városi ügyek. Az Eger városa részéről f. hó 21-én tartott képviselői ülésben következők tárgyaltattak: Fölolvastatott Hevesmegye bizottmányának f. évijunius hó 17-én kelt 649. számú határozata, mely szerint Eger városára nézve a marhahús-árszabályozást f. év julius 1-töl kezdve egy évre fölfüggeszti, s e város képviselő-testületét fölhatalmazza, hogy mindazon vállalkozni kívánókkal, kik árszabályozás nélkül, de kellő biztosíték mellett, egy egész évi időszak tartamáig husmé- résre kötelezik magukat, az illető szbiró közbejöttével szerződhessék, s azoknak a husmérést a mondott föltételek alatt megengedhesse ; de egyszersmind kimondatik az is, hogy a föltételeket teljesíteni és elfogadni kész jelentkezők valamennyien kivétel nélkül szerződésre bocsátandók; másrészről azonban a kép. testület följogosittatik, hogy ha a szerződött husárusok időközben kötelezettségeiknek meg nem felelnek, a szbiró közbejöttével azonnal, más vállalkozókkal is szerződhessen. V égeztetett: Mig egy részről a t. megyei bizottmány azon szabadelvű intézkedését, mely szerint a marhahus-ársza- bályzatot egyidöre fölfüggeszteni, s az ebbeni teendők keresztülvitelét e képviselő-testületre ruházni szives volt, e testület hálás köszönettel vette; másrészről a határozat azon ágában, mely az illető vállalkozókkal — a központi föszbiró ur közbejöttével— kellő biztosíték mellett kötendő szerződésre utal, megnyugvást nem találhat, a mennyiben a szabad versenyt, kötelezettséggel, illetőleg, korlátozásokkal szemben, összeegyeztethetö- nek nem találja; ennélfogva a t. megye bizottmánya fölkéretni határoztatott, hogy megengedni szíveskedjék azt, hogy e képviselő-testület, a kimondott egy évi időszakra nézve, a marhahús- kimérést illetőleg, a m. kir. minisztérium által is érvényben hagyott 1859. évi ipartörvények értelmében, szabadon és önállóan intézkedhessék; addig is azon reményben, hogy a czimzett megye ! bizottmánya eme fölterjesztést kedvezöleg elintézni szives lesz, a k. i. tanács megbizatott, hogy ezen intézkedést azonnal közhírré tegye, s ezen közhirrététel folytán jelentkező szabad húsvágóknak, az ipartörvényekben kívánt kellékek fölmutatása után, a for- maszerü engedélyt szolgáltassa ki. Ezután elnöklő polgármester előterjeszti, hogy a város tulajdonához tartozó Barkóczy-féle kórházra vonatkozó szerződés f. év szeptember hó végén lejár, minthogy pedig a katonai hatóságtól vett értesités szerint ezen haszonbérletet továbbra meghosszabbítani hajlandók; fölkéri a képv. testületet abbeli nyilatkozatra, vájjon kérdéses épületet eme czélra továbbra szerződésileg átengedni kívánja e? A tett elnöki előterjesztés folytán a k. i. tanács megbizatott, hogy a kérdéses épületet 3 évre katonai kórházi helyiségre újólag átengedheti, oly megjegyzéssel azonban, hogy a szerződés megkötésénél mindent elkövessen, mi a városra nézve előnyösnek mutatkozik, fentartván egyébiránt magának e képv. testület a szerződés jóváhagyását. Országgyűlési tudósítás. Pest, jun. 22. A képviselöház f. hó 16-ika óta folytonosan ülésezett, napi renden lévén a közvetett adókról szóló törvényjavaslatok, me lyek tárgyalása mellett más érdekes dolgok is fordultak elő. A f. hó 16-iki ülésben a képviselöház Nyáry P. inditványi- ra részvétét nyilatkoztatá ki a szerb fejedelem meggyilkoltatja fölött, s annak a szerb ideigl. kormánynyali közlésével a minisáe- rium bízatott meg. Ezután Gorove miniszter elöterjeszté a Bjor- országgal kötött szerződést, a német-szövetséggel kötött s'/rzö- déshez való járulás iránt. Csiky Sándor a d,emokrata-körö- töl- oszlatása iránt régebben tett interpellátiója kapcsában, nag zaj, s közbeszólások mellett egy hosszú beszédet tartott, s vép ba- tározatilag kimondatni inditványozá, bogy a kormány azegyéni és társulási szabadságot nem korlátozhatja. Csiky beszée után fölolvastatott és kihirdetetett a pénzverési szentesitetbörvény. Ezután a 10-es bizottság előadója tett jelentést, melyrk értelmében a bizottság Böszörményi László és Román Sánér perbe- foghatására az engedélyt a kir. ügyésznek megadni jaasolja. A jelentés kinyomatni határoztatott. A jul. 17-iki ülésben Madarász J. a házhoz érzett köz- ségelöljárósági tiltakozások folytán kijelenté, hogyö amaz ismeretes petitiókat nem a községek, hanem a lakók rvében nyújtotta be. Nikolics S. interpellálta a pénzügyminiáert: igaz e, hogy a temesvári fausztatás 10 évre egy bécsi hí^ak hirdetés és árverés nélkül adatott bérbe, s van-e gondoskor a lakosság érdekeinek megóvásáról ? A miniszter helyesléss fogadott föl- világositást adott, de az interpelláló több kifogá tett az ellen, 8 miután még Manojlovics E. és Halász B. is csaakoztak hozzá,
