Eger - hetilap, 1868
1868-06-18 / 25. szám
VI. évfolyam. 25. szám. Junius 18-án 1868. Előfizetési dii: Egész évre . . 5 t't kr. Félévre . 2 ,. 50 Negyedévre . . I #10 .. Egy hónapra • — 14 .. Hirdetésekért minden hasábzott sörbei_> után 4, bélyegadó fejéhez minden hirdetéstől 30 k fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. KiadÓ-Mvatal: a lyceumi nyomda. Klöíi/,i'!eseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedést * „linden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Becsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz. előfizetési fölhívás AZ CZIMŰ POLITIKAI 8 V K ti YE S TARTALMÚ HETILAPRA. Előfizetési föltételek. Egész évre ...................................................5 ft — F élévre . • •....................................2 ft 50 kr. N egyedévre ..............................................1 ft 30 kr. E gy hónapra..............................................— 44 kr. A z előfizetési pénzeket az „Eger“ kiadó-hivatalába (lyceumi nyomda), vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi- utcza 26. sz.) bérmentesen, mielőbb beküldetni kérjük. Intézkedni fogunk, hogy lapunkat a t. előfizetők mindig pontosan megkapják. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadó-hivaíaia. A pártalakulásról megyénkben. Majd minden megyében alakulnak a politikai pártok, s ez vélekedésünk szerint helyesen történik, mert félreismerhetlen jelensége ez annak, bogy életrevaló alkotmányos nép vagyunk, mely tud is, bir is, akar is az alkotmánynyal élni, s azt előnyére kiaknázni kívánja. Megyénkben is alakultak a politikai pártok. Akadnak olyanok, kik ezt nem szeretik, akadnak olyanok, kik egyik alakulást a másik által felhíva, kénytelen-kedvtelen, mint szükségparancsolta tényt említik. Helytelen fogalom. Igaztalan vélemény. Sem a jobboldali párt nem azért alakult, mert a baloldal szervezkedik, sem a bal nem azért szervezkedett, mert a jobboldal alakult., hanem egyik is, másik is azért alakult és szervezke dett, mert politikai meggyőződését tartja a hazára üdvösnek, mert e politikai meggyőződést jkivánja ismertetni és pártoltatni, mint meggyőződése szerint a hazára nézve jobbat, üdvösebbet. A mely párt nem ezen nézetből alakulna, azt jogosultnak nem tartanók. A pártalakulást megyénkben a közügyre nézve — szerény véleményünk szerint — nem csak károsnak nem tartjuk, sőt ha saját meggyőződésének terjesztésében a véleményszerzés becsületes eszközeinek keretén belől marad, a pártalakulásokat politikai postulatumnak vagyunk hajlandók nevezni. Ahhoz, hogy valamint az alakulásoknál, úgy a vélemény terjesztésénél a meggyőződés szolgálhasson alapul; bogy a sza- i bad véleménynyilvánítás s annak érvekkel támogatott érvényesítése által toborzzanak mintegy a pártok, első és nélkülözhetlen föltétel: a szabad csatlakozást eszközlő becsületes eljárás. A korteskedésuek kifogás alá eshető minden nemét, úgy az erkölcsi vagy anyagi nyomás minden fajtáját elutasítjuk, s egyrészről a korteskedöt, másrészről a korteskedés utján gyüjtendett csoportokat a csábítók és csábítottak nevével illetjük. Távol minden nyomástól s erkölcsi vagy anyagi kényszertől kell alakulni a véleménynek, mely vezérelje az egyéneket egyik vagy másik csoporthoz, illetőleg párthoz. Ki ne ismerné a nyomásnak, praessiónak különböző nemeit! A rábeszélés, fenyegetés, ijesztés, kecsegtetés és a dialec- tica minden fegyvere oly eszköz, melynek ellenében ugyanezen fegyverek küzdelme lehetséges, szabad, sőt a közös czélnak tekintetéből nem is ártalmas. A corruptióról, lélekvásárlásról szólani nem akarunk, mert hiszen hála a gondviselés istenének, hála megyebeli nagyszámú értelmiségünk nemes irányzatának, erre sem esetet, sem példát ez időszerint nem ismerünk, nem tndnnk, és kívánatos, hogy ez igy is maradjon. De ha bármely oldalon tapasztalnánk, megróni, fölfedezni és a vesztegetőt az igazság sújtó kezébe szolgáltatni, honfiúi kötelességünknek ismerendjük. De van a praessiónak egy másik neme, melyet vélemény- terrorisálásnak és oly eljárásnak tartunk, mely következményeiben a csábításnál, a lélekvásárlásnál semmivel sem kevesebb, sőt nem kevés tekintetben gonoszabb, mert a szabad véleménynyilvánításnak gyáva megtagadására vezet, mert a hazudságot erénynek, a csalást hasznosnak tünteti föl. Az ily praessio, melyet példáúl valamely közvetlen hivatalos állás ban levő egyén azon népre, mely felett hivatalos állásánál fogva mintegy rendelkezik, gyakorol, minden tekintetben kár - hozatos. Az ilyen praessiónak utálatos voltát s az államra veszélyes befolyását tizennyolcz éven át tanultuk ismerni. Emlékezzünk vissza Bach és Schmerling aligmúlt korszakára. Emlékezzünk vissza azon időre, midőn a tek. szolgabiró úr a faluban megjelenvén, a felséges uralkodó személye iránt viseltető és tartozó hűségre hivatkozva, az önkéntes államköl- C8önre subscribáltatott, midőn az ismert föispáni, kormányzói, végre fejedelmi körutakra ex offo kirendeltetett az éljenző tömeg, a bandérium és a gutgesinntségnek bizonyos kifejezéseit követelő egyéb tüntetések. A tekintetes úgynevezett szolgabiró urak a faluban megjelenvén, figyelmeztették a népet, hogy milyen dicső, milyen atyai, milyen népboldogitó ez meg amaz, tehát tessék önkéntesen menni, tenni, adni. Nem késett hozzátenni a tek. szolgabiró úr, hogy majd megjegyzi magának, hogy ki mit tett, adott vagy cselekedett! És mi lett az eredmény uraim ? Megjelentek e tüntetésre olyanok is, kikről bizony nem szabad föltennünk, hogy jó szántukból fizettek önkéntes nemzeti kölcsönt, s önszántukból demonstráltak egész életükön által ellenkező irányban nyilvánult nézetek és tények mellett. Meggyaláztatott a hazai közvélemény. Megbamisittatott a nép hajlamainak kifejezése. Csak kevesen voltak, kik daczolni merészeltek! A ki nem ment, nem cselekedett, az fizetett, s tyúkot, kalá-
