Eger - hetilap, 1868
1868-01-16 / 3. szám
22 Politikai hetiszemle. A keleti kérdéssel ismét sokat foglalkoznak a lapok, de az erre vonatkozó tudósítások tömkelegében igen nehéz eligazolni. Hogy Oroszország óhajtaná a keleti kérdést már a legközelebbi jövőben színre hozni, azt mint bizonyításra nem szoruló tényt lehet tekinteni, hiszen a szentpétervári kabinet maga sem igen titkolózik e tekintetben; mindamellett korántsem bizonyos , hogy a régóta készülő vihar a Porta ellen még ez évben ki fog törni. Igaz, hogy a muszkának ez hő óhajtása,de más kérdés az; lesz-e elég bátorsága, beleharapni a savanyu almába a jelen európai helyzettel szemközt, és, legalább egyelőre, nem fogja-e a magasban függő szőlőre kacsintgató róka példáját követni ? Szentpétervári hir szerint, Gortschakoff hg., orosz külügyminiszter még nem látja elérkezettnek a kedvező pillanatot a cselekvésre, s e nézetet, mint mondják, a czár is osztja; ellenben az orosz államtanács a dolog további halogatását ellenzi, s határozott föllépést sürget. Hogy melyik nézet fog érvényre emelkedni, valószínűleg attól függ, mit mondanak majd Ignatieff és Budberg orosz követek, kik épen a keleti kérdés fölötti tanácskozások végett hivattak Szentpétervárra. Ignatieff, midőn közelebb Bécsen keresztülutazott, a „Presse“ szerint ott, Oroszországnak a keleti kérdéssel szemben követett politikája felől, több diplomata előtt megnyugtatóig nyilatkozott. De ha e hir való is, nem tulajdonítunk neki fontosságot; efféle nyilatkozatokból gyakran a főkellék, | az őszinteség hiányzik. Több garantiát látunk a béke föntartására nézve abban, ha a hatalmak egyetértve lépnek föl Oroszország keleti tervei ellen. És ez talán valósulni is fog. Ugyanis párisi távirat szerint, Francziaország és Anglia az utóbbi napokban feltünőleg közeledtek egymáshoz, annyira, hogy már most a nyugati szövetség megujitottnak tekinthető; e szövetség főleg Oroszország keleti tervei ellen van irányozva. Továbbá a „Debatte“ azon tudósítást hozza, hogy Poroszország csatlakozott Ausztria, Anglia és Francziaországhoz azon lépések tekintetében, melyeknek czélja, a krétaiak által kívánt engedmények életbeléptetését kieszközölni. Ez nagyfontosságu esemény volna, mert azt jelentené, hogy az orosz kormány keleti terveit illetőleg Poroszországra nem számíthat. Ha a nevezett négy nagyhatalom összetart, úgy a Porta, azt hiszszlik, e részben nyugodtan alhatik, mert Oroszország bizonyára kétszer is meg fogja gondolni, mielőtt kardját kirántja hüvelyéből. Szerbia és Montenegro fegyverkeznek ugyan, de bajosan mernek valamit kezdeni , ha Oroszország tettleges föllépésére nem számíthatnak, annál is inkább, mert ama két ország fejedelmeire közelebb egy kissé ráijesztettek a nyugati hatalmak és Ausztria. A franczia-porosz háború eshetősége fölötti aggodalmak némileg oszlani kezdenek. Berlini távirat szerint, a Barbigban tartott vadászati lakoma alkalmával Bismark a jelenlegi politikai helyzetről nyilatkozván, igy szólt: A Francziaországgal való háború hire csak rémkép, annak nincs semmi alapja, s igy az aggódók bátran megnyugodhatnak. Más tudósítások PárÍ3 és Berlin közt közlekedést jeleznek. Mindamellett tény az, hogy Francziaország óriási mérvben készül. Ki ellen ? sokan azt hiszik, hogy a háború Napóleon császár lelkében elhatározott dolog, s hogy a készülődés Poroszország ellen történnék. De meglehet, hogy Napoleon csupán azon elvnek akar hódolni: „Si vis pacem, para bellum.“ A hatalmak mind fegyverkeznek, Francziaország sem maradhat tehát hátra. Francziaország készülődésének a kormány ezen jelentőséget tulajdonította, midőn a most már elfogadott uj hadseregi törvény fölött folytak a vitatkozások, i Az olasz kamrák f. hó 11-én nyittattak meg újra. Menabrea ' közié az uj kabinet megalakulását, melynek több tagja az előbbi { kabinetben is helyet foglalt. Egyszersmind felszólitá a parlamentet, hogy a pénzügy és kormányzat ügyeinek elintézéséhez rögtön fogjon hozzá, hangsúlyozván, hogy azon veszélyek, melyek az országot körülveszik, a parlament magatartása által megszüntet- j hetők. Nagyon is szükséges, úgymond, megakadályozni, hogy a most emelkedő reactio fejének romboló tervei sikerüljenek, a melyek már eddig is annyi áldozatba kerültek. — Hogy képes leend-e az uj kabinet a parlamentben többségre szert tenni, bizonytalan. Az uj kabinet programmja állítólag ez: Kibékülés Rómával és Francziaországgal. Egy lap tudósítása szerint Menabrea már megígérte a pápai államadósságok elvállalt kamatrészletének fizetését, mely az utolsó invasio óta fel volt függesztve. A római kérdés kedvezőbb fordulatot látszik venni. Massari olasz parlamenti követ missióval ment Rómába, s a pápa hir szeszerint már fogadta is. Egy bécsi távirat azt jelenti, hogy Páris és Florencz közt már megállapodás jött létre a szept. con- ventiót helyettesítő uj egyezmény iránt, s ez utóbbi teljes forma- szerűséggel kiállítva Párisból Florenezbe küldetett aláírás végett. Ezen egyezmény egyrészről biztosítaná a pápaság számára az egyházi állam mostani területét, s másrészről a franczia császár kötelezné magát csapatainak az egyházi államból visszavonására. A „Weser Ztg.“ szerint Napoleon császár ezen uj egyezményt egy conferentia utján európai garantia alá akarja helyezni. Levelezés. Szolnok, jan. 6. Itt a Tisza-háta jégkéreggel, ott a vasút régi és uj pályaudvarával, hova kocsik folyvást robognak, és visszatérhet vontatnak; a folyam partján kiebb ott a körülzajgott dohánybeváltási hivatal, aztán a zsindely-készítők telepe, melyen túl zúg a töméntelen fenyüszál és deszka-halmok környezte fürészgyár. Benn a városban a magasba emelkedő épületek egyikében a megye törvényszéke tartja üléseit, nézve le a Tisza remek-, és a Zagyva rozzant hídjára, s az azon túl fekvő hires szolnoki várra, a sóraktárakra, a végtelen rónára; a másik nagy házban, a „magyar királynál“ várják a kaszinói tagok: mi jót hoznak újévre a lapok, s a dalárda zengi dalait. — Alant a „fehér ló“ előtt ácsorgó nap- lopók gyülekezete egész délelőtt folytatott otromba vita befejezéséül szótöbbséggel abban állapodik meg, hogy az italok most már mégis csak jobbak, mint az előbbi árendások idejében több mint tiz évig voltak, — mert akkor a pálinkát és bort vízből készítették mesterségesen, vitriol s efféle szerekkel keverve, és volt ember nem egy, ki ha az italból jól lakott, elaludt örökre, de most, ha a szegény ember felvágja az egy öl puhafát, megkapja a 4—5 váltóftot, s ha ezt egy húzómban megiszsza is, azért ember marad, nem lesz baja. — Hát amott a vasúti utczán fekvő kedves tanyán, a kovácsmühely melletti tágas félszer alatt ugyan miről tartatik a hangos tanácskozás ? — Nagy dolgokról: a városháznál minden jól megy, mivel oly tanács, s ebben oly emberek vannak, kik ellen nem lehet panasz, és a mi legtöbb: kevés fizetéssel beérik. — Elemi tanoda, algymnasium, szép templom, ájtatos atyák, fogadalmi ünnep, úgy gőzmalom, forgalom, hetivásár, 31/* krt érő tojás, kapadozó, közszellem nélküli élet; — ezek mind figyelemre, és a hírhedt szandai töltést nem ismerők tudomására is méltó tárgyak. — De hát hol ismertessük meg mindezeket? Hova küldjük tudósításainkat? Tán Pestre valamelyik nagy lapba? — Azt nem teszszlik, mert azok most nagy urak, el vannak foglalva országgyűléssel, féniekkel, Abyssiniával; a nagy urakkal pedig nem jó egy tálból cseresnyét enni. Azért azt gondoltuk, hogy legjobb lesz, ha a mi vidékünk hírlapjába küldünk fel hébehóba tudósítást arról: hogy áll a világ Szolnokon, e nevezetes helyen ? — Macaulay sokszor szedi adatait a régi hírlapokból, s ezekre mint forrásra hivatkozik történelmi tények bizonyítása végett. — Ki tudja: száz év múlva nem fog-e a történész Szolnokról, hol a régi indóház mellett van már is egy 400 munkást foglalkodtató gépgyár, úgy emlékezni, mint az angol jeles történetiró Lecids, Sheffield és Cheltenbam-ről, melyek környékén ott, hol mocsár és puszta volt minden, most paloták, gyárak s kéjkertek hirdetik az emberi ész, és ipar diadalmát. Hanem mennénk a kaszinóba; — 3 óra; tisztujitás lesz; a tagok szép számmal — tán 100-an is vannak jelen. — Elnök Ho- ránszky Nándor, tiszttársai nevében is, állásáról visszalép, egyszersmind a sáfárkodásról jelentést tesz; Perczel Mórnak tiszteletbeli taggá megválasztatása alkalmából a társulathoz intézett érdekes válaszát a jelenvoltak kiváló méltánylattal fogadták. — Kossuth és Perczel egyidejűleg lettek tiszteletbeli tagokká megválasztva. — A jelentéstétel után korelnök Fodor János vezetése mellett végbement a tisztválasztás, és lett: újra elnök: Horánsz- ky Nándor, tiszteletbeli gr. Szapáry Gyula ő mlga maradván, 2-od alelnök dr. Szüsz; főjegyző Ádám Endre, pénztárnok Monszpart László, gazda Molnár Alajos és Karkecz, — két könyvtárnok 30 és 20 ft fizetéssel; egyszersmind a könyvtár számbavétele elrendeltetett. A posta siet; máskor többet. — K- —
