Eger - hetilap, 1868
1868-05-21 / 21. szám
179 r tióit, az Arpádház kihaltával beállott trónversengéseket a tizennegyedik század elején, a mohácsi vészt s ezen szomorú catastropha következményeit. Ezen események mindenikét erős nemzeti visszahatás követte. Hazánk állami viszonyai legújabban megváltoztak, államiságunk elismertetett, alkotmányunk visszaállittatott; most — úgymond szépen Mikó — a legnagyobb is törpévé válik a nemzet egyesült akarata előtt; haladnunk kell, fejlődnünk, de fejlődésünk alapját — a múltat nem nélkülözhetjük. Ezt művelni hazafiui kötelesség. A beszéd, jóllehet szónok úr szava kissé halk és halvány, nagy hatást tőn a hallgatókra. Thaly Kálmán, társulati titkár jelentése a társulat örvendetes lendületéről tanúskodik. A társulat tagjainak száma a 700 at felülmúlja, ezenkívül sok alapitó tagja van, köztök gr. Mikó is 1000 írttal. A működés, daezára hogy az eddig alig egy éves társulat a kezdet nehézségeivel küzdött — örvendetes eredményű, s a történetirodalmat már nem egy becses adalékkal gazdagitá. Elég legyen a társulat azon örvendetes lépését registrálnom, hogy a XV. század végén és XVI. elején élt Hyppolit egri püspök s esztergomi érsek hivatalos számviteli könyveinek, melyek az akkori mű- és művelődéstörténetre felette nagybecsüek, lemásolása végett lépéseket tőn. A társulati közlöny, mely „Századok“ czimmel a múlt évi júliusban megindúlt, már is nagyérdekü közleményeket hozott a társulat tagjaitól. Az ügyvezető választmány pedig a jelentkezett tagok nagy számához képest nehány történetmüvelö tudóssal bővíttetett, mint Hunfalvy, Rónay, Tanárky stb. Toldy Ferencz, irodalomtörténetünknek ezen fáradhatlan búvára olvasott ezután fel „Történetírásunk kezdetei“ czimen. Fejtegette a iörténeti krónikák mikénti eredetét, a néphagyományokat, történeti mondákat, melyeket a kezdetleges észjárású nép örömmel töltött ki holmi mesés, csodaszerü dolgokkal. A hagyományokat elvetnünk nem szabad, de a történeti kritika tiszte, azokat a mesés, valótlan anyagtól megtisztítani, szóval, hitelességűket eredeti értékökre vezetni. Hazai történetünkbe is beszivárogtak a mondák, s már Anonymus gáncsolja azok hitelét, de mindemellett, mint tisztán kitetszik, ő maga is használta azokat. Ezután fejtegeti Béla király névtelen jegyzőjét illető véleményét, ö azt a XI. századba helyezi. Egyébiránt, hogy már sz. István udvarában rendszeres annalisták voltak, azt szerző számos egykorú iró helyéből következteti. Toldynak ezen előadásában is csodáltuk azon szabatos műnyelvet, mely müveit annyira jellemzi, s a különösen szaktudományi themát élénk, népszerű előadásba burkolja. Lelkes éljenzések közt fejezte be jeles tudósunk értekezését. Wenzel Gusztáv lépett ezután az emelvényre. „Visegrád hajdani fénye s nagysága“ czimen olvasta fel inkább fejtegetését, mint értekezést, számos, a hajdani Visegrád állapotáról szóló vitapontokat bizonyítgatván, czáfolván. így példaúl bebizonyitá egykorú okmányokból, hogy Visegrád szabad királyi város volt, mit a múlt századi Bél Mátyás oly határozottan tagadott. Végre Römer Flóris, a jeles archaeologus, egy érdekes tárgyról — az agyagmivesség viszonyáról a történethez — értekezett, különösen figyelmeztetvén azon körülményre, hogy hazánkban az agyagcserepek úgyszólván semmibe sem vétettek, holott az egykori Pannónia történetére nézve ezek roppant fontosságúak. Ez alkalommal egyes, bár eddig már elégszer megrótt, de még ki nem Íratott ferdeség jutott eszünkbe — azon vandalismus ugyanis, mely műemlékeinket honunkban érni szokta, mely vétek a nemzeti történet, archaeologia, tudomány ellen. Vajha a néppel legközelebbi érintkezésben álló férfiak ez ellen oktatva, tanítva, felvilágosítva sikra szállanának! Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1868-ik év május hó 4-én tartott rendes havi igazg. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelenvoltak: Kürthy Antal mint elnök, Móczár János alelnök, Bajza Antal, Berecz Ferencz, Dessewffy Jób, Feyburg Lajos, Ko- cziánovich József, Kürthy János, Szávoszt Frigyes és Vezekényi István igazg. vál. tagok. 22. Elnök az egybegyült tagokat üdvözölvén, a múlt rendes havi igazg. vál. ülés jegyzőkönyve felolvastatott. Tudomásul vétetett, s a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Dessewffy Jób és Vezekényi István urak kérettek föl. 23. Felolvastatott Vezekényi Istvánnak, mint a kisdedóvoda alelnökének levele, melyben érintett intézetnek az egyesületnél levő 300 frt. tőkeösszegét felmondván, — ahnak törvényes kamatjával együtt három hó múlva, — vagy ha lehetséges, — előbb is lefizetését kéri. Meghagyatott a pénztárnoknak, hogy a 300 frt. tőketartozásból 100 frtot és a járandó kamatot azonnal fizesse ki; a többire nézve pedig igyekezzék a kitűzött határidőig eleget tenni. Ha azonban az egylet korlátolt pénzviszonya nem engedné meg a hátralevő összegnek a kívánt időre leendő lefizetését, megbiza- tik az elnök, hogy annak más utón leendő megszerzéséről gondoskodjék. 24. Felolvastatott gr. Keglevich Bélának, az országos erdészeti egylet elnökének levele, mely szerint a f. év márcz. hó 3-án tartott igazg. vál. ülés jegyzőkönyvét megküldvén, kéri az egyesületet, hogy annak, a hazai erdő-állomány fentartását és ak erdei károk orvoslását czélzó IV. pontját figyelemre méltatva, arra vonatkozó tapasztalatait és észrevételeit egyletükkel közölje. Örvendetes tudomásul vette az igazg. választmány a t. erdészeti egyletnek e tárgybani föllépését, mint az ország anyagi jólétének előmozditására irányult törekvését. E tekintetből egész készséggel járul a kívánt adatok előterjesztésére, mely különösen a gondatlan erdőpusztitásokra vonatkozó szomorú tapasztaláson alapul. Nem tekintve ugyanis, hogy a Mátra alján létező, laposabb fekvésű erdőrészek átalánosságban kiirtatnak ésmegsemmisit- tetnek, hanem olyan magasabb fekvésű helyek is , — mint különösen Gy.-Oroszi és Tarjány községek határai — melyeknek birtokosai nem figyelve sem időre, sem helyre, erdejöket, mint oly helyeket', melyek a természettől csupán fatenyésztésre vannak alkotva, kíméletlenül nyakraföre irtják és pusztítják, s ezáltal az erdő-állományt tökéletesen tönkre teszik a nélkül, hogy a nyerendő talaj többé szántóföldnek, vagy legelőnek is használható lenne, s igy vannak legnagyobb részben az erdők rendes kezelés nélkül; minek oka leginkább a törvények hiányosságában rejlik, mely a hatóságokat csak a följelentés folytáni végrehajtásra szorítja, nem egyszersmind a szigorú őrködést is kötelességül teszi. Innen van, hogy a hatóságok csak azon esetben, ha panasz tétetik és sürgettetik — mint egyéb tárgyaknál — eszközölnek végrehajtást, különben semmibe sem avatkoznak. A t. erdészeti egylet tehát fölkéretni rendeltetett, hogy az uj törvények alkotásánál arra különös figyelemmel lenni méltóz- tassék, hogy a hatóságok ne csak panasz, vagy magánfelhivás folytán intézkedjenek, hanem törvény szerint kötelesek legyenek az "erdő rendes kezelésére szigorúan felügyelni, s a pusztításokat a legnagyobb erélylyel korlátolni. Továbbá arra is felkérendő, hogy addig is, mig az erre vonatkozó üdvös törvények életbe lépnének, a közgazdászai minisztériumnál kérésével odahatni igyekezzék, hogy ezen visszaélések és gondatlan pusztításoknak, nemkülönben a nagy szorgalom és fáradsággal ápolt ültetvényekben negédességből gyakorolni szokott kártételeknek, — szigorú rendszabályok kibocsátásával — mennyire lehetséges — gát vettessék, s ezen szigorú rendszabály minden följelentésre rögtön alkalmaztassák. Ilyen eset mindjárt Tarjány község egyik nagyobb birtokosáé is, — kinek egyik t. egyleti tag Bajza Antal jelentése szerint, az újonnan kötött szerződés értelmében jelenleg is nagyobb terjedelmű erdörésze folytonosan irtatik és pusztittatik ; ennek megakadályozására rögtöni intézkedés kieszközlése kérendő, annvi- val inkább, minthogy a rögtöni intézkedés által még sok erdő- állomány megmenthető lenne, melyet különben — az alkotandó törvények kihirdetéséig — végpusztnlás fenyeget. Mindezek közlésére elnök utasittatik. 25. Előterjesztetett az april havi pénztári kimutatás, mely szerint: a bevétel tesz ................................ 448 frt 99% krt ki adás „ ....... 42 „ marad május hóra .... 306 „ 993/4 kr. Kelt mint fenn. Hitelesiték: Jegyzetté: Dessewffy Jób. Rigó Antal, Vezekényi István. titkár. Politikai hetiszemle. A politikai lapok a múlt hét folytán legtöbbet czikkeztek Napoleon császár orleansi beszédéről és Romániáról. A francziák császára és császárnéja közelebb meglátogatta Orleans városát, mely alkalommal a császár a polgármesternek és püspöknek hozzá intézett beszédére válaszolt. A császári vála
