Eger - hetilap, 1868

1868-04-30 / 18. szám

18. szám.

Április 30 án 1808.

VI. évfolyam.

Előfizetést di'

Egész évre . . 5 ft - ki Félévre . . . 2 ,. i>í!J , Negyedévre . . 1

Egy hónapra , — -4-S

EGER,

Hirdetésekért

minden hasábzotl sorhely után 4, bélyegadá fífébeio minden hirdetéstől ÍO Icr ■

fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal: a lyceuxui nyomda. Klniizctéseket elioxail-- a szerkesztőség (Széchenyirutcza 26. sz.) — Jentseh G. könyvkereskeJé-e s minden kír. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — és Oppelik A., — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz.

Eger, april 28.

Egy, megyénk politikai életére vonatkozó örvendetes moz- 1 zanatot jelzünk. Több megyének követésre méltó példájára t. i. f nálunk is szervezkedik a Deákpárt. Mindenki, a ki e pártnak hi- : ve, s ezt nyilt homlokkal, büszkén mondhatja bárki is, régen í érezte, hogy erre szükség volt. A hazát nemcsak a szélső balol- ' dalnak minden társadalmi s nemzeti érdekeket lábbal taposó őrjöngése veszélyezteti; hanem fenyegeti, komolyan fenyegeti a középbalnak azon, minden gyakorlati alapot nélkülöző doetrinair politikája is, mely a létező viszonylagos jóval ez idő szerint meg nem elégszik, a nélkül, hogy annak helyébe jobbat állítani képes volna ; mely nem akar delegatiót, nem akar közős minisztériumot, nem akar forradalmat sem (természetesen, ezen utóbbit legkevésb- bé akarja), vagyis, mely mindazt tudja, bogy mit nem akar, csak azon egyet nem tudja, hogy mit akar! szóval, a tagadás szelleme, mely úgy az erkölcsi életben, mint a politikában csak légüres tért állít elő, melyet maga nihilismusával betölteni képes nem lévén, elöbb-utöbb a romboló elemek törnek oda be, hogy elfoglalják. — De nem elemezzük most e politikát, melyet talán annak idejében lesz alkalmunk e lapok hasábjain is részletezni, — s áttérünk tárgyunkra.

A heves megyei' Deákpárt alakitó és szervezkedő értekezlete tegnapra volt kitűzve. Daczára az akadályoknak, melv- lyek e pártnak számos őszinte híveit a megjelenéstől visszatartották, a tanácskozásra mind a helybeliek, mind a vidékiekből szép számmal jelentek meg, s a felolvasott tagok névsora mindenkit meggyőzhetett arról, hogy mennyi derék, mennyi jeles egyénisége e megyének hajlandó támogatni nemzeti kormányunkat azon alapokon, melyeket az országgyűlés többségének bölcsesége és haza fiassága, legnagyobb hazánkfiának. Deák Ferencznek ve zérlete alatt teremtett! Meggyőzhetett mindenkit arról, hogy vannak e megyének számos kitűnő férfiai, kik megértik a nehéz, viszontagságos idők intő szózatát, s kik méltányolni tudják azon óriási nehézségeket, melyekkel az államférfinnak, ha biztos sikert akar elérni, meg kell küzdenie.

Az értekezletet Szathmáry László azzal nyitotta meg, hogy annak elnökeid a közügyek egyik veterán harczosát, a köz- tiszteletben álló Sz a 1 ay Józsefet ajánlotta, kit is az értekezlet e díszes helyre közfelkiáltással megválasztott. A jegyzőkönyv vezetésével pedig V a v r i k Béla bízatott meg. Szalay J. az elnöki széket elfoglalván, mindenekelőtt azon programra felolvasását ajánlotta, mely gróf Almássy György, Dobóczky lgnácz és Kovách László által készíttetvén, már nyomtatásban is megjelent. Kovách László erre egy hosszabb, velős és szép beszédben visszapillantott a programra keletkezésére, s az országban jelenleg uralkodó pártok állását s irányát éles elmével taglalta. Az értekezlet elhatározta, hogy a felolvasott programra alapul elfogadtatik ugyan, de abban egyetmást böviteni s részben módosítani kíván ; minek eszközlésére küldöttség választatott meg Szalay J. elnöklete alatt. —Kovách

L. indítványára továbbá elhatároztatott, hogy a párt magának egy központi jegyzőt, úgyszintén minden egyes választó-kerületben egy particularis elnököt választ. Az összes párt elnökévé közfelkiáltással Szalay József, jegyzőül V a v r i k Béla választatott meg,— az egyes választó-kerületekben pedig akövetkezök választattak meg elnökökül: Egerben B a b ic s István, Gyöngyösön gr. Almásy György, Szolnokon H a 1 a s s y Kázmér, a mátrai kerületben V i- tális Mór, a t.-nánaiban Szath máry László, a fügediben Go s z tony i Kálmán, a pataiban Fehér Alajos, a kápolnaiban Babies János, az abádiban Lipcsey Tamás. A túri kerület egyelőre betöltetlenül maradt. Több kerületben az elnök mellé az értekezlet azonnal jegyzőt is választott, igy Egerben Szalay Lászlót, Gyöngyösön A1 b e r t y Pált, a mátraiban F i- czere Gusztávot, a nánaiban Szerelem Gézát, a pataiban Balasso vies Lászlót. A többiben a jegyzőség betöltése az elnök s párttagok közti megállapodásnak tartatott fenn. — Végre elhatároztatott, hogy minden megyei évnegyedes közgyűlést megelőző napon a párt értekezletet fog tartani. — Ezek után az értekezlet Deák Ferenczet lelkesen éljenezve eloszlott. ©

Eger városának pénzügye és a tánezvigaimak

(Vége.)

E ezikkben csakis egy tételre fogok szorítkozni, de mielőtt erre vonatkozólag nézeteimet kifejteném, hozzá kívánok szólni egész átalánosságban a város jelen pénzügyi helyzetéhez.

Az első szakosztály jelentése szerint Eger városának anyagi helyzete s vagyonossága annyira megrendült, hogy rendes jövedelmeiből közönséges kiadásait is alig íödözheti, vagyis örülnie kell, ha évről évre egy állapotban megmaradhat, arról pedig, hogy a városi közönség adósságait letörleszsze, vagy pedig épen egyes javításokat eszközöljön, szó sem lehet, szóval, oly állapotba juttatták a városnak boldog emlékű gyámjai, melybe egyes államok már évszázadok előtt sodortattak.

Lássuk tehát, hogy mikép segítettek magukon az államok, midőn a rendes adókból a kiadásokat többé nem födözbették? Nem máskép, mint hogy rendkívüli jövedelemforrásokat gondoltak ki; ilyen a só- és dobányegyedárúság, a vámok , a bélyeg-, posta- s több más jövedelmi ágak.

Mindezeknél nem az volt többé a megszólítás: fizess, mert rád ennyi meg ennyi esik, s az államot fönn kell tartani, hacsak te is az állammal együtt megsemmisülni nem akarsz; hanem az, hogy : fizess, ha tetszik, ha kedved igy hozza magával, ha nem akarsz, nem is kell fizetned; szóval, a nem egyenes jövedelem az ember szabad elhatározására, az egyenes adók pedig a kényszer által is érvényesithetö méltányos kivetésre vannak alapítva.

Eger városának is tehát e térre kell lépnie, ha valaha adósságait kifizetni, s haladottabb városok helyzetét minden tekintetben elérni akarja; hogy hogyan alkalmazható ez elv egy városnál, arról majd alább szólok.

Mondottam, hogy csak egy adóssági tételre fogok itt különösen kiterjeszkedni, s ez lesz a népiskolákra szánt s a jelentés által is bonyolódott körtilményünek nevezett 10,000 frt.

Nem akarok én itt a népnevelés égető szükségének bizo- nyitgatására sok szavat pazarolni, főleg miután meg vagyok győződve, hogy e kérdésben teljesen egy értelemben van velem minden egri polgár, s tudjuk mindnyájan, hogy mi magyarok ezután csak szellemi fejlettségünk által tarthatjuk fönn Közép-Európában jelentőségünket; annyit azonban mégis meg akarok említeni, hogy a népnevelés ügyéuek előmozdítására áldozatokat hozni még akkor is szoros hazafias kötelességünk volna, ha arra kötelezettség nem is terhelne, mennyivel inkább tehát akkor, ha erre határozott összeggel tartozunk!

Azonban ez adósság bonyolódott körülményü, miért? Mert a valódi adós egy kijelölhetlen személy, t. i. a városi közönség azon része, mely a bordézsma megváltása összegében ezzel adós maradt, de ezeket határozottan kikutatni ma már teljes lehetetlen, véleményem pedig, ha ezek kikutathatok volnának is , ez eredmény czélhoz alig vezetne, mivel bizonyosan nem a leggaz