Eger - hetilap, 1868

1868-04-02 / 14. szám

120

Európa diplomatíai cs politikai köreiben. Ezzel azonban az orosz kormány keveset törődik, annál is inkább, mert meg van róla győződve, hogy Lengyelország barátai rokouszenvök ilynemű nyilvánításán túl nem fognak menni. Európában most a bevégzett tények elismerése divatozik. A lengyelek ügyök jobbra fordultát legfölebb egy európai háború kitörése esetében remélhetik. De az orosz kormány, úgy látszik, e részben sem aggódik a jövő miatt, s megkezdett utján következetesen halad előre; minden jogtalan eszközt, mit alkalmasnak vél, habozás nélkül alkalmaz a lengyelek teljes tönkrejuttatására. A varsói hivatalos lap közelebb egy ukázt tett közzé, mely szerint a lengyelektől elfoglalt javakból 17 muszka főhivatalnok dotáltatik. Ügy látszik, hogy a szerencsétlen ország, mely a honliak számara a nyomor és kétségbeesés helyévé lett, a muszka hivatalnokokra nézve valóságos Eldorado.

A Kandiai kérdéssel most keveset foglalkoznak a lapok. Ez azonban nem azt jelenti, mintha Kandiában már minden rendben volna. Orosz hajók még folyvást szállítanak menekülteket Athénébe, hol jelenleg már több mint 60,000 kandiai menekült tartózkodik, kik közt az Ínség, typhus s más betegségek ural kod nak. Vajha a Porta ne késlekednék oly soká, ígért reformjai életbeléptetésével!

Washingtoni táviratok szerint, Johnson elnök ellen a per márcz. 23-án megkezdetett. Johnson védői előterjeszték annak válaszát, mely minden vádpontot tagad, s 30 napi halasztást kér a védelem előkészítése végett; e kérelmet azonban a seuatus 41 szavazattal 12 ellen elvetette. Johnson válaszára a képviselő kamara felelet adását határozta el. A senatus a per tárgyalására márcz. 30-át tűzte ki. Az elnök elitéltetése igen valószínű.

Levelezés.

Keresztes-Püspöki márcz. 30.

Jeleztem már e lapban a miskolcz-hatvani vasyálya iránti meleg érdeklődést, mi Eger közönségét is annyira foglal- kodtatja; jelenleg azon rivaiitást constatálom, mely Mezőkövesd és Mezőkeresztes közt felmerült a vasúti állomást illetőleg. Mindkét község saját előnyét veti a mérleg serpenyőjébe- midőn a vasúti állomást igyekszik magának megnyerni. Minthogy sem egyik, sem másik rész nem döntheti el önhatalmilag a kérdéses dolgot, mindkettő törekedik, kérelmét a közlekedési minisztériumnál érvényre emelni. Hiteles értesülés folytán írhatom erre vonatkozólag, hogy Mezőkövesd közönsége lépéseket is tett már, és pedig nem csekély reménynyel. Nem czélom itt tüzetes vizsgálat alá venni , melyik hely alkalmasabb és előnyösebb vasúti állomásra; egyedül csak azt hozom fel, hogy az említettem város közlekedési pont lévén, mint ilyen kedvezőbb fekvéssel is bir, mit Mezőkeresztesről épen nem lehet mondani. Ugyanis Mezőkövesd a fővonalon fekszik, melyen át- hullámzik a közlekedés, a vasút kiépítésénél tehát ezen fontos körülményt nem lehet ignorálni; e szerint, midőn a két város a vasúti állomást illetőleg rivaiisál, annak, ki pártérdek nélkül mérlegeli a dolgot, mindenesetre Mezőkövesd situátiója szolgálhat irányadóul.

Miután Mezőkövesdnek legtöbb kilátása és reménye van arra, hogy területén állittatik fel az indóház, ezzel egyszersmind több czélszerü intézkedésre van hivatva; övé a tevés, övé a cselekvés, ö bírhat legjobban teendői tudatával; én csak azon alkalmatlanságra reflektálok, meiylyel hetivásárai össze- kötvék, ezek a város belterületén tartatnak, mely tér épen nem elég az igen sok esetben népes hetivásárok alkalomszerű megtarthatására, hogy pedig a vasút kiépítése után ezek is közelebb essenek a közlekedéshez, fölötte óhajtandó, hogy a hetivásárok kívül tartassanak, annyival is inkább, mivel elhá- rittatnék a hely szűke miatt felmerülő alkalmatlanság. Azonban, mint hallom, a város közönsége felfogta e változás szükségességét, mihamarabb megteszi az e tekintetben megkiván- tató intézkedéseket, s mi azon reménynek nézünk elé, hogy a szándék és akarat nem soká testté válik. y.

Egervárosi és vidéki hírek.

— Érsek ő nagyméltósága Pestről tegnap d. u. 6 órakor székvárosába szerencsésen megérkezett, és a megyei, városi küldöttek, a papság, és a nép részéről az örvendetes viszontlátás legmelegebb kifejezéseivel fogadtatott.

— Tu d ó sit ás. A gr. Keglevich Gyula özvegye elnöksége alatt megalakult hevesmegyei jótékony nőegylet alapszabályai felsőbb helyről megerősítve leérkezvén, jogosítottnak érzi magát

a választmány most már működését tettlegesen megkezdeni. Az egylet kitűzött czéljához híven a tervezett árvaház fölszerelését majdnem befejezvén, abba az árvákat f. év april hó 19-ik napján vezetendi be, mely ünnepélyre Hevesmegye s Eger város minden lakóját ezennel tiszteletteljesen meghija. A sorozat a következő leend: reggeli 10 órakor szt. mise foga székes egyházban az egek Urának bemutattatni, melynek végeztével a vásártéren lévő árvaház fog beszenteltetni, s abba az árvák bevezettetni.

Az egylet választmánya ez alkalommal, a midőn fáradsága s küzdelme jutalmát a czél elérésében véli feltalálni, kötelességének tartja eddigi működése, hogy úgy mondja, sáfárkodásáról a közönségnek, melynek minden jóra és nemesre áldozni kész jóakaratából történt az egyesülés, és ennek folytán az árvaház létesítése, számot adni, s ezen kimutatásával igazolni azt, hogy az árvaház fennállása biztosítva van.

Ugyanis: Az 1861-ben alakult egri nöegylettöl fenmaradt összeg 309 ft.

Az alapitó tagok adományoztak 4,300 ftot.

Az egyszer mindenkorra adományozók, a kik nem alapitó tagok, fizettek 447 ft 71 krt; sigy az egylet kamatozó tőkéje teszen 5056 ft 71 krt, s ennek kamata, illetőleg évi jövedelme 303 ft 40 V4 kr. A 300 rendes tag évi dija 3 ftjával teszen 900 ftot, s igy a mai napig az egylet évi jövedelme, melyet tisztán az árvaház íen- tartására fordíthat, 1203 ft 40 % krt.

A felszerelést szintén nemes emberbarátok szives adományaiból állította elő a választmány. Ezúttal az eddigi alapitó tagok névsorát a választmány közli, az egyszer mindenkorra, valamint a fölszerelésre adakozók, úgy a rendes tagok névsorát azonban legközelébb teendi közzé. Mindazonáltal kötelességének ismeri a választmány kijelenteni, hogy az egylet javára a főelnök grófné által gyermekei szives közreműködésével rendezett színi előadás 140 ftot jövedelmezvén, ö méltósága által 200 ftig kiegészíttetett, mely összeg az „egyszer mindenkorra adakozók“ rovatába felvétetett, ugyanott leend azon 25 ft 71 kros tétel is feltüntetve, melyet honunk érdemkoszoruzott daimüvészének Füredy Mihály urnák az egylet javára történt föllépte jövedelmezett. Utóbbinak hirlapilag már- köszönet mondatván, fogadják ő méltóságaik szives fáradozásukért ezúttal a választmány hálája önzetlen nyilvánítását.

Ismétli a választmány, hogy az árvaház fennállhatását eddigi alaptőkéjének nagysága, tagjai s választmánya ernyedetlen buzgalma, s főleg Eger város s vidéke nemeskeblü közönségének honfiúi áldozatkészsége által látja biztositva.

Alapitó tagok: 400 fttal gr.Keglevich Gyula özvegye. 200 fttal b. Orczy Bódogné. 100 fttal özv. Barchetti Károlyné, Özv. Bre- zovay Pálné, Fülöp Józsefné,Hellebronth Istvánná, a hevesmegyei takarékpénztár, Horthy Istvánná, Ivádv Béláné, Kubik Endréné, Kürthy-Nánásy Lujza, Lipcsey Lajosné, Nagy Pálné, Nánásy- Csernyus Amália, Neszvadba Károlyné, Petrovay Lászlóné, Puky Miklós, özv. Sipess Károlyné, Szaitz Antal, gr. Szapáry Gyuláné. 50 fttal: Ádám Jőzsefné, Bárány Ferencz, Barta Tunyogi Amália, Bartuska-Somlay Mária, Békeffy Lipótné, Derszib-Kovács Róza, az egri csizmadia-c/.éb, Gál Józsefné, Greiner Anna, Grónay-Zachari- des Anna, Grünbaum Etel özv. Gliickseeligné, özv. Horánszkyné, Kempelen Béláné, Konn Emília, Kohn Illésné, Kormos Ferenczné, Korponay-Gramantik Mária, Kövér-Kovács Erzsébet, Miklósy Antal, N. N., Nagy-Bóta Sidonia, Okolicsányi Józsefné, Palátsik Mérné, Pavlovszka Anna, Páczány Ignáczné, özv. Radics Jánosné, Sárpiné, Scbvarcz István, Schönberger Soma, Simonides Jánosné, Sir Antalné, Szabó Sándorné, Szimáczius Gusztávné, Szőllősy Mária, Szuhányi-Csiky Johanna, Ujlaky Antalné, Ury Józsefné.

Jelen tudósítását azzal fejezi be a választmány, hogy köszönetét szavaz mindazoknak, a kik bármi tekintetben az árvaház létesítését előmozdítani szívesek voltak, s habár a hála ritka növény, igyekezend, hogy az, kegyes .jótevőik irányában, az árvák szivében dúsan tenyészszék. Egerben, 1868. márcz. 30-án. A választmány nevében egyleti I-sö alelnök :

Nánásy-Csernyus Amália.

— Az elnökségem alatt alakult jótékony nőegylet javára következő természetbeni könyöradományok ajánltattak fel: Stein- feldné 6 széket és 2 véka burgonyát; Hellebronth Istvánná egy fölszerelt ágyat, asztalt, és teljes konyhai készletet; Gavalszkv- ué 2 nyoszolyát, egy konyhaasztalt; Kleinné 2 nyoszolyát, egy ágyteritőt; Sperling Ferenczné 2 asztalt, egy öltözet ruhát; Gotb Ráfaelné 2 ágylepedöt; Tavassy Antalné 6 czintányért; Isaák Irma 2 divánt; Hellebronth-Farkas Otília 3 párnahéjat, egy pok-