Eger - hetilap, 1867
1867-03-21 / 12. szám
90 ségtelen tanújeleit adta a törvényhozó testület mindkét háza és a nemzet. Nem kétlem tehát, hogy egyesült erővel sikerülni fog biztosítanunk azon kedvező eredményeket, melyeket Én, és Velem együtt a nemzet, a kormányzat jelen rendszerétől, mind az ország-, mind a birodalomra nézve várunk. A mint igy egyrészről meg vagyok győződve, hogy kedvelt Magyarországom a trón és a birodalom rendithetlen támasza leend, úgy másrészről élénken óhajtom, miként a nemzet is meg legyen győződve arról, hogy Magyarország területi épségének és alkotmányos szabadságának leghivebbb őrét Bennem találandja. Biztosítsák egyébiránt az országos Főrendeket és Képviselőket meleg vonzalmam- és királyi kegyelmemről.“ A király szavait viharos éljenek követték. Különösen 0 Felsége azon biztosítása, hogy Magyarország területi épségének és alkotmányos szabadságának leghívebb őre leend, mély és örömteljes benyomást tett a jelenlevőkre. Este a budapesti polgárság nagyszerű fáklyásmenetet rendezett. Pestről 2000 fáklyás vonult fel a kir. vár udvarába, kikhez Budán még mintegy 500 fáklyás csatlakozott. A dalárdák a várudvaron elénekelték Kölcsey hymnusát,két népdalt s a „Szózat-ót, melyeket 0 Felsége az erkélyen végig hallgatni méltóz- tatott. Ezután a fáklyásmenet vidám zene hangjai mellett elhagyta a kir. palotát. Ő Felsége valószínűleg jövő pénteken tér vissza székvárosába Bécsbe. Országgyűlési tudósítás. Pest, márcz. 18. A képviselőház összes határozatait a tudvalevő miniszteri elöterjesztvények fölött, mint előre egész bizonyossággal várni lehetett, a főrendi tábla is, mondhatni, minden vita nélkül, elfogadta , ide értve a képviselőház azon határozatát is, melynél fogva az indemnity csak a jelen minisztériumra szorittatott, mely utóbbi ellen csak b. Wenkheim László és gr. Szécsen Antal szólaltak fel. A képviselöház f. hó 16-iki ülésében, nehány folyamodvány elintézése után, az elnök jelentést tett az országgyűlési küldöttségnek f. hó 14-én 0 Felsége által történt fogadtatásáról, s felolvastatott a Bartakovics Béla egri érsek ő excja által mondott beszéd az arra adott fejedelmi válaszszal együtt. A ház többszörös éljenzésben tört ki, különösen azon szavak olvasásánál, melyekben a király biztosítja a nemzetet, hogy Magyarország területi épsége és alkotmánya felett leghívebben fog őrködni. Ezután Dobóczky Ignácz és Torma Károly tettek jelentést, hogy a párisi kiállításra szánt múzeumi tárgyakra nézve megbízatásukhoz képest jártak el, s azok Römer Flóris biztos felügyelete alatt már útnak indíttattak. Végül indítvány olvastatott fel a Galacznak irányuló nagyvárad- kolozsvár- Segesvár- brassói vasút ügyében, melynek tárgyalása a mai ülésre tűzetett ki; minthogy azonban ma a kormány kijelenté, hogy az emlitett vasút létrejövetelét szükségesnek látja, s hogy ez iránt javaslatot terjesztend a ház elé : az indítványt az aláírók visszavonták. Hazai kertészetünk. (Vége.) Vagy két év óta alkalmunk volt tapasztalni, hogy az országos kormányszék újabban kiváló gondot óhajtott hazánk kert- gazdászatára forditani; ugyanis tudjuk, hogy 1864-ben megrendelte, miként helységeink határai mindenütt körülárkoltassanak, | csapásokkal ellátassanak, és hol eszközölhető, fákkal körülültet-4 T Á Balatonmelléki népdalok. I. Én vagyok a Nagy Ferencz ur Gulyása, Nem járok én egy ugarról A másra — A Balaton partján Sétálgatok nyalkán: Ott legel a gulyám is, Ott fürdik a babám is. A Balaton ezüstszínű Tavába Jár fürdeni az a kis lány Magába — Én a partról szépen Gyönyörködve nézem, Fehér lábát ha mossa Az ezüstszin habokba. Hívogatom, csalogatom Nyájasan : Felém is jön , rám is tekint Bájosan .... Hej de még ez semmi! Mást is szokott tenni: Eperszinü ajkával Csókot is ad párjával .... Hej de gyöngyén folyik az én Életem! Nem kívánnék már jobbat az Égbe sem!-----R C Z A. fI Ha az a mennyország Ide szállna hozzánk .... Hej én lennék annak a Legboldogabb angyala! Kömives Imre. Duzzoghy Harpia levelei a női emancipatióról. Eger, márcz. 19. IV. Kedves barátnőm! Minél tovább vizsgálódom a nők társadalmi állása körül, annál több és kiáltóbb igazságtalanságra bukkanok nemünk irányában, melyek gyors és elodázhatlan orvoslásra várnak. Kell e téged figyelmeztetnem azon roppant hátrányokra, melyek nőiségünkkel járnak ? Mindezeket a reám nézve megbukott kasziuóbálig alig éreztem, de azóta önsúlyként nehezednek szivemre. A nő például nemcsak hogy egymaga bálba nem mehet, j de ha elmegy is, nem élvezheti a bál örömét teljes mértékben ; j mert be kell várnia, mig tánezra fölkérik, s ha föl nem kérik, ! árulhatja a petrezselmet ki világos , ki viradtig; ha pedig fölké- j rik, azzal kell elmennie, a ki fölkérte, még ha oly csúnya volna is, mint a sánta ördög, hacsak azt nem akarja, hogy a férfiak gőgösnek, műveletlennek tartsák. Hát mi észszerű oka van annak, hogy e jog kizárólag a férfiakat illeti? Én végig forgattam szakácskönyvemet, de ez okot sem kifőzni, sem kisütni nem tudtam. Szeretném látni azt a férfit, ki nekem ez ügyben meg nyugtató felvilágosítást tudna adni. A tánezra hívás jogát tehát mi nők is követeljük magunknak, s e jogunkat egy külön tör- vényezikkbe kívánjuk foglaltatni. Jaj Istenem! ha mi egyszer e jog gyakorlatába léphetünk, én mindig csak a legszebb fiatalembe reket hívom tánezra, s nem ülök le az egész bál alatt egy pillanatra sem. Az lesz ám a pompás élvezet! Hah, még csak gondolatnak is mély isteni! Segítség! mindjárt elájulok .... hol van 1 odkolonyos üvegem ? ! . . .
