Eger - hetilap, 1867
1867-03-14 / 11. szám
V. évfolyam. 11. szám. Márczius 14-én 1867. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft — kr, Félévre . . . 2,, 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzotl sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalom hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad .• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch Q. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. =----------—- — ----- ---- ---------------------------: ~ r' - ■■■-------------1 -----— O rszággyűlési tudósítás. Pest, niárez. 11. A négy miniszteri előterjesztés, mely e lapok múlt számában részint kivonataiig, részint egész terjedelmében közölve volt, a képviselöház által némi bővítéssel már elfogadtatott, és részben még ma s holnap a főrendek által is el fog fogadtatni. A tanácskozások higgadtan folytak le , és zajosb jelenet csak akkor fordult elő, midőn Macellariu képviselő oláh nyelven kezdé meg szónoklatát. A ház azt nagy megütközéssel fogadta, és szóló az elnök által a törvény megtartására lön utasítva. A tanácskozások e higgadt folyamát igen könnyen képes lett volna megakasztani a budai katonai főparancsnokságnak múlt hó 21-én és 22-én kiadatott két elnöki rendelete, melyekben a magyar honvédelmi minisztérium hatáskörét és viszonyát fejtegeti. Azonban a minisztériumnak úgy a képviselöházban, mint a főrendeknél az e részben hozzá intézett kérdésekre adott azon nyilatkozata, hogy a rendeletek keletkezéséről, hitelességéről nincs tudomása, és hogy működésében egyedül a törvényt és az 0 Felsége által f. évi február hó 17-én és 19-én kiadatott legm. leiratot ismeri zsinórmértékül, a törvényhozás mindkét házának méltán aggódó minden tagját megnyugtatta. A közhatóságok visszaállítása iránti határozat Erdélyor- szágot illetőleg Ujfalusy Miklós következő módositványa által lényegesen módosíttatott: „Az erdélyi viszonyok rendezése tekintetében addig is, mig az 1848. VII. t. e. 5. §. értelmében végleges törvény alkottatnék, felhatalmaztatik a minisztérium , a kormány, az igazgatás és törvényhozás terén a szükséges intézkedéseket saját belátása szerint és felelőssége mellett i megtenni.“ A sajtóügyben az átalános vitát Stratimirovics nyitotta meg, ki nemzetiségi tekintetből inkább óhajtotta volna az osztrák sajtótörvény megtartását, mint az 1848-dikinak visszaállítását. Nézetét elvtársai is pártolták, különösen Hodosiu épen nem indokolható aggodalommal mondá a többi között, hogy ha az 1848-diki sajtótörvény életbe lép, akkor többé sem román, sem szerb lap nem fog megjelenhetni! Erdélyt illetőleg a minisztérium itt is fölhatalmaztatott, hogy saját felelőssége alatt a körülményekhez képest intézkedhessék. A miniszteri elöterjesztvények tárgyalásának befejezése után a képviselöház, Szentkirályi indítványára egyhangúlag még azon fontos határozatot hozta: hogy a magyar minisztériumnak, elöterjesztvényei folytán adott felhatalmazásokkal csupán és ki- rekesztöleg a mostani felelős minisztériumot ruházta fel. A törvényhozó testület közelebbi tárgyalásainak tárgyát a közösügyi bizottság javaslata képezendi, melyet Csengery Antal mint bizottsági jegyző a f. hó 8-án tartott ülésben a ház asztalára letett, bemutatván egyúttal a kisebbség ismert [ javaslatát is. E két javaslaton kívül, melyek kétségtelenül a szóban levő kérdést alaposan kifejtik, a szélső baloldaltól Madarász elleninditványt nyújtott be és olvasott fel, melyben Vályi János, László Imre, Csiky Sándor stb. elvtársai nevében Magyarország és az örökös tartományok között csupán nemzetközi viszonyt ismer, és tiltakozik minden más, különösen a bizottsági javaslatokban foglalt elvek ellen. Kilátásunk van tehát, hogy nemcsak az ügy fontosságánál fogva, hanem már a beadott három különböző javaslat folytán is, igen érdekes és hosszú viták lesznek. Kétségtelenül a közösügyek kérdésének tárgyalása, melyet méltán egy második sanctio-pragmaticának nevezhetni, egyike leend a jelen ülésszak legfontosabb tárgyainak. Meg kell még említenem a múlt héti képviselői ülésben előfordult tárgyak közül Bónis Sámuel interpellatióját, melyet a közelebb kibocsátott kölcsön- zálog-levelek iránt a pénzügyminiszterhez intézett. Lónyay pénzügyminiszter ur kijelenté e kérdésre, hogy a kérdéses kölcsönügy még múlt évi április 24-én határoz- tatván el, azt a minisztérium már mint bevégzett tényt találta; igéré azonban, hogy a minisztérium kötelességének ismerendi, arra ügyelni, miszerint e kérdésnél Magyarország érdekei és méltányos jogai ne mellőztessenek. 0 Felsége holnap délutáni 2 és három óra között érkezik meg hazánk fővárosába. Átalános készületek történnek a fényes és örömteljes fogadtatáshoz. A minisztérium egyes osztályai szerveztetnek , és már határozottan bizonyosoknak is állítanak több bekövetkező kinevezéseket, mindamellett némelyek tudni vélik, hogy valamint a föispáni kinevezések , úgy ezek is csak akkor fognak kihirdet- tetni, ha a közösiigyek iránti tárgyalás befejeztetett. Hazai kertészetünk. A kertészet, mely nemcsak gyönyörűséggel, hanem valóban haszonnal is van összekötve, valamint egy ország népének, úgy bármely község lakosságának ízlése és értelmiségéről tesz tanú- bizonyságot; mert kétségtelen, hogy csak ott hanyagoltatik el az, hol a nép a műveltség s kifejlettség alantabb fokán állva, saját érdekét fölfogni, a kertészkedés hasznait s gyönyöreit méltányolni nem tudja. A kertek ültetése, szorgalmas művelete ősrégi, mondhatni, egykorú a világ létezésével. Már a szent könyvek említik, hogy a világ teremtőie Ádámot teremtetésekor a gyönyörűség édené- be, a paradicsomkertbe helyezé, hol az első ember, mint első kertész foglalkozott. A kertművelést tehát, mint gyönyörteljes, hasznos foglalkozást, az Isten maga ajánlotta az első emberpárnak. Mi is volna a kert szelíd munkájánál vonzóbb, hálásabb foglalkozás? A kert csendes magánya az, hol a búvárkodásban kifáradt elme üdítő enyhülést talál, s uj munkára, uj elmélkedésre uj erőt merit. Mellőzve itt a kertek különböző nemeit, ezúttal főleg a községi kertekre akarjuk a közönség figyelmét fölhívni. A községi kertek alakítását s az ezzel kapcsolatban álló fatenyésztést nem lehet elég meleg szavakkal ajánlanunk, mind a községi hatóságoknak, kiknek kezei épen nincsen megkötve e részben, mind a lakosoknak, kik annak csaknem minden áldozat
